Előfizetés

Újra elővették a budapesti olimpiarendezés ügyét

Vincze Attila
Publikálás dátuma
2021.01.29. 21:10

Fotó: SZALMÁS PÉTER / MOB
A társadalmi vitát vagy népszavazást megelőzve ismét ötkarikás pályázattal kacérkodik egy bizottság, amelyik máris egy új megvalósíthatósági tanulmányt kezdeményez.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöksége bejelentette, megalakult a Budapest 2032 Bizottság, amelynek vezetője Szalay-Berzeviczy Attila lett. A testület feladata, hogy megvizsgálja a 2032-es olimpiára történő magyar pályázat realitását. Az eddigi tapasztalatok szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hét évvel korábban, azaz 2025-ben dönt a 2032-es helyszínről. Az érdeklődő városoknak tehát legkésőbb 2023-ban kell jelezniük pályázati szándékukat. A kérdés „átgondolása és körültekintő mérlegelése” érdekében hozta létre a MOB a bizottságot. Ahogy a szervezet honlapján megjelentetett hírből kiderült, az új bizottság azt vizsgálná meg, hogy lehetséges-e, illetve érdemes-e Budapestnek megfontolnia, hogy beadja-e a 2032-es nyári olimpia megrendezésére vonatkozó pályázatát. Ezért a bizottság egy minden részletre kiterjedő megvalósíthatósági és makrogazdasági hatástanulmány elkészítését javasolja, ami „egy másfél éves komplex folyamat lesz”, amiben a korábbi pályázatok minden elemét újra kell gondolni, idézte a honlap Szalay-Berzeviczyt. Ha bizottság szerint a pályázás kilátásai pozitív eredménnyel kecsegtetnek, akkor jöhet a társadalmi vita, hiszen „egy olimpia és a paralimpia megrendezése a teljes országot hét éven át megmozgató nemzetgazdasági vállalkozás lesz” , amihez természetesen „állami garanciára is szükség van”. Arra nem tért ki a közlemény, hogy a pandémia és a kormányzati megszorító intézkedések korában miért pont most vált ismét sürgetővé az olimpiarendezés ügyének felmelegítése, amikor komplett gazdasági szektorok álltak bele a földbe, és százezrek megélhetése vált bizonytalanná, lecsúszása realitássá. De arról sem szólt a bejelentés, hogy miért nem fordítva, a társadalmi vitával, ne adj isten népszavazással kezdődik a projekt. Anno a kormányzat a közhangulatot jól érzékelve bele sem állt a Momentum népszavazási kezdeményezésébe, és azt megelőzve visszalépett a pályázástól. Az, hogy most miből gondolta úgy a Budapest 2032 Bizottság, hogy a helyzet megváltozott, ergo az ötlet megérett a felmelegítésére, nem derült ki a közleményből. A korábbi pályázatot szorgalmazók és a mostani bizottság névsora több személy esetében azonos, a kezdeményező érdekkör lényegében megegyezik a korábbival. Ahogy kitetszik az is, az eljárásrend ugyancsak a korábbit idézi, először egy megvalósíthatósági hatástanulmány megrendelése a cél. Korábban ez mindkétszer a PricewaterhouseCoopers iroda privilégiuma volt. A Fidesz először a 2002-es választást megelőző kampányba emelte be az olimpia rendezést ötletét (akkor a 2012-ben végül Londonban megrendezett játékok lett volna a cél). Majd ezután a Budapesti Olimpiai Mozgalom nevű szervezet vitte tovább az ügyet és tartotta magasba az ötkarikás zászlót Magyarországon, előbb 2016-os, utóbb 2020-as pályázást erőltetve. Orbán Viktor 2014-ben vált igazán nyitottá az ötletre, amely végül állami milliárdokban mérhető forrásokat (komplett irodát és permanens kampányt) igényelt. Ennek a költésnek vetett véget a Momentum népszavazási kezdeményezése, amely csupán azt kívánta volna egyértelműen tisztázni: valóban van-e társadalmi támogatottsága a rendezésnek, vagy ez csak egy szűk réteg érdeke? A nemzeti konzultáció ezen változatára azonban a kormány nem volt kíváncsi, a népszavazás elmaradt, és a kormányzat visszalépett. Az olimpiarendezés költségeit az előző PWC tanulmány 774 milliárd forintra becsülte, míg a nemzetgazdaság bevételét 1100 milliárd forintra taksálta.

Ha ilyen nagyszerű, miért nem akarják annyian?

• a grandiózus és a túlárazott beruházások elősegítik a korrupciót; • a verseny három hete után fenntarthatatlan építmények sora marad örökre kihasználatlanul; • a végső összeget az összes tanulmány nagyságrendekkel alulbecsülte, Athénban 900 százalékkal; • London kivételével mindenhol veszteséges volt; • növekvő társadalmi egyenlőtlenség, az egészségügy és az oktatás állapota; • COVID-19;

Kapcsolódó
Már a 2032-es budapesti olimpiára gyúrunk

Huszonnégy pontot várnak Dárdaitól

Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.29. 11:30
Training of Hertha BSC with Pal Dardai
Fotó: Andreas Gora /
Komoly elvárást fogalmazott meg a német élvonalbeli Hertha BSC labdarúgócsapatának vezetősége az együttest a szezon végéig ideiglenesen irányító magyar vezetőedzővel, Dárdai Pállal szemben.
A Kicker német futballszaklap úgy tudja, a szakember szerződésének záradékában az szerepel, hogy huszonnégy pontot kell szereznie a csapatnak a bajnokságból hátra lévő tizenhat mérkőzésen. Ez a feltétele annak, hogy Dárdait véglegesítsék pozíciójában. Annak ellenére ideiglenes egyelőre a megbízatása, hogy 2022. június 30-ig kötött vele szerződést a berlini klub. A fővárosi együttes az eddig lejátszott tizennyolc meccsén tizenhét pontot gyűjtött össze, ezzel a teljesítménnyel a 14. helyen áll, két ponttal előzi meg az osztályozót jelentő 16. pozíciót elfoglaló Kölnt. A kieső, 17. helyen álló Mainz (itt szerepel Szalai Ádám) hét ponttal rendelkezik kevesebbel a berlinieknél. Dárdai visszatérése után először szombaton, az Eintracht Frankfurt elleni idegenbeli találkozón ül le a kispadra. A frankfurtiak az Európa-liga-szereplést jelentő hatodik helyet foglalják el a tabellán. A berlini csapat az idei öt Bundesliga-mérkőzéséből csak az elsőt nyerte meg (a sereghajtó Schalke ellen 3–0-ra), háromszor kikapott, egyszer végzett döntetlenre.  Dárdai Pál először 2015 februárja és 2019 júniusa között volt a berlini alakulat vezetőedzője. Abban az időszakban a Kicker adatai alapján a Hertha átlagosan 1.34 pontot szerzett meccsenként. Miután elbúcsúzott az első csapattól, egy évet pihent, majd visszatért a Hertha BSC U16-os csapatához, amelynek korábban is trénere volt. Dárdai óriási közönségkedvenc a német fővárosban, a szurkolók hisznek és bíznak benne. A 44 éves szakember 1997 és 2011 között játékosként 297 mérkőzésen lépett pályára, ezzel ő a legtöbb meccsen szerepelt külföldi a Hertha BSC történetében. Dárdait nemcsak harcos, elszánt játékstílusa miatt szerették nagyon a drukkerek, hanem azért is, mert a 2000-es évek elején visszautasította a Bayern München anyagilag nagyon vonzó ajánlatát. Kinevezését a helyi sajtó az egyetlen logikus és jó döntésnek nevezte. A berlini klubnál a szezon előtt a nemzetközi kupaszereplést garantáló első hat hely elérése volt a cél. A csapat gyenge szereplése és Bruno Labbadia vezetőedző menesztése után Dárdaival szemben az az elvárás, hogy tartsa bent az együttest az első osztályban.  

Törpék a hazai kupákban a nagyok

Forgács Milán
Publikálás dátuma
2021.01.29. 11:00
Holstein Kiel - Bayern Munich
Fotó: CHRISTIAN CHARISIUS /
Európa meghatározó labdarúgócsapatai estek ki a hazai kupasorozatok kezdeti szakaszában, nincs már versenyben például a tavaly mindent vivő Bayern München sem.
A koronavírus-járvány alaposan felborította a labdarúgás éves menetrendjét is. A tavalyi több hónapos kényszerpihenő (március és május vége, június eleje között egyetlen mérkőzést sem rendeztek) után a kluboknak rengeteg meccset kellett erőltetett tempóban lejátszaniuk, sokszor három naponta már várt egy új találkozó az együttesekre. A csapatok többször kényszerültek arra, hogy felforgatott összeállításban szerepeljenek, ha egy vagy több alapemberük elkapta a koronavírus-fertőzést és emiatt legalább egy hónapig nem lehetett számítani a játékára. Különösen nagy terhelés várt azokra a csapatokra, amelyek a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában eljutottak a végjátékig, hiszen mindkét sorozat augusztusban ért véget, szeptemberben pedig már kezdődött az új idény. Ennek a levét itta meg a Bayern München is: a bajor sztárcsapat az előző szezonban mindent megnyert, amit lehetett, hiszen a Bajnokok Ligájában, hazája bajnokságában, a Német Kupában is a legjobbnak bizonyult, ezen kívül megnyerte az európai Szuperkupát is. Játékosainak viszont alig maradt idejük a pihenésre, a BL-döntő után másfél héttel már elkezdődött a felkészülés az idei szezonra, ami az idén nyárra halasztott Európa-bajnokság miatt szintén feszített tempóra kényszeríti a csapatokat. A müncheniek a szeptemberi szezonkezdettől december közepéig 29 (!) tétmérkőzést játszottak, ehhez jöttek még a válogatott találkozók, melyeken a Bayern futballistáinak többsége szintén szerephez jutott. Amint az várható volt, nem lehetett a végtelenségig terhelni a müncheni játékosokat, bár a csapat jelenleg is vezeti a bajnokságot és a BL csoportköréből első helyen jutott tovább, tizenegyes párbajban alulmaradt a másodosztályú Holstein Kiellel szemben a Német Kupában. Hiába vezetett kétszer is a címvédő bajor alakulat. Hogy mennyire nem szokványos a Bayern kiesése a második kupafordulóban, azt jól mutatja, hogy legutóbb húsz évvel ezelőtt történt ilyen a csapattal. „Óriási csalódás… Előre kell tekintenünk, és sokat dolgoznunk, mentségünk pedig nincs arra, ami történt”- nyilatkozta Hansi Flick, a müncheni együttes vezetőedzője. Spanyolországban a két madridi óriás, az Atlético és a Real Madrid sem tagja már a hazai kupa mezőnyének. Előbbi a Cornella, utóbbi az Alcoyano ellen esett ki. Mindkét továbbjutó együttes a harmadosztályban szerepel. Az Atlético bánja talán kevésbé a kiesést, a BL-ben még talpon van, a bajnokságban pedig egyenesen szárnyal, hét pont előnnyel vezeti a tabellát. Diego Simeone csapata 2014-ben szerzett utoljára bajnoki címet, eddigi teljesítménye alapján könnyen elképzelhető, hogy a szezon végén az Atlético zár az élen. A Real Madrid teljesítménye sokkal hullámzóbb, az utolsó fordulóig kieső helyen állt a BL-ben, végül sikerült továbbküzdenie magát a csoportkörből. A bajnokságban viszont hiába sikerült legyőznie két legnagyobb riválisát, a Barcelonát és az Atléticót is, ha közben a papíron gyengébb ellenfelekkel szemben becsúsztak váratlan vereségek, döntetlenek. A hazai kupabúcsú után nagyon sok bírálat érte Zinédine Zidane vezetőedzőt, még az is előfordulhat, hogy a csapattal első edzői időszaka után háromszor egymásután BL-t nyerő szakembernek szezon közben kell távoznia. Olaszországban a bajnoki tabellán harmadik, az Európa-liga egyenes kieséses szakaszában érdekelt AS Roma hazai pályán hosszabbításban alulmaradt a kupa nyolcaddöntőjében a szintén élvonalbeli, ám a kiesés ellen küzdő Speziával szemben. A fővárosi csapat kétgólos hátrányból állt fel, a kétszer tizenöt perces hosszabbításban viszont egy perc leforgása alatt kettő (!) játékosát is kiállította a játékvezető. A mérkőzést 4-2-re nyerte az esélytelenebb csapat, ám a végeredményt utólag 3-0-ra módosították, mert kiderült, hogy a rómaiak összesen hatszor cseréltek a megengedett öt helyett. A vírusjárvány következményeitől az élcsapatok sem tudják függetleníteni magukat, a honi kupasorozatokban pedig emiatt idén a korábbinál is nagyobb az esélyük a kisebb csapatoknak, hogy egy mérkőzésen felülmúlják erősebb és sokkal esélyesebb ellenfelüket.