A vakcinákról szóló összefoglaló után a plazmaterápiáról lehet többet megtudni a koronavírussal kapcsolatos információkat megosztó, KOVIDők elnevezésű Facebook-oldalon. A videóinterjúban Horváth Péter, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója a gyógyult emberek véréből készített antitest-kezelésről kérdezi Lacza Zsombort, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettesét, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát.
Az ortopéd-traumatológus szakorvos, aki a munkatársaival elsőként alkalmazta az eljárást, elmondta, a módszer nem új. „Az ötlet abból az időből származik, amikor a fertőző betegségek ellen még nemigen volt semmilyen kezelési lehetőség. Alapötlete az, hogy a gyógyultak vérében kell lennie valaminek, ami gátolja a kórokozó szaporodását, hiszen aki gyógyult, annak a szervezete legyőzte a fertőzést” – fogalmazott Lacza Zsombor. Ismeretlen kórokozó esetén azonban mindig ki kell dolgozni az adott vírussal szembeni kezelési módot. „A jelenlegi járványhelyzetben szerencsére nagyon gyorsan tudtunk reagálni: tavasszal a felkéréstől számítva három héten belül megvolt a válaszunk arra, hogyan kivitelezhető a plazmaterápia a SARS-CoV-2 ellen, így el is kezdhettük az első betegek kezelését” – idézte fel a szakorvos.
Mint mondta, bár egyszerűnek tűnik, nehéz volt olyan betegeket találni, akik átestek a vírusfertőzésen, hajlandók és alkalmasak is voltak a vérplazmájukat adni. Mint fogalmazott: minden lehetőségre ugrottak, hogy megtalálják a megfelelő donorokat. „A tavaszi járványhullámban összesen 23 betegnek kértek plazmakezelést, és mindenkinek tudtunk vércsoportazonos plazmát biztosítani.” Az orvosok és a betegek beszámolói alapján a plazmaterápia hatásosnak bizonyult – mondta, hozzátéve, az is egyértelművé vált ugyanakkor, hogy a terápiás hatás nem mindenkinél és nem is egyformán jelentkezik, ezért fontos kutatási feladat lett az alkalmazási protokollok pontosítása. A járvány második, a vártnál korábban és erősebben érkező hullámában már közel háromszáz vérplazmát adtak a kórházaknak.
Lacza Zsombor elmondta, jelenleg három területen dolgoznak. Kiemelt jelentőségűnek nevezte a plazmaterápiával kezelt betegek követését, ami a terápia hatásosságának precíz értékeléséhez fontos. „A kezelt betegek tárolt vérmintáiból azt is elemezni tudjuk, hogy milyen erős volt az immunválasz, és milyen antitestek keletkeztek, ami szintén fontos információkat szolgáltat.” Dolgoznak azon is, hogy a koronavírus-fertőzés elleni plazmaterápiát rutineljárássá tegyék, azaz sokkal több beteg számára egyszerűen legyen elérhető. Ezt a feladatot az Operatív törzs megbízásából a az Országos Vérellátó Szolgálattal együtt végzik.
Harmadik feladatukként pedig a plazmaterápia stabil vérkészítménnyé fejlesztését említette Lacza Zsombor. „A gyakorlati felhasználás szempontjából rendkívül nagy előrelépést jelentene, ha rendelkezésre állna egy könnyen elérhető és stabil készítmény, amit nagyszámú donor plazmájából állítanak elő és vércsoportmentesített, tehát a kezelendő beteg vércsoportjára való tekintet nélkül alkalmazható. Ez azért is fontos, mert egy esetleges újabb járványhullám esetén egy ilyen gyógyszerkészítmény sokkal hamarabb elérhetővé válhatna” – mondta. Számításaik szerint ennek a kifejlesztése még körülbelül egy évbe telik.
Mint megírtuk, Európában nálunk alkalmazhatják elsőként az amerikai Eli Lilly gyógyszergyár által fejlesztett bamlanivimab nevű, koronavírus-fertőzésből felgyógyult betegek vérplazmájából, molekuláris technikával készült monoklonális antitest-készítményt. Ez az ellenanyagok bejuttatásával a fertőzés kezdeti állapotában lévő betegek passzív immunizációját teszi lehetővé. Az antitestalapú készítmény 70-75 százalékkal csökkentheti a súlyosabb szövődmények kialakulását.
