Egy irányba folynak az állami pénzek

Nagyatádon ellenzéki, Csurgón kormánypárti városvezetés van. A turisztikai ügynökség előbbit egyelőre nem, utóbbit ugyanakkor méltónak találta az állami támogatásra.

- Elértük a befogadóképesség határát, a város, a helyi turizmus szempontjából kulcskérdés a fürdő bővítése – jelentette ki Ormai István, Nagyatád polgármestere. A várovezetés ezért úgy döntött, hogy a növekvő igények kielégítésére a háromszorosára növelnék a fürdő kapacitását, s bővülne a szolgáltatások köre is.

A somogyi kisvárosban ennek megfelelően tavaly júniusra el is készítették a létesítmény 2,5 milliárd forintos fejlesztési tervét, beszerezték a szükséges építési és kivitelezési engedélyeket, s miután uniós forrás erre a célra nem létezik, így támogatás reményében a tervet elküldték a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ). Ám az MTÜ nem ítélt meg egyetlen forintot sem Nagyatádnak.

- Ahogy lesz forrás, indítható a projekt – mondta Ormai István, hozzátéve, állami segítség nélkül, saját erőből nem tudják elindítani a fejlesztést. - Reméljük, az idén kapunk rá támogatást - mondta Nagyatád polgármestere. Kifejtette, 2019-ben, a turizmus szempontjából az utolsó normális évben, 23 ezer vendégéjszakát regisztráltak a városban, ennek nagy része a fürdőhöz kötődött, mely 55 ezer fizetővendéget fogadott és 84 ezer gyógykezelést nyújtott.

Nagyatádtól 15 kilométerre a feleakkora, ám kormánypárti vezetésű Csurgón jelenleg nem küzdenek forráshiánnyal. Ahogyan a meglehetősen átláthatatlan, cirka 200 oldalas, az MTÜ tavalyi támogatásait felsoroló pdf-fájlból kiderült 2,96 milliárdot kaptak sportkomplexuma fejlesztésének harmadik ütemére. A kormány a korábbiakban is bőkezűen támogatta az alig ötezres kisvárost: a 2008-ban 640 millióból, ppp-s projektként épült sportcsarnok 1200 fősre bővítésére, illetve egy uszoda építésére 3,3 milliárdot kaptak – a sportcsarnokot 2016-ban, a közel 1,5 milliárdba kerülő uszodát 2017-ben adták át –, a mostani közel 3 milliárdból pedig négycsillagos szálloda épülhet a kisvárosban.

A helyi viszonyokat ismerők szerint Csurgó sikere Szászfalvi László KDNP-s képviselőhöz köthető, aki 2010-ig közel két évtizeden át polgármestere is volt a településnek. Megkerestük a politikust is, aki rosszindulatú feltételezésnek minősítette a személyével kapcsolatos feltevést, s hozzátette, reméli, nem gondoljuk, hogy csak azért, mert ő csurgói, a helyieket hátrányosan kellene megkülönböztetni, ráadásul a két projektet nem is lehet összehasonlítani, és a választókörzetében az elmúlt években Nagyatád kapta a legtöbb támogatást. - A koronavírus-járvány minden tervezett beruházást lelassított – jelentette ki Szászfalvi László. – Nagyatád esetében egy jelenleg is működő intézmény bővítése és modernizálása a cél, melynek megvalósítását maximálisan támogatom - hangsúlyozta.

Csurgón a nagy sportberuházások azt követően indultak el, hogy bő évtizede egy helyi mecénásnak köszönhetően a férfi kézilabda-csapat feljutott az első osztályba. - Kellett hát egy sportcsarnok, ami, miután megépült, kiderült, nem felel meg a nemzetközi szabványnak, így át kellett építeni. A projekthez hozzácsapták az uszodát, most pedig, mivel a helyi kihasználtságból nem tudják fenntartani, illetve a csapat ellenfeleit is el kell helyezni valahol, hát építenek egy szállodát is - mondta egyik informátorunk.

- Negyvenszobás, négycsillagos hotel, egy élményfürdő és egy 62 fős ifjúsági szállás épül, jövő márciusra kell befejeződnie a beruházásoknak, de terveink szerint az idén karácsonyra elkészülhet – tájékoztatta lapunkat Füstös János, Csurgó kormánypárti polgármestere. Jelenleg nagyjából 25 százalékos a készültségi állapot, s 940 milliót költöttünk el rá.

