Súlyosan veszélyezteti a mangrove erdőket a folyókból érkező műanyaghulladék

Megvizsgálták, melyik partmenti területeket fenyegeti leginkább a szárazföldről érkező műanyagszemét.

A mangrovék 54 százaléka 20 kilométeres távolságban van olyan folyótól, amely évente több mint egy tonna műanyagszemetet juttat az óceánba – olvasható a Science of the Total Environment című tudományos folyóiratban megjelent jelentésben. Különösen a délkelet-ázsiai mangrovékat fenyegeti a műanyagszennyezettség. A Bergeni Egyetem és a GRID Arendal kutatószervezet közös jelentése az első értékelés, amely a partmenti környezet folyókból származó műanyagszennyezettségét vizsgálja – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A folyók által a tengerekbe, óceánokba hordott műanyagszemét nagy része a partvidék mentén elakad, egyes partvidéki térségek azonban több szemetet ejtenek csapdába, mint mások. A kutatók a partvidéki ökoszisztémák térképét egyeztették a folyókból származó és a tengerekbe kerülő műanyagszemétről szóló legaktuálisabb információkkal, hogy kiderítsék, mely partmenti területek a legveszélyeztetettebbek a szárazföldről érkező műanyagszemét miatt.

Eredményeik szerint a folyók deltájába kerül a folyókból származó műanyagszemét 52 százaléka, holott a deltavidékek csak a globális partvidékek egy százalékát alkotják. A sziklás partok viszont a hulladéknak csak hat százalékát fogják fel, holott ezek a vidékek teszik ki a globális partvidék 73 százalékát. A partmenti régiók egyik típusa sem mentes a folyók szemetétől.

A tudósok megvizsgálták a korallzátonyok, a tengeri füvek és a szikes mocsarak veszélyeztetettségét az évi egy tonnányi szemetet a tengerekbe öntő folyók által. A mangrovék a legveszélyeztetettebbek: 54 százalékuk legalább egy nagyon szennyezett folyó közelében terül el. A korallzátonyok a legkevésbé, csupán 17 százalékuk van egy ilyen folyó 20 kilométeres közelségében. Délkelet-Ázsia a leginkább érintett terület a világon.

Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy a műanyagszennyeződés 86 százaléka ázsiai folyókon keresztül jut az óceánokba. Ez a fő oka annak, hogy a délkelet-ázsiai mangrovékat ennyire veszélyezteti a műanyagszennyezettség. A délkelet-ázsiai korallzátonyok szintén jóval veszélyeztetettebbek a tengeri műanyaghulladék által, mint a Föld bármely más területén lévő korallzátonyok. Eközben úgy tűnik, az ausztráliai koralloknak sikerült megmenekülniük a műanyagszennyeződéstől.

A tanulmány szerzői szerint a hatóságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a műanyagszennyezettség csökkentésére azokon a területeken, ahol a folyók érzékeny és védett ökoszisztémák közelében jutnak el a tengerekbe.