Előfizetés

Több mint háromezer rendőr hiányzik az állományból

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.01.28. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Tavaly 45 korábban leszerelt rendőrt vettek vissza a hivatásos állományba – felelte a Népszava kérdéseire az ORFK, miután olyan jelzéseket kaptunk, hogy a létszámhiány ellenére több helyen is elutasították az ilyen jelentkezőket.
A kérdés tavaly a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács júniusi ülésén is felvetődött, de válaszként csak a visszaszerelés szolgálati törvényben rögzített feltételeiről kaptak tájékoztatást a szakszervezetek, a gyakorlatról nem. Lapunknak a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára és a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke és is megerősítette, hogy nem szívesen veszik vissza a parancsnokok azt, aki egyszer már otthagyta az állományt, különösen, ha kiderül, hogy közben külföldön dolgozott a magyar rendőrfizetés többszöröséért. Bárdos Judit ehhez hozzátette, még abba is nehezen egyeznek bele, hogy valaki országon belül más szolgálati helyen folytassa a munkát, mert ott tudott lakást venni. Két sikertelen áthelyezési próbálkozás után ezek az emberek is leszerelnének. Rendőr viszont nagyon kellene, január elsején ugyanis 3161 fő hiányzott a hivatásos állományból – tájékoztatott az ORFK. Tavaly júniusban a parlamenti képviselőknek készített összefoglalóban az jelent meg, hogy 2018-ban 12 és félezer tiszt és 26 871 tiszthelyettes dolgozott a területen. Előbbiek a „szükséges, rendszeresített létszámhoz képest” több mint ezerrel többen, a tiszthelyettesek pedig kétezerrel kevesebben voltak. Azóta annak ellenére nőttek a létszámgondok, hogy a veszélyhelyzet alatt senki nem szerelhet le, ezt tavaly először április 5-én rögzítette egy kormányrendelet, majd a szigorú szabály egy december 9-ére dátumozott rendelettel ismét hatályba lépett és jelenleg is érvényes. A szakszervezetek kifogásolják, hogy a rendvédelemben gyakorlatilag megszűnt az érdekegyeztetés, a BRDSZ még decemberben írta meg a munkatársak elvárásait az országos rendőrfőkapitány személyügyi helyettesének, néhány napja pedig a Független Rendőr Szakszervezet fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez és Balogh János országos főkapitányhoz. Az együttműködés hiányát jelzi, hogy tavaly a tárcavezető egyetlen szakszervezeti kérésre vagy felvetésre sem reagált. A legnagyobb gondnak azt tartják az érdekvédők, hogy az idén még szóba sem került, számíthatnak-e bármiféle béremelésre a hivatásos állomány tagjai. Az érdekvédők közben megkapták azt a javaslatot, amely szerint idén nem nő sem a hosszú ideje változatlanul négyezer forintos bankkártya-hozzájárulás a rendőröknél, sem a 200 ezer forintos cafetéria-keret a rendvédelem területén – mindkettőt elfogadhatatlannak tartják. A szakszervezetek változatlanul küzdenek az illetményalap és az éjszakai pótlék megemeléséért, a tavalyi tíz százalékos kiegészítés alapbérbe emeléséért. Utóbbi elmaradását különösen sérelmesnek tartják, mert néhány napja kiderült: a honvédségnél a tavalyi hasonló tízszázalékos bérfejlesztés idén beépül az alapbérekbe, miközben a honvédségi illetményalap eleve magasabb a rendvédelmi 38 650 forintos alapnál. A katonák ráadásul egy munkaerőpiaci pótléknak nevezett kiegészítést is kapnak, ami tovább mélyíti a bérszakadékot a két testület között. A rendvédelmi szakszervezetek a jövő hét elején egyeztetnek és a tervek szerint döntenek arról, mit tegyenek tagjaik érdekében, hogy munkájukat ne csak a médiában ismerjék el, hanem a napi gyakorlatban is.  

