Előfizetés

Hosszú út előtt a pápa

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.01.29. 09:00

Fotó: HANDOUT /
Ferenc egyre súlyosbodó fájdalmai ellenére egyelőre aligha mond le. Ha idővel mégis így döntene, akkor sem valószínű egy visszarendeződés a Szentszéknél.
Az utóbbi hetek politikai eseményei is jelezték, mennyire más szelek fújnak a Vatikánban, Ferenc pápának köszönhetően. Joe Biden beiktatása után a katolikus egyházfő nagyon szívélyes hangú üzenetet küldött az új amerikai elnöknek, s kisebb perpatvar is kialakult az Egyesült Államokban a pápát követő főpapok és a tradicionalisták között. Példátlan módon ugyanis a Ferenchez közismerten közel álló Blase Cupich bíboros, chicagói érsek igen keményen bírálta José Horacio Gómezt, Los Angeles püspökét, az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnökét, mert a beiktatáskor közzétett nyilatkozatában Biden szemére vetette, hogy liberális nézeteket vall az abortuszról. Cupich – több más főpappal kiegészülve – azt közölte, Gómez nem is egyeztette a többi főpappal a szöveget és annak hangneme elfogadhatatlan számára. Nem tette hozzá, amit pedig sok amerikai katolikus gondol: a helyi püspöki konferencia feltűnően csendben maradt Donald Trump volt elnöknek a vallást megcsúfoló lépései láttán. Feltűnő az is, hogy a napokban több amerikai katolikus püspök is aláírt egy nyilatkozatot, amelyben a homoszexuális fiatalokat biztosították támogatásukról. A dokumentumot Joseph Tobin bíboros, New Ark, New Jersey érdeke, John Wester Santa Fe-i püspök és más egyházmegyei vezető is ellátta kézjegyével. Emlékezhetünk arra, hogy egy tavaly közzétett filmben a pápa úgy fogalmazott, a homoszexuálisoknak is joguk van arra, hogy családot alapítsanak. Az olasz belpolitikai válság során is tetten érhető Ferenc befolyása. Az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia a háttérben több lépést is tett a krízis megoldásáért és a centrista, kereszténydemokrata UDC pártot próbálta győzködni arról, képviselői álljanak Giuseppe Conte kormánya mellé. Az aktivitást az magyarázza, hogy az olasz főpapok – és biztosan állíthatjuk: maga Ferenc pápa is – el akarják kerülni az előrehozott választást Olaszországban. Ezt ugyanis a jobboldali populisták nyernék meg, s az egyházfő, illetve több egyházi vezető viszonya rendkívül feszült a bevándorlásellenes Matteo Salvinivel, a Liga elnökével, volt belügyminiszterrel. Ferenc pápa számos alkalommal bírálta a populistákat, a nacionalistákat, az idegengyűlölőket. A nemrégiben megjelent Álmodjunk Együtt – Út egy jobb jövő felé című könyvében megállapította, a migráció nem jelent veszélyt a kereszténységre, csak a félelmekre építő nemzeti populisták állítják ezt, akik hasznot akarnak húzni ebből. Ferenc pápa és követői tehát egyre aktívabban lépnek fel a különböző konfliktusokban, politikai kérdésekben, méghozzá a mérsékelt erők mellett és a szélsőségesek ellenében. Ugyanakkor mind többen aggódnak Ferenc pápa egészségi állapota miatt. Három hét alatt kétszer is előjött az isiásza, olyan súlyos fájdalmakkal küzdött, hogy programjait le kellett mondania. Biztosak lehetünk abban, ha úgy látja, nem tudja tovább ellátni a feladatát, elődjéhez, XVI. Benedekhez hasonlóan ő is lemond. Ez azért is lenne súlyos csapás a katolikus egyház számára, mert a trónra lépése óta eltelt majdnem nyolc év alatt nyilvánvalóvá vált, hogy az egyházi reform lassan megy végbe, továbbra is befolyásosak a konzervatív főpapok, akik mindent elkövetnek Ferenc pápa gyengítéséért. Sokan attól tartanak, ha a katolikus egyházfő valóban a lemondást választaná, úgy még jobban megerősödnének a Vatikánban a tradicionalisták, azok a kuriális főpapok, akik egyfajta „benedeki” konzervatív fordulatban reménykednek. Ez pedig idővel akár a katolikus egyház kettészakadását is eredményezhetné. Azok ugyanis, akik üdvözlik, hogy Ferenc – XXIII. János szavaival élve - „friss levegőt engedett az egyházba”, már aligha fogadnak el egy konzervatív fordulatot, visszarendeződést. Nem kérdés, nem egy vatikáni főpap óhaja válna valóra Ferenc pápa visszalépése esetén. Valószínűtlen azonban, hogy mostanság egy ilyen lépést fontolgatna, mert ő is tisztában van vele, milyen fontos feladatok várnak még rá. Ráadásul egy teljes visszarendeződést nehéz is lenne elképzelni. A következő egyházfőt megválasztó testület, a Bíborosi Kollégium tagjainak nagyobb része hasonlóan gondolkodik az egyházról, mint a pápa. A testületben a 2020-as konzisztórium óta már 73 olyan bíborost találhatunk, akiket Ferenc pápa – szakszóval élve - kreált kardinálissá, XVI. Benedek 39-et, II. János Pál pedig 16-ot nevezett ki közülük, mivel azonban a pápaválasztáson csak 80 év alatti kardinálisok vehetnek részt, idővel tovább nőhet Ferenc pápának a Bíborosi Kollégiumra gyakorolt befolyása. Ferenc választása túlnyomórészt olyan főpapokra esett, akik szintén befogadó egyházat akarnak, s akik szívükön viselik a társadalom kirekesztettjei, köztük a menekültek sorsát. Sokatmondó, hogy a pápa 19 olyan országból is választott bíborost, amelynek képviselője még sosem volt a pápaválasztó testületben. Feltételezések szerint amennyiben Ferenc pápa nevezhetné ki az utódát, akkor a következő pápa Luis Antonio Tagle fülöp-szigeteki bíboros lehetne, s nem csak azért, mert a harmadik világot képviseli, hanem mert az egyházfő egy „fiatalabb” kiadása. Tagle 63 éves, 21 esztendővel ifjabb a pápánál, aki láthatóan nagyon szívén viseli az egykori manilai érsek pályafutását: 2019 decemberétől a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusává tette meg. Egy biztos, további változások várhatóak a katolikus egyházban, s Ferenc egyelőre biztosan nem távozik. 