A kisváros az előzetes számítások alapján évi 45-50 millió forintnyi bevételt remél a fejlesztésektől, mely nagyjából félszáz új munkahelyet is jelent majd. Kérdésünkre, hogy Szászfalvi László kötődése közrejátszhat-e benne, hogy Csurgónak újabb támogatást ítéltek meg, míg Nagyatád nem kapott semmit, a polgármester úgy reagált: örül, hogy a kormány és a képviselő felkarolta a terveiket, melyeknek köszönhetően olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amik Nagyatádon már régóta léteznek.

- Azt gondolom, városunk lakóinak is megjárnak azok a szolgáltatások, amelyek Nagyatádnak – jelentette ki Füstös János, aki szerint korábban a szomszédvár is komoly támogatásokhoz jutott. A politikus egy CT-beszerzést és a várost elkerülő út építését említette, aminek köszönhetően szerinte egész Belső-Somogy fejlődik. A napokban ugyanakkor megírtuk, hogy az M9-es gyorsforgalmi út az eredeti tervekkel ellentétben elkerüli a térséget, tovább mélyítve annak gazdasági, szociális és népességproblémáit.

A Fidesz közeli vállalkozások nagyobb eséllyel pályáznak

Lényegében a Fidesz legfőbb politikája rajzolódik ki a Magyar Turizmus Ügynökség (MTÜ) működésének az eddigi néhány évét kísérő sajtóhírekből. Az MTÜ támogatási rendszerének nagyjából két pillére látszik: egyfelől a Fidesz 2019-es önkormányzati választási veresége óta a főváros nem, csak a 2022-es országgyűlési választásokra királycsinálónak tekintett vidék kaphat a turizmusfejlesztési juttatásokból. Másfelől az MTÜ lényegében a Fidesz körüli NER-elit turisztikai nyomulásának a fő finanszírozója.

Az MTÜ története 2016-ban indult. A szervezetileg Rogán Antal kabinetminiszter alá tartozó ügynökség élére az Orbán Ráhel bizalmasaként ismert, korábban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnökeként az Erzsébet-programokat irányító Guller Zoltán került. Az MTÜ-ben megjelentek Orbán Ráhel közeli ismerősei, és maga a miniszterelnöki sarj is tanácsadóként tűnt fel a cégnél.

Az MTÜ a turisztikai ágazat nemzetgazdasági súlyához képest is kiemelkedő mennyiségű pénzt kapott: a Kisfaludy Program keretében mintegy 300 milliárd vissza nem térítendő adóforint szétosztására nyílt lehetősége, méghozzá kontroll nélkül. A szervezet honlapjára gyakorlatilag kutathatatlan formában, ömlesztve töltik fel a több ezer pályázati nyertes névsorát, de vannak olyan, nem nyilvános juttatások is, amelyekről külön pályázat nélkül döntenek.

A Kisfaludy Program hangzatos beharangozója szerint 2030-ig „minden magyarországi szálláshelyet megújítanak”. A kedvezményezettek azonban szinte kizárólag a NER-elithez, illetve a Fideszhez köthető, elsősorban kormánypárti településeken műkődő turisztikai vállalkozások lettek. Az állami támogatás sajátos eloszlását firtató kérdésekre a kormányzat jellemzően azzal a szabványválasszal reagál, hogy minden esetben szakmai alapon hoznak döntést, és így történik ez koronavírus okozta gazdasági visszaesést ellensúlyozó ágazati juttatások esetében is.

Ennek ellentmond, hogy a járvány legkeményebben a javarészt külföldiekből élő fővárosi szállodákat érintette, míg a belföldi turizmusból élő vidéki szállásadóknál kisebb volt a visszaesés. Ahogy az is látványos, hogy a kormányzat az „ágazat” megsegítése alatt nem a válság beköszöntével ezrével utcára került dolgozókat értette, hanem az iparág kormányközeli nagyvállalkozóit.

Így például a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő szállodalánc, a Hunguest Hotels például nemrégiben 17 milliárd forintot kapott felújításra, tekintet nélkül arra, hogy a nagyvállalkozó a válság első jelére a dolgozók felét - mintegy 800 embert - szélnek eresztette.

A koronavírus válság idején a százmilliós, milliárdos juttatásokban részesített NER-elit listája hosszú. Megjelennek itt a Szijjártó Péter külügyminisztert jachtoztató oligarchához, Szijj Lászlóhoz köthető érdekeltségek, a miniszterelnök vője, Tiborcz István, illetve annak volt üzlettársa, a szintén NER oligarcha Paár Attila cégei. De jutott a NER-be is jól beilleszkedő Csányi Sándor OTP vezér, illetve a MOL vezérigazgató Hernádi Zsolt érdekeltségeinek is.