Nyírbátor mindent bevet, hogy legyen elég munkáskéz

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.01.28. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Hetvenegy lakásos bérházat és munkásszállót épített az ellenzéki vezetésű, 12 ezer fős Nyírbátor önkormányzata azért, hogy helyben tartsa a fiatalokat, és biztosítsa a méltó lakhatást az ideérkező vendégmunkások számára is.
Fecskeházat és munkásszállót építeni észszerű döntés ott, ahol egyre fogy a jól képzett munkaerő, mégis, egyfajta vidéki csodának tűnik abban az országban, ahol milliárdokból épül részben leüvegezett függőhíd Sátoraljaújhelyen, vagy ahol hárommilliárdért terveznek űrközpontot egy kis szabolcsi faluba, Gyulaházára.
Nyírbátor - még az uniós csatlakozás idején - az egész észak-alföldi régióban szinte elsőként adott be pályázatot ipari park kialakítására, s az első befektetőnek – egy kábelkorbácsokat gyártó autóipari cégnek – a telket is ingyen adták, elősegítve a beruházást. Az igazi áttörést 2006-ban az egészségügyi segédeszközöket gyártó dán Coloplast hozta, amely mára háromezer embernek ad itt munkát. Őket követve szinte évente jött a városba egy-egy új befektető, s ma már kilenc multinacionális cég, több közepes és kisebb vállalkozás összességében 180 környékbeli településről hordja ide szervezetten a munkavállalókat, hogy el tudja látni a termelést. Beszédes adat, hogy még Debrecenbe is megy busz a munkásokért. - A Nyírbátorban lévő vállalkozások munkaerő-igénye azonban egyre nőtt, miközben a környékről lassan elfogytak a lehetséges munkavállalók. Lépni kellett, hogy itt tarthassuk ezeket a cégeket, ezért első lépcsőben megvásároltunk egy régi üzemi épületet, s azt alakítottuk munkásszállóvá, két-háromágyas szobákkal – mondta lapunknak Máté Antal, az ellenzéki pártok támogatásával immár második ciklusban megválasztott polgármester, aki szocialista elődje idején a polgármesteri hivatal városfejlesztési irodavezetője volt, így elég jól kiismeri magát a pályázatok világában is. - Néhány helyi lakostól eleinte kaptunk hideget is, meleget is. Volt, aki azzal állított meg az utcán, hogy a vendégmunkások majd megerőszakolják a lányainkat, s nekem, lányos apukaként nem lett volna szabad ösztönöznöm ezt a beruházást - folytatta. Pedig közel vagyunk az ukrán határszélhez, ráadásul eddig is lehetett idegen szavakat hallani az utcán, de úgy tűnik, így sem sikerül mindig leküzdeni a kormánypropaganda táplálta előítéleteket. Egy régóta ellenzéki vezetésű városnak – ha úgy teszik, baloldali bástyának – nincs könnyű dolga, amikor uniós vagy hazai pályázatokon indul, a tapasztalatok szerint ugyanis ők kevésbé élvezik a kormány s intézményei támogatását, mint a jobboldali települések – mondta a polgármester. Hozzátette: volt, hogy két évig rá se néztek a döntéshozók a pályázataikra, s emiatt korábban már az Európai Unióhoz is fordultak panasszal. Hasonló „göröngyöket” kellett kerülgetniük a fiatalok számára tervezett, egymilliárdos költségvetésű úgynevezett fecskeháznál is, amit az önkormányzat egyharmad részben saját megtakarításból, kétharmad részt pedig hitelből szeretett volna megépíteni, utóbbit azonban állami garancia nélkül nem kapott. Kétszer is „elkaszálták” a kérelmüket, pedig világos pénzügyi konstrukciót dolgoztak ki, amely alapján 10-15 év alatt meg is térül beruházás, s onnantól tisztán bevételt termel a városnak. A banki hitelt ugyanis a 71 lakás bérleti díjából könnyedén fedezni tudják, miközben a bérlők is jól járnak, mert az itteni albérleti díjak feléért, négyzetméterenként ezer forintért kapják meg a 40-50 négyzetméteres, beépített konyhával felszerelt vadonatúj otthonokat. Végül kaptak állami garanciát a hitelre, s alig egy év alatt fel is húzták a többszintes, energiatakarékos módon működő épületet.
Ottjártukkor a környék még meglehetősen rendezetlen volt, park, játszótér csak az idén lesz. Az egyik lakó lapunknak elmondta a lakást öt évre kapták bérbe, ami újabb öt évvel meghosszabbítható: a legtöbb fiatal családnak ez az idő épp elég arra, hogy felépítse a saját házát, s átadja a helyét a „fecskeházban” az utána következőknek.    

Papíron üres lakások, igazi lakók

Nemcsak az önkormányzat értette meg az idők szavát, a munkaerőhiány a helyieknek is megmozgatta a fantáziáját. Nyírbátorban papíron 1100 üres ingatlan van, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezeket jellemzően magánszállás-kiadásra használják a tulajdonosok. Egy tetőteres, szuterénes otthont olykor úgy átalakítanak, hogy abban akár 8 minigarzon is helyet kap, a bentlakókat pedig legtöbbször „elfelejtik” bejelenteni. A város számára ez többszörösen rossz, hiszen a közszolgáltatások – a víz, szennyvíz, a hulladékszállítás – rendszerhasználati díjaiból így kevesebb folyik be a kasszába, s a lakosság száma sem a valós értéket tükrözi, így a „fejkvóta” alapján járó állami támogatások egy részétől is elesnek. A járvány miatti megszorítások és adóbevételek több százmilliós lukat ütöttek a büdzsébe, így most minden elvesztett forint fáj, ezért azon dolgoznak, hogy ezt a „szürke” piacot jogszabályokkal vagy egy a szabálykövetést ösztönző rendszerrel kifehérítsék. D.J. 

