Előfizetés

Négy napos intenzív oltási rohamot indított az Operatív Törzs

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.28. 14:27

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Csak az első napon több mint 220 oltóponton összesen 13 ezer ember beoltására készülnek.
Hatalmas koronavírus elleni oltási kampány kezdődött csütörtökön, és négy nap alatt, vasárnapig 1845 intézményeket, jellemzően idősotthonokat, de például pszichiátriai intézményeket is felkeres az Operatív  Törzs 143 oltócsapata – jelentette be a szervezet csütörtöki tájékoztatóján Galgóczi Ágnes. A Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője kiemelte: csak az első napon több mint 220 oltóponton összesen 13 ezer ember beoltására készülnek. Többen már a második vakcinaadagjukat kapják meg.
Felhívta az érintettek, elsősorban az idősek figyelmét arra, hogy minél többen jelentkezzenek az oltásra, mert ez most valóban közvetlenül életeket menthet. Egyben megkérte a veszélyeztetett csoportok hozzátartozóit, hogy maguk is biztassák regisztrációra az idős embereket, és segítsenek is nekik.

Galgóczi Ágnes a kormányzati tájékoztató oldalon közzétett csütörtök reggeli járványügyi adatok ismertetésekor annak ellenére kedvezőnek minősítette azokat, hogy az előző naphoz képest emelkedett az új fertőzöttek és a koronavírus okozta betegségben meghaltak száma is.
„A többi európai országhoz képest Magyarországon féken tudjuk tartani a járványt, de az előírásokat továbbra is be kell tartani”

– hangoztatta.

Ugyancsak ezt emelte ki Kiss Róbert, az Operatív Törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese is. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfós bejelentésével – a járványügyi védelmi intézkedések március elsejéig történő meghosszabbításával – kapcsolatban továbbra is a lakosság együttműködését kérte. Kiss Róbert, a szerdai rendőri intézkedésekről is beszélt, amelyeknek az adatai szintén olvashatók a tájékoztató oldalon. Ezekből egyet emelt ki, amikor a rendőröknek egy kőbányai sörözőt kellett bezáratniuk. A kocsma ugyanis kívülről úgy tűnt, mintha zárva lenne, de belül négy vendég is szeszesitalt ivott.

SZDI-kutatás: Simán legyőzné az ellenzék a kormánypártokat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.28. 14:00

Fotó: Népszava
Az önálló pártpreferenciák esetében a hat ellenzéki párt összesített támogatottsága mintegy 15 százalékal haladja meg a FIDESZ-KDNP támogatottságát.

Valahol utat tévesztett a FIDESZ

Az önálló pártpreferenciák esetében a hat ellenzéki párt összesített támogatottsága mintegy 15 százalékal haladja meg a FIDESZ-KDNP támogatottságát – osztotta meg lapunkkal a tízezer fős országos reprezentatív felmérésének eredményeit a Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI). A kutatás az egyértelmű ellenzéki erőfölényen túl egy olyan adatot is rögzített, ami Orbán Viktor eddigi miniszterelnöki ciklusai alatt nem fordult elő. A választók 63 százaléka szerint a miniszterelnök nem veszi figyelembe a „zemberek” véleményét. Úgy tűnik, hogy a kormánypárti botrányok (Borkai-, Szájer-ügy, FIDESZ- KDNP-s országgyűlési képviselők elleni vádemelések), a COVID19 járvány elleni gazdaságvédelmi intézkedések alig-alig érezhető hatása, az azt kísérő korrupciós látszat, az uniós vétó körüli hercehurca megtépázták a miniszterelnök nimbuszát. A járvány egészségügyi kezelése, az oltások körüli szerencsétlenkedés nem csak a kormánypárt támogatottságát csökkentették, hanem az abba „beleálló” Orbán Viktor hitelét is kikezdték. Nem lehet véletlen, hogy a kormányhoz közelálló kutatóintézet utoljára 2020. júliusában publikált a miniszterelnök népszerűségére vonatkozó adatot. Legkevésbé a 18-39 éves korosztály szerint nem veszi figyelembe az emberek véleményét miniszterelnök, nem véletlen tehát a 25 év alattiak SZJA mentességének ígérete. A felsőfokú végzettségűek több mint háromnegyede gondolja véleményét mellőzöttnek, míg a legkevésbé a budapestiek érzik magukénak a miniszterelnök álláspontját. Leginkább a községekben lakók gondolják úgy, hogy Orbán álláspontja fedi az övékét. A FIDESZ-KDNP szavazók egytizede szerint a miniszterelnök nem figyel az ő álláspontjára, 15 százalék pedig hármast adott, amely valójában a kételkedést jelenti. Vagyis 4 kormánypárti szavazóból egy már nem, vagy kevésbé tud azonosulni Orbánnal.

