Az országok között nem szerepel a járvány kiindulópontja, Kína, mivel az intézet szerint nincs elég nyilvánosan elérhető információ. Az egyes országokat olyan mutatók szerint értékelték, mint az összes fertőzés, az egymillió főre eső fertőzések száma, az összes haláleset, az egymillió főre eső halálozások száma, az elvégzett tesztek és a fertőzések aránya.
Új-Zélandon az 5 millió lakosból másfél milliót leteszteltek, és mindössze 2300 fertőzöttet és 25 halálesetet regisztráltak. Az utolsó helyen az a Brazília található, ahol a 213 millió lakosból 9 millióan elkapták a koronavírust, és már több mint 220 ezren haltak meg.
A kutatók közül az elmúlt egy évben sokan féltek attól, hogy a demokratikus államok elhibázott járványkezelése több helyen az autoriter berendezkedés sikerességét vetíti előre. A gazdasági fejlettség, de még a politikai rendszerek közötti különbségek sem számítottak annyira egy-egy ország járványkezelésének sikerességében, sokkal fontosabb volt a társadalom összetétele: minél kisebb lakosság, összetartóbb nép és szilárd intézményrendszer jellemez egy országot, annál jobban kezelte a járványt. Beigazolódott Francis Fukuyama amerikai politológus-filozófus álláspontja, miszerint az, hogy az egyes államok milyen hatékonyan reagálnak majd a válságra, attól függ hogy „a polgárok mennyire bíznak a vezetőikben, és hogy azok a vezetők egy kompetens, hatékony állam felett uralkodnak-e.”
