Hollandia kivetkőzött magából

Példátlan erőszakhullám indult meg a kijárási tilalom bevezetése után, ám a járványügyi korlátozások inkább csak ürügyet szolgáltattak az értelmetlen romboláshoz.

“Durva volt szembesülni azzal, hogy itt is előfordulhat ilyen mértékű erőszak meg vandalizmus, pedig azt hinnéd, mivel egy demokratikusabb országban élsz, ez nem történhet meg. Megdöbbentő volt ennek az egésznek a brutalitása.” - fejtette ki a véleményét a Hollandián végigsöprő erőszakhullámról Bori, aki holland barátjával már négy éve él Eindhovenben. A magyar fiatal a belváros közelében lakik, ahol vasárnap szabadultak el az indulatok. “Egy kilométerre sincs tőlünk a pályaudvar, ahol felgyújtottak egy autót.” Bori azt mondta, eddig úgy érezte, a városban bármikor, bárhova elmehet, de a zavargások hatására megingott a biztonságérzete. Hasonlóan élhették meg az elmúlt napokat annak a nagyjából két tucat holland városnak a lakói, ahol összecsapások, fosztogatások és gyújtogatások zavarták meg az éjszakai békét. Néhol a rendbontók koronavírus-tesztközpontot égettek fel, máshol egy kórházat dobáltak meg kövekkel, a legtöbb helyszínen a boltokban és üzletekben okoztak eurómilliós károkat, emiatt a rendőrség randalírozók százait vette őrizetbe. A hatóságok szerint a szerdára virradó éjszaka már csendesebb volt a korábbiaknál, ám még így is 131 embert állítottak elő.

Noha az erőszakhullám szombaton kezdődött, az aznap érvénybe lépő éjszakai kijárási tilalom elleni tüntetéseken, szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a zavargások hátterében nem feltétlenül a járványügyi korlátozások állnak. Henk Ferwerda kriminológus szerint a tiltakozók köré olyan bajkeverők is keveredtek, akik csak balhézni akarnak, ők megragadták a lehetőséget, hogy konfrontálódjanak és összecsapjanak a rendőrökkel. “Láttunk már ilyet a Fekete Életek is Számítanak demonstrációk idején” - magyarázta Ferwerda a holland közszolgálati médiának (NOS). Szakvéleményét különböző tudósítások és szemtanúk beszámolói is alátámasztják. Sofie, egy Eindhovenben élő holland egyetemista a Népszavának arról beszélt, hogy vasárnap két, világosan elkülöníthető csoportot látott a belvárosban: az egyik a többnyire az idősebb korosztályhoz tartozó tüntetőkből állt, akik transzparensekkel a kezükben tiltakoztak a kijárási tilalom ellen, a másikban zömében fiatalok voltak, akik szerinte más városokból érkeztek, kifejezetten azért, hogy randalírozzanak. “Az látszott, hogy ők gyakorlatilag szórakozásból rombolták szét a vasútállomást” - mesélte a diáklány.

A zavargások a teljes holland politikai elitet mélyen megdöbbentették. “Ez nem az a Hollandia, amit mi ismerünk, nem az a Hollandia, amit szeretünk. Az erőszaknak nincs helye a demokráciában, és soha nem lehet a véleménynyilvánítás eszköze” - jelentette ki a holland Munkapárthoz tartozó Khadija Arib képviselőházi elnök. Mark Rutte ügyvezető miniszterelnök szerint a zavargásoknak semmi köze nincsen a korlátozások elleni tiltakozásokhoz, csupán erőszakos bűncselekményekről van szó. Egyúttal hangsúlyozta: a járványügyi intézkedésekre szükség van és az emberek csakis a vírus legyőzésével nyerhetik vissza szabadságok. A keddi rendkívüli kormányülésen a tárcavezetők egyértelművé tették, nem kívánják visszavonni az intézkedéseket. Wopke Hoekstra pénzügyminiszter ezt sommásan úgy fogalmazta meg: nem fognak kapitulálni “néhány idiótának.”

A kabinetnek nincs is oka a visszakozásra, a NOS által megrendelt friss felmérés szerint tízből hét holland támogatja az este kilenctől hajnali fél ötig tartó kijárási tilalmat. Még ennél is nagyobb többség, a lakosság háromnegyede áll a Rutte-kormány válságkezelési stratégiája mögött, mindössze 7 százalék az, amely véget vetne a lezárásoknak. Noha az általános irányvonalat támogatják a hollandok, ez nem jelenti azt, hogy mindennel elégedettek lennének. Megosztja a közvéleményt az az újabb szigorítás, miszerint az emberek naponta legfeljebb egy 13 éven felüli vendéget fogadhatnak az otthonaikban - ezt 47 százalék helyesli és 39 százalék ellenzi. Ez az intézkedés a lapunknak nyilatkozó magyar fiatalnak sem tetszik: “bennünk az tartotta a lelket, hogy egy másik párral összejöttünk és négyesben társasoztunk, de most már ezt sem lehet” - panaszkodott Bori.

Hollandiában az ősz óta folyamatosan szigoródó korlátozások rányomják bélyegüket a közhangulatra. “Túl hosszú ideje tart már ez a válság, még mindig nem látjuk a fényt az alagút végén. Mi, fiatalok nagyon nehezen éljük meg ezt a helyzetet, szükségünk van arra, hogy kimozduljunk, találkozzunk új emberekkel és a barátainkkal“ - magyarázta Sofie. A felgyülemlett frusztráció részben az elmúlt napok zavargásaira is magyarázatot adhat. A lakosságban kavargó indulatoknak azonban egyelőre nem érzékelhető politikai következménye, ezért a kormányzó konzervatív-liberális pártok magabiztosan várhatják a márciusban esedékes parlamenti választásokat. A felmérések szerint Rutténak és koalíciós partnereinek még annak ellenére sem kell aggódniuk, hogy európai uniós összehasonlításban nem lehetnek büszkék teljesítményükre: a lakosságarányos halálozási statisztikák alapján ugyan Hollandia az EU-tagállamok középmezőnyébe tartozik, ám az oltási kampány nehézkesen indult meg, így az ország az Bulgáriát megelőzve az utolsó előtti helyen kullog a lakossági immunizáció terén.