A kormányváltásról

A felmérésből kiderült, a lakosság 53 százaléka véli úgy, hogy demokratikus választáson leváltható a jelenlegi kormány. Óriási felelősséget ró azonban a politikusokra, hogy a lakosság 47 százalékának álláspontja szerint, nem váltható le demokratikus választáson a FIDESZ-KDNP. Leginkább a községekben élők körében erős ez a vélemény. Reményt ad az az adat, amely szerint a kormánypárti szavazók 30 százaléka osztja az ellenzéki szavazók 70 százalékának álláspontját: demokratikus választáson leváltható a jelenlegi kormánypárt. Az ország érdeke, hogy ne mindkét tábor militánsai döntsenek ebben a kérdésben.  A szavazópolgárok 51 százaléka már az ellenzéki pártok szövetségének győzelmét várja. A férfi szavazók, a felsőfokú végzettségűek és a budapestiek tartják lényegesen esélyesebbnek az ellenzéki szövetséget. A kormánypárti támogatók 12 százaléka szerint is győzelmi esélye van az ellenzéki szövetségnek.

Nő az esély és a remény

Hosszú utat kell bejárniuk azonban az ellenzéki szövetség pártjainak ahhoz, hogy bizonyítsák, alkalmas közösségük az ország ügyeinek vitelére. Az SZDI kutatásának eredményei szerint a bizalom megvan irántuk, a reményt felkeltették, - bizonyítja ezt az ellenzéki lista egyre növekvő támogatása -, és a többség (51 százalék) már most is úgy véli, hogy alkalmasak az ország ügyeinek vitelére. A férfiak, a 60 év felettiek, a felsőfokú végzettségűek, a budapestiek és a megyeszékhelyen élők bíznak leginkább a szövetséget kötött ellenzéki pártok kormányzóképességében. Legkevésbé a községben lakók szerint alkalmasak az ellenzéki pártok a közös kormányzásra, ennek ellenére itt is 44 százalékos a kormányzati alkalmasságuk iránti bizalom. A FIDESZ-KDNP szavazók 13 százaléka is alkalmasnak tartja az ellenzéki koalíciót az ország ügyeinek intézésére. Az ellenzéki pártok már megállapodtak abban, hogy közösen állítanak miniszterelnök-jelöltet, közös programmal indulnak a választáson továbbá minden országgyűlési választókerületben közös jelöltet állítanak. A választók - ezt a közös lista említett egyre növekvő támogatottsága bizonyítja – ezt a vállalást elhitték és támogatják az elhatározást. Nem támogatják azonban a szövetségből kilógó pártmegnyilvánulásokat. Meglepő módon a választópolgárok 82 százaléka a jelenleginél szorosabb együttműködést tartana kívánatosnak az ellenzéki pártok között. Különösen figyelemreméltó, hogy az ellenzéki pártok listájára szavazók 89 százaléka gondolja így. Történelmi esély kínálkozik a NER rendszerével szembenállók szerint. Akik nem értik meg ezt az üzenetet – ahogy az elmúlt évtized erre számtalan példát mutatott - örökre eltűnnek a politikából.

