Előfizetés

Hibádzik a Mátrai Erőmű-vétel

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.01.27. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Bár a bezárásra ítélt mátrai szénblokkok tavalyi állami megvásárlását Mager Andreának kellett engedélyeznie, ilyen bejegyzés nem szerepel a vagyonminiszter elmúlt két évi összes tulajdonosi határozatának az MSZP által kikért listáján.
Egyetlen, a Mátrai Erőmű megvásárlását engedélyező bejegyzés sem szerepel az állami cégek – így az MVM – tulajdonosi jogait gyakorló Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 2019-es és 2020-as, részvényesi joggyakorlóként kiadott határozati listáján – állapítható meg a Tóth Bertalan MSZP-elnök megkeresésére Fónagy János miniszterhelyettes által kiadott iratból. Az állami energiacég 2019. december 23-án jelentette be, hogy adásvételi szerződést kötött az ország második legnagyobb áramtermelője, a Mátrai Erőmű többsége megvásárlásáról. (Valójában a cég Status Power Invest nevű áttételes tulajdonosát vették meg.) Az eladói oldalon Orbán Viktor felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségei, az Opus és a Status Energy álltak. A bezárásra ítélt mátrai szénblokkok állami kivásárlása kapcsán azóta is újabb és újabb tisztázatlanságok merülnek fel. Amikor pedig egyiket-másikat tisztázni igyekeznek, csak tovább dagad a botrány. A miniszter határozati listája és az elérhető más adatok összevetése egyelőre ez ügyben is csak növeli a homályt.  Szakértők szerint mindenesetre, ha Mager Andrea tulajdonosi joggyakorlóként mégsem adott engedélyt az MVM-nek a Mátrai Erőmű megvásárlására, az adásvétel törvényellenes. Az üggyel kapcsolatos konkrét, pontosító célzatú, határozatsorszámot tudakoló megkeresésünkre a miniszter hivatala csak Fónagy János Tóth Bertalan tavaly augusztusi kérdésére adott, a tisztánlátást kevéssé segítő válaszát ismételte meg. Eszerint „az egyedüli részvényeshez felterjesztett döntési javaslatokat a társaság alapszabálya által meghatározott módon hagyták jóvá”. Vagyis az MVM tulajdonosi joggyakorlója arról biztosít, hogy meglátása szerint minden szabályosan zajlott. Ám a jogsértés gyanúját érdemben nem kívánták eloszlatni. Bár az MVM korábbi adatigénylésekre – jelentős kitakarásokkal – több iratot is kiadott, a kérdőjelek csak tovább gyűltek. (Ebből derült ki többek között, hogy a Mészáros Lőrinc-féle eladóknak a márciusi záráskor átutalt 17,44 milliárdos vételáron felül az MVM mintegy ötmilliárdot hitelkiváltás címén is fizetett. Ráadásul a megvásárolt cégcsoport csak az állami vevő további több tízmilliárdnyi hitel- illetve tőkeinjekciója révén maradt működőképes. Mészáros Lőrinc érdekeltségei 2018-tól szereztek többségi tulajdont az erőműcég felett, majd a veszteségbe forduló társaságból kivontak közel tízmilliárd forint osztalékot. Az adásvétel kapcsán számos más mellett az is tovább növelte a homályt, hogy az ügylet márciusi zárásáig sem az érintett felek, sem – utolsó érdemi, 2020 eleji sajtótájékoztatóján - Orbán Viktor nem közölte a vételárat. Pedig utóbb kiderült, hogy az értéket a decemberi szerződés már pontosan tartalmazta.) Az MSZP és a Párbeszéd tavalyi adatigényléseire kiadott MVM-es iratok tanúsága szerint az állami vevő igazgatósága 2019. december 18-án megbízta az elnök-vezérigazgatót, hogy alapszabályuk értelmében kérje ki az adásvételre vonatkozó engedélyt az egyedüli részvényesüktől. (Újabb furcsaság, hogy a másolatok tanúsága szerint az MVM úgyszintén december 18-án bízta meg a PricewaterhