Előfizetés

750 pelikántetemet találtak a szenegáli madárparkban

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.28. 16:04
Illusztráció
Fotó: SEYLLOU / AFP
A rezervátumot bezárták, a tömeges pusztulás okát vizsgálják.
Legalább 750 pelikán pusztult el a Szenegál északi részén lévő Nemzeti Madárrezervátumban, ezért a parkot bezárták. A Djoudj rezervátum vadőrei január 23-án egy lápos részen „740 fiatal és 10 felnőtt pelikán tetemét találták meg” – közölte a környezetvédelmi miniszter, aki azonnal boncolást és a minták elemzését rendelte el. A madárinfluenzát már az első elemzések kizárták a lehetséges okok közül. Nemrég az ország nyugati részében egy gazdaságban felütötte fejét a H5N1, amelyet mintegy 100 ezer jószág leölésével sikerült megfékezni. „A madárinfluenza csak a magvakon élő szárnyasokat sújtja, a pelikán azonban halat eszik. Nem írhatjuk a H5N1 számlájára a pusztulásukat. Meg kell várnunk a laboreredményeket, néhány napon belül megkapjuk őket” – mondta az AFP-nek Bocar Thiam, a rezervátum igazgatója. A tetemeket elővigyázatosságból elégették, a látogatást, így a rezervátum folyóin szokásos kenutúrákat is felfüggesztették. A rezervátum 1981-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára, az ország kedvelt zöldturisztikai célpontja. A Djoudj a Szenegál-folyó deltavidékén terül el, szavannái, csatornái, mocsarai és tavai majdnem 400 faj több mint hárommillió költözőmadarának adnak otthont minden évben, miután a Szahara felett átrepülve megérkeznek Nyugat-Afrikába. 

Tovább romlott a levegőminőség északkeleten

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.28. 15:43
Képünk illusztráció
Fotó: Béres Márton / Népszava
Már nemcsak Putnok, hanem Sajószentpéter levegője is veszélyes a szálló por miatt.
Tovább romlott a levegőminőség északkeleten a magas szálló por koncentráció miatt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ térképe alapján csütörtökön már nemcsak Putnok, hanem Sajószentpéter levegőjét is veszélyesnek minősítették. Kazincbarcikán és Miskolcon egészségtelen a levegőminőség. Emellett Eger, Debrecen, Nyíregyháza és Hernádszurdok levegőjét kifogásoltnak minősítették. A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes. Az érintett településeken az előrejelzés szerint nem várható jelentős változás.       Az NNK korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a légszennyezettség rövid távon elsősorban légúti tüneteket okoz (például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés), hosszú távon azonban növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. 

Súlyosan veszélyezteti a mangrove erdőket a folyókból érkező műanyaghulladék

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.28. 15:24

Fotó: NHAC NGUYEN / AFP
Megvizsgálták, melyik partmenti területeket fenyegeti leginkább a szárazföldről érkező műanyagszemét.
A mangrovék 54 százaléka 20 kilométeres távolságban van olyan folyótól, amely évente több mint egy tonna műanyagszemetet juttat az óceánba – olvasható a Science of the Total Environment című tudományos folyóiratban megjelent jelentésben. Különösen a délkelet-ázsiai mangrovékat fenyegeti a műanyagszennyezettség. A Bergeni Egyetem és a GRID Arendal kutatószervezet közös jelentése az első értékelés, amely a partmenti környezet folyókból származó műanyagszennyezettségét vizsgálja – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A folyók által a tengerekbe, óceánokba hordott műanyagszemét nagy része a partvidék mentén elakad, egyes partvidéki térségek azonban több szemetet ejtenek csapdába, mint mások. A kutatók a partvidéki ökoszisztémák térképét egyeztették a folyókból származó és a tengerekbe kerülő műanyagszemétről szóló legaktuálisabb információkkal, hogy kiderítsék, mely partmenti területek a legveszélyeztetettebbek a szárazföldről érkező műanyagszemét miatt. Eredményeik szerint a folyók deltájába kerül a folyókból származó műanyagszemét 52 százaléka, holott a deltavidékek csak a globális partvidékek egy százalékát alkotják. A sziklás partok viszont a hulladéknak csak hat százalékát fogják fel, holott ezek a vidékek teszik ki a globális partvidék 73 százalékát. A partmenti régiók egyik típusa sem mentes a folyók szemetétől. A tudósok megvizsgálták a korallzátonyok, a tengeri füvek és a szikes mocsarak veszélyeztetettségét az évi egy tonnányi szemetet a tengerekbe öntő folyók által. A mangrovék a legveszélyeztetettebbek: 54 százalékuk legalább egy nagyon szennyezett folyó közelében terül el. A korallzátonyok a legkevésbé, csupán 17 százalékuk van egy ilyen folyó 20 kilométeres közelségében. Délkelet-Ázsia a leginkább érintett terület a világon. Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy a műanyagszennyeződés 86 százaléka ázsiai folyókon keresztül jut az óceánokba. Ez a fő oka annak, hogy a délkelet-ázsiai mangrovékat ennyire veszélyezteti a műanyagszennyezettség. A délkelet-ázsiai korallzátonyok szintén jóval veszélyeztetettebbek a tengeri műanyaghulladék által, mint a Föld bármely más területén lévő korallzátonyok. Eközben úgy tűnik, az ausztráliai koralloknak sikerült megmenekülniük a műanyagszennyeződéstől. A tanulmány szerzői szerint a hatóságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a műanyagszennyezettség csökkentésére azokon a területeken, ahol a folyók érzékeny és védett ökoszisztémák közelében jutnak el a tengerekbe.