Transparency International: Magyarország továbbra is az Unió egyik legkorruptabb tagállama

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.28. 13:25
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A világ 180 országát vizsgáló felmérés szerint korrupció tekintetében a 69. helyen állunk holtversenyben Bulgáriával és Romániával. A visegrádi országok mind lehagytak minket.
Magyarország képtelen kitörni a korrupció csapdájából, sőt, az Európai Unión belül immár Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen osztozik – írta a Népszavához eljuttatott csütörtöki közleményében – a Transparency International (TI) Magyarország. Azt, hogy hazánk továbbra is az EU egyik legkorruptabb tagállama, a TI Berlinben működő központjának elemzése támasztja alá. A civil szervezet idén 26. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI).
„A korrupciós helyzetet súlyosbítja, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre, miközben a járványt számos esetben használta ürügyként a jogállami kulisszák lebontására, valamint a kormányközeli oligarchák kistafírozására”

– hangsúlyozta a TI Magyarország. A legfrissebb CPI-eredmények szerint hazánk a megelőző évhez hasonlóan tavaly is 44 pontot szerzett, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett, holtversenyben Bulgáriával és Romániával. (0 pont= leginkább korrupt ország; 100 pont=korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) Magyarország ezzel az eredménnyel éppen hogy csak felülmúlta a 43 pontos globális átlagot.
Miközben Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, pontszáma jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető V4 csoport többi országától: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést.

Ugyanakkor a visegrádi országok közötti különbség csökkent, mivel a stagnáló magyar pontszám kivételével az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest.    A Transparency International berlini központja az adatokat elemezve rámutatott: a vizsgált országok többségében az elmúlt évtizedben nem javult a korrupciós helyzet, az országok kétharmada továbbra is 50 pont alatt teljesít a 0-100-ig tartó skálán. Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke úgy fogalmazott:
„a COVID-19 okozta krízis nem csak egészségügyi és gazdasági válságot jelent, hanem egyben korrupciós válságot is. Utóbbit eddig nem sikerült kezelnünk.”

A jogállamisági teljesítmény vonatkozásában a TI jelentése megállapítja: a koronavírusjárvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. Ebbe a sorba illeszkedik a rendeleti kormányzás bevezetése, amely különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak.
„Szintén ebben a körben említendő az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik nem csekély részének az elvonása, beleértve a különleges gazdasági övezetek kialakítását, valamint a helyhatóságok legfontosabb szabadon felhasználható forrásainak, így például a gépjárműadónak, valamint a helyi iparűzési adónak a megsarcolását”

– húzták alá. Megjegyezték azt is, hogy a közérdekű-adatigénylések megválaszolási határidejének 15-ről 45 napra emelésével, valamint az alaptörvény kilencedik, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány jelentősen szűkítette a közérdekű adatok nyilvánosságát a járvány ürügyén Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója szerint „továbbra is tombol a haveri államkapitalizmus: a kormány a járványt láthatóan ürügyként használja annak érdekében, hogy még inkább helyzetbe hozza a haveri köröket”.
Martin József, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója
Fotó: Transparency International Magyarország
Konkrét példákként a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) támogatásainak elosztását, a lélegeztetőgépek és tesztek túlárazását, a Mathias Corvinus Collegiumnak juttatott közvagyon magánvagyonná alakítását, valamint a pandémia alatt a sport- és egyházi támogatásoknak az egészségügyi kiadásokat felülmúló volumenét említik.

A TI felhívja a figyelmet arra is: Magyarország 2021 és 2027 között  minden eddiginél több uniós forrást fog kapni, csaknem 40,6 milliárd eurót, szemben az elmúlt időszak 32,1 milliárd eurós összegével. Ezért különösen fontos, hogy hazánk a most kezdődött támogatási ciklusban hatékonyabban használja fel az EU-pénzeket.