Római-part: az idén lejár a változtatási tilalom

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.28. 06:40

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A III. kerület újra változtatási tilalmat rendelne el a júliusban lejáró helyett. De a területgazda főváros véleményét is ki kell kérniük.
Serényen dolgoznak a Római-part egyik markáns szimbólumának számító egykori Postás üdülő átépítésén. A kihelyezett tájékoztató szerint a munka megrendelője a Rent4U Ingatlanfejlesztő Alap. Az alap honlapján erről ugyan semmilyen információ nem lelhető fel.  A III. kerületi önkormányzat Népszava kérdéseire küldött válaszaiból viszont kiderül, hogy a fél évszázada 55 szobás szállodaként megépült, de 2006-ban bezárt és eladott 980 négyzetméteres épületben jövő évi átadással 13 üdülőapartmant alakítanak ki a Bús Balázs (Fidesz) polgármestersége idején kiadott építési engedély alapján. Az építkezés, ha nem is őrült tempóban, de megkezdődött. Ezzel párhuzamosan a volt üdülő területén több fát is kivágtak, a meghagyottakat pedig szintén engedély nélkül „brutálisan megcsonkítottak”. A kerületi önkormányzat vizsgálatot indított az ügyben.  A Postás üdülő hasznosításához egy szűk szabályozási résben szerzett engedélyt a szemfüles beruházó. A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté a 3 kilométeres Duna-parti sávot. Az üdülőnek álcázott lakóparkok burjánzását – erősen megkésve - 2012-re elégelte meg a kerület, és változtatási tilalmat rendelt el. (Az itt lévő épületeken csak karbantartás végezhető.) Ezt 2015 januárjában feloldották, majd 2016 őszén ismét elrendelték, ami 2019-ben járt volna le.  Csakhogy a kerület 2018 augusztásában új építési szabályzatot rendelt meg a Római-partra és erre hivatkozva meghosszabbította a tilalom hatályát. De ez is lejár idén júliusban. Kiss László óbudai polgármester (DK) tavaly azt mondta a Népszavának, hogy újra elrendelhetik. Egyúttal bízott abban, hogy a tilalom újabb 3 éves időtartama elegendő lesz az új fővárosi és kerületi építési szabályzatok elkészítésére és az időközben szintén elindított közösségi tervezés lebonyolítására. A kerület most viszont talányosan azt válaszolta, hogy „új előterjesztést a fővárossal történt megállapodást követően lehet készíteni a településrendezési eszközök módosításáról”.  A kerület most már a Római-parton működő sütődék, éttermek és egyéb vendéglátóipari egységek megrendszabályozásával kapcsolatban is óvatosabban fogalmaz. Kiss ősszel még azt mondta, hogy a büfék többsége semmilyen papírral nem rendelkezik vagy csak a szükséges iratok egy részét szerezte be és „ez így nem mehet tovább”. A vendéglősöket az új településkép-védelmi rendelettel regulázták volna meg, amelyet az idén vezettek volna be. Most viszont arra hívta fel a figyelmünket a kerület, hogy a parti terület 2013-ban mindenféle vagyonkezelési szerződés nélkül, 99 évre ingyenesen a fővárosi önkormányzat vagyonkezelésébe került. Így a közterület-használati megállapodásokat a fővárossal kötik meg a vállalkozók. Igaz, a főváros a döntés előtt bekéri a kerületi főépítész szakmai állásfoglalását. A büfék külső megjelenését továbbra is az új településkép védelmi rendelettel szabályoznák, de arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy ez mikorra készül el.     

Hét beruházás zajlik a területen

Amikor 2015-ben egy viszonylg rövid időre nem volt érvényben változtatási tilalom a Római-parton, összesen hét projekt kapott zöld utat. Ezek egyike a Királyok útja 193-203. szám alatti hatalmas, egészen a partig lenyúló ingatlanon felépülő Római LakóPart, amelynek kivitelezését Garancsi István építőipari cégére, a Market Építőre bízta a területet 2007-ben felvásárló Terrassa Kft., míg a finanszírozást a 20 százalékban Garancsi tulajdonában lévő Duna Takarék vállalta. Összesen 49 apartmant építettek a területre. Három másik projekt keretében 9 üdülőnek álcázott lakást húztak fel, további 22 most épül. A Királyok útja végére tervezett 12 egységes projekt engedélye viszont lejárt. A fentieken túl a parti részen, de az árvízvédelmi töltés által védett, változtatási tilalommal nem érintett területen három engedélyt adtak ki. Ebből a Vízmű uszoda nem valósul meg, a Ganz edzőterem épül, míg a Barátpatak utca mellett a fővárosi kormányhivatal engedélye alapján 18 lakást húztak fel.