Szoros kapcsolat Bidennel

A második katolikus amerikai elnök, Joe Biden nézeteit a „két János”, a II. vatikáni zsinat elindítója, XXIII. János és az első katolikus elnök, John F. Kennedy határozzák meg. Utóbbinak köszönhetően a katolikusok először érezték úgy, megtalálták a helyüket az amerikai politikában. XXIII. János pedig nyitottságával további önbizalmat kölcsönzött nekik. Ez a két példakép által képviselt nyitottság jellemzi Joe Biden életfilozófiáját is. Nagy hatást gyakorolt rá János pápa Pacem in Terris enciklikája, amit nem csak a katolikusoknak, hanem minden jóakaratú embernek címzett arra ösztökélve a világ nemzeteit, törekedjenek a kölcsönös megbocsátásra, a békére. Joe Biden még az amerikai elnökválasztási kampányban büszkén mutatta a felvételt, amelyen együtt látható Ferenc pápával. Sok tekintetben közel is áll a pápához. Hogy az egyházfő nem tartotta sokra a januárban leköszönő elnököt, Donald Trumpot, erre több ízben tett félreérthetetlen utalásokat. Biden nem rejtette véka alá a Ferenc pápa iránt érzett csodálatát, miközben az amerikai ultrakonzervatívok épp az egyházfő legnagyobb ellenfeleinek tekinthetőek. Jellemző, hogy az új amerikai elnök a november 3-án megrendezett voksolás előtt egy héttel a pápa új, „Mindnyájan testvérek” kezdetű enciklikájából idézett, amelyben Ferenc elítélte a populizmust.  

Az új brit variánssal szemben is magas hatékonyságú a Novavax vakcinája

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.29. 08:39

Fotó: Vladimir Sindeyeve/NurPhoto / AFP
A cég számítási módszertana alapján az oltóanyag hatékonysága a vizsgálati csoport összességére vetítve 89,3 százalékos.
A koronavírus nemrégiben Angliában azonosított új variánsával szemben is magas hatékonyságúnak bizonyult a nagy-britanniai klinikai próbákon a Novavax nevű amerikai gyártó kísérleti oltóanyaga – közölte csütörtök este a vakcinát kifejlesztő cég. Boris Johnson brit miniszterelnök jó hírnek nevezte az eredményt. A Novavax Londonban ismertetett közleménye szerint a 15 ezer résztvevővel elvégzett nagy-britanniai vizsgálat kimutatta, hogy
a Covid-19 betegséget okozó koronavírus eredeti változatával szemben a vakcina 95,6 százalékos, az új brit variánssal szemben 85,6 százalékos hatékonyságú.

A cég számítási módszertana alapján a Novavax oltóanyag hatékonysága a vizsgálati csoport összességére vetítve 89,3 százalékos. A vállalat közölte: a vizsgálatsorozatban 18 és 84 év közötti életkorú önkéntesek vettek részt, 27 százalékuk 65 évesnél idősebb. A brit kormány karácsony előtt jelentette be az új koronavírus-variáns azonosítását. A vizsgálatok adatai szerint a variáns – amely kezdetben mindenekelőtt Londonban és Délkelet-Angliában terjedt – 30-70 százalék közötti mértékben lehet fertőzőképesebb a korábban azonosított típusnál.
A Novavax az első olyan oltóanyag, amely az alkalmazási próbaszakasz idején bizonyult magas hatékonyságúnak az új koronavírus-variánssal szemben.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) által eddig jóváhagyott vakcinák mindegyikének klinikai próbái már lezárultak, amikor a brit kormány bejelentette az új koronavírus-variáns azonosítását. Sir Patrick Vallance, a brit kormány tudományos főtanácsadója azonban minapi sajtótájékoztatóján közölte: a vizsgálati eredmények alapján a Nagy-Britanniában már forgalomba került oltóanyagok is ugyanolyan hatékonyak az új vírusváltozattal szemben, mint az először felbukkant koronavírus-variáns ellen. Az MHRA eddig a Pfizer és a BioNTech, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca, valamint a Moderna vakcináinak nagy-britanniai forgalmazását engedélyezte. A december 8-án kezdődött nagy-britanniai oltási kampány az első két oltóanyaggal folyik, az amerikai Moderna vállalat vakcinája várhatóan tavasszal érkezik. Clive Dix, a brit oltási kampány szervezésére alakult kormányzati munkacsoport elnöke a Novavax beszámolója utáni nyilatkozatában látványosnak nevezte a vakcinával folytatott próbák eredményeit. Kiemelte: különösen biztató, hogy az oltóanyag az újonnan felbukkanó variánsokkal szemben is magas hatékonyságú. Boris Johnson miniszterelnök csütörtök éjjeli Twitter-bejegyzésében jó hírnek nevezte, hogy a Novavax vakcinája a nagy-britanniai próbákon magas hatékonyságúnak bizonyult. Johnson közölte: a brit gyógyszerfelügyelet elkezdi az oltóanyag vizsgálatát, és engedélyezés esetére a brit kormány máris 60 millió dózist lekötött ebből a vakcinából. A nagy-britanniai forgalmazásra szánt Novavax oltóanyag-dózisokat az északkelet-angliai Stockton városában gyártják majd.
A brit kormány eddig hét gyártótól csaknem 370 millió adag oltóanyagot rendelt.

A hivatalos célkitűzés az, hogy február 15-ig a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok mindegyik tagja – 16 millió ember – megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát, őszre pedig a teljes felnőtt brit lakosság részesüljön a vakcinából. A brit egészségügyi minisztérium csütörtök este ismertetett adatai szerint országszerte eddig 7 447 199-en részesültek az oltás első adagjában, 476 298-an a második dózist is megkapták. A coronavirus.app péntek reggeli adatai szerint a 66,6 millió lakosú Egyesült Királyságban 3,7 koronavírusos esetet regisztráltak a járvány kezdete óta, és összesen 103 126 ember veszítette életét a Covid-19 következtében.

Biden eddig betartotta a menetrendet

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.01.29. 08:30

Fotó: ROBERTO SCHMIDT / AFP or licensors
Hétfőn a hazai ipar, kedden a faji egyenlőség, szerdán a klímavédelem, csütörtökön az egészségügy volt Joe Biden napi témája.
Az elnök visszavonta az adott területeken Donald Trump legkártékonyabb rendeleteit, másrészt új irányokat szabott. Az utasítások azonban, mint látható, nem feltétlenül tartósak, ezért a legfontosabb döntéseket a kongresszusnak kell majd törvénybe foglalnia. Addig is érkezhetnek azonban az amerikaiak életét jelentősen befolyásoló intézkedések. Az új elnök például az ötvenből harminchat államban ismét megnyitotta a belépést az elérhető árú egészségügyi ellátásról szóló törvény – népszerű nevén az Obamacare – alapján működő egészségbiztosítási rendszerbe. Ez életbe vágó azoknak, akik a járvány miatt elveszítették munkájukat és vele a vállalati egészségbiztosításukat, így ki vannak téve a piaci alapon működő egészségügy vadnyugati viszonyainak. Az új kormányzat a tudatos családtervezést propagáló ENSZ-programok és civil szervezetek amerikai támogatását is visszaállítja. Az eddig pontosan tartott menetrend szerint pénteken a bevándorlással foglalkozó rendeletek következtek volna. Ezeket azonban "néhány nappal" elhalasztották, ami az első eset, hogy az új kormányzat nem tudja tartani a terveit. A várakozás szerint Biden nyolcéves átmeneti idő után elérhetővé akarja tenni az állampolgárságot mintegy 11 millió, zömmel latin-amerikai illegális bevándorlónak. Másrészt azonnali megoldást kíván annak a nagyjából 600 gyermeknek az ügye, akiket a Trump-kormányzat idején elszakítottak a szüleiktől és most nem találják a családjaikat. Az ő sorsukat a civilben tanárnő first lady, Jill Biden is felkarolta, de a helyzet nem egyszerű, mert sok szülőnek egyszerűen nyomát vesztették, amikor hazatoloncolták őket. A nagy sietségben még azt is elmulasztották, hogy DNS-mintát vegyenek, megkönnyítendő a későbbi azonosítást. Washingtonban még mindig a Nemzeti Gárda több ezer katonája állomásozik és egyelőre nem is mennek haza. A belbiztonsági tárca közleménye szerint növekvő veszélyt jelentenek a Capitolium ellen január 6-án intézett támadáson felbuzdult szélsőjobboldali fegyveres csoportok. Különösen kockázatosnak ígérkezik a Donald Trump ellen február 8-án kezdődő szenátusi impeachment eljárás időszaka, illetve az unió helyzetéről tartandó elnöki beszéd estéje, amikor a kongresszus képviselői mellett az alelnök és egyetlen kivétellel a kormány tagjai is a törvényhozás épületében lesznek. A figyelmeztetés nem nevezi meg, melyik szélsőséges csoportokról van szó és nem utal konkrét értesülésekre. Az egyik legismertebb szélsőséges csoport, a mindenütt a konfrontációt kereső Büszke Fiúk vezetőjéről közben kiderült, hogy 2014 előtt a hatóságok informátora, sőt, titkos ügynöke volt. Bűnözőként szervezték be és büntetése mérséklése érdekében többek között kábítószer-kereskedők és embercsempészek kézre kerítésében működött közre. Enrique Tarrio mellesleg a Latinók Trumpért nevű szervezet floridai igazgatója.