Nyírbátor mindent bevet, hogy legyen elég munkáskéz

Hetvenegy lakásos bérházat és munkásszállót épített az ellenzéki vezetésű, 12 ezer fős Nyírbátor önkormányzata azért, hogy helyben tartsa a fiatalokat, és biztosítsa a méltó lakhatást az ideérkező vendégmunkások számára is.

Fecskeházat és munkásszállót építeni észszerű döntés ott, ahol egyre fogy a jól képzett munkaerő, mégis, egyfajta vidéki csodának tűnik abban az országban, ahol milliárdokból épül részben leüvegezett függőhíd Sátoraljaújhelyen, vagy ahol hárommilliárdért terveznek űrközpontot egy kis szabolcsi faluba, Gyulaházára.

Nyírbátor - még az uniós csatlakozás idején - az egész észak-alföldi régióban szinte elsőként adott be pályázatot ipari park kialakítására, s az első befektetőnek – egy kábelkorbácsokat gyártó autóipari cégnek – a telket is ingyen adták, elősegítve a beruházást. Az igazi áttörést 2006-ban az egészségügyi segédeszközöket gyártó dán Coloplast hozta, amely mára háromezer embernek ad itt munkát. Őket követve szinte évente jött a városba egy-egy új befektető, s ma már kilenc multinacionális cég, több közepes és kisebb vállalkozás összességében 180 környékbeli településről hordja ide szervezetten a munkavállalókat, hogy el tudja látni a termelést. Beszédes adat, hogy még Debrecenbe is megy busz a munkásokért.

- A Nyírbátorban lévő vállalkozások munkaerő-igénye azonban egyre nőtt, miközben a környékről lassan elfogytak a lehetséges munkavállalók. Lépni kellett, hogy itt tarthassuk ezeket a cégeket, ezért első lépcsőben megvásároltunk egy régi üzemi épületet, s azt alakítottuk munkásszállóvá, két-háromágyas szobákkal – mondta lapunknak Máté Antal, az ellenzéki pártok támogatásával immár második ciklusban megválasztott polgármester, aki szocialista elődje idején a polgármesteri hivatal városfejlesztési irodavezetője volt, így elég jól kiismeri magát a pályázatok világában is.

- Néhány helyi lakostól eleinte kaptunk hideget is, meleget is. Volt, aki azzal állított meg az utcán, hogy a vendégmunkások majd megerőszakolják a lányainkat, s nekem, lányos apukaként nem lett volna szabad ösztönöznöm ezt a beruházást - folytatta. Pedig közel vagyunk az ukrán határszélhez, ráadásul eddig is lehetett idegen szavakat hallani az utcán, de úgy tűnik, így sem sikerül mindig leküzdeni a kormánypropaganda táplálta előítéleteket.

Egy régóta ellenzéki vezetésű városnak – ha úgy teszik, baloldali bástyának – nincs könnyű dolga, amikor uniós vagy hazai pályázatokon indul, a tapasztalatok szerint ugyanis ők kevésbé élvezik a kormány s intézményei támogatását, mint a jobboldali települések – mondta a polgármester. Hozzátette: volt, hogy két évig rá se néztek a döntéshozók a pályázataikra, s emiatt korábban már az Európai Unióhoz is fordultak panasszal. Hasonló „göröngyöket” kellett kerülgetniük a fiatalok számára tervezett, egymilliárdos költségvetésű úgynevezett fecskeháznál is, amit az önkormányzat egyharmad részben saját megtakarításból, kétharmad részt pedig hitelből szeretett volna megépíteni, utóbbit azonban állami garancia nélkül nem kapott. Kétszer is „elkaszálták” a kérelmüket, pedig világos pénzügyi konstrukciót dolgoztak ki, amely alapján 10-15 év alatt meg is térül beruházás, s onnantól tisztán bevételt termel a városnak. A banki hitelt ugyanis a 71 lakás bérleti díjából könnyedén fedezni tudják, miközben a bérlők is jól járnak, mert az itteni albérleti díjak feléért, négyzetméterenként ezer forintért kapják meg a 40-50 négyzetméteres, beépített konyhával felszerelt vadonatúj otthonokat. Végül kaptak állami garanciát a hitelre, s alig egy év alatt fel is húzták a többszintes, energiatakarékos módon működő épületet.

Ottjártukkor a környék még meglehetősen rendezetlen volt, park, játszótér csak az idén lesz. Az egyik lakó lapunknak elmondta a lakást öt évre kapták bérbe, ami újabb öt évvel meghosszabbítható: a legtöbb fiatal családnak ez az idő épp elég arra, hogy felépítse a saját házát, s átadja a helyét a „fecskeházban” az utána következőknek.