Árnyékra vetődött a Magyar Nemzet

Nem mindegy, hogy feltételes vagy kijelentő mód – érdemes az ilyesmire odafigyelni a messzemenő következtetések levonása előtt.

„Leleplezés volt a szándéka, de árnyékra vetődött az MSZP elnöke” címmel Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtóirodája tájékoztatása alapján a Magyar Nemzet cáfolni igyekezett a lapunkban valójában meg nem jelent, a Mátrai Erőmű állami megvásárlásával kapcsolatos állításokat. Szerintük azt írtuk, hogy „a Mátrai Erőmű 2019 decemberében bejelentett, MVM Zrt. általi megvásárlását annak idején nem hagyta jóvá Mager Andrea”. A szintén kormánypárti Hír TV szerint pedig Tóth Bertalan MSZP-elnök lapunknak azt mondta: törvényellenes volt a Mátrai Erőmű MVM általi megvásárlása, szerinte ugyanis a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nem hagyta jóvá az adásvételt. Valójában ilyen állítást sem lapunk, sem az MSZP elnöke nem tett.

Tóth Bertalan az év elején kikérte a miniszter összes állami vállalattal kapcsolatos, 2019-2020-as „részvényesi”, illetve „tulajdonosi” döntését, a két kifejezést felváltva használva. Ám válaszukban, megtévesztő módon, csak az állami vállalatok egy része felett álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV) kapcsolatos döntéseikről számoltak be. A Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatuk szerint „a részvényesi jogok gyakorlójának határozatai – amelyekre Tóth Bertalan rákérdezett –... az MNV-re vonatkoznak”. Mivel azonban az MVM nem tartozik az MNV-hez, esetében a miniszter „tulajdonosi” jogok gyakorlójaként, illetve „alapítóként” hoz határozatot – írják.

E magyarázat számos további kérdést vet fel. Lapunk előzetesen felkérte a tárca nélküli minisztert a látszólagos ellentmondás feloldására. Nem csak „részvényesi”, de mindennemű olyan határozatuk iránt érdeklődtünk, ami az MVM-nek engedélyezte a Mátrai Erőmű megvásárlását. Érdemi tisztázás helyett hivatala megismételte tavaly augusztusi, parlamenti válaszukat, miszerint a hozzájuk mint egyedüli részvényeshez felterjesztett döntési javaslatokat a cég alapszabálya szerint hagyták jóvá. Megjegyzendő: az MVM a korábban kiadott anyagok tanúsága szerint kifejezetten „részvényesi határozati javaslattal” élt állami tulajdonosa felé. A két fogalom e tekintetben jogászok szerint is csereszabatos. De egy kérdés amúgy is tartalma szerint értelmezendő: az érdeklődőnek nem kell ismernie a miniszter belső nyilvántartási fogalmait.

A hiányzó és kitérő válaszok tükrében lapunk és Tóth Bertalan egyaránt leginkább az üggyel kapcsolatos értetlenségének adott hangot. Kétségkívül a vizsgált eshetőségek közé tartozott az is, ha Mager Andrea valóban nem adott engedélyt a botrányos ügyletre. Ám ilyet tényként senki sem állított.

A kormánykommunikáció működésére jellemző, hogy a tárca nélküli miniszter tudósításunkkal kapcsolatos kifogásait nem lapunkkal, hanem a Magyar Nemzettel osztotta meg. De a csütörtöki Kormányinfóra beküldött, kapcsolódó kérdésünket sem olvasták be. Azt, hogy az állami tulajdonos végül is miként engedélyezte a Mátrai Erőmű megvásárlását, továbbra is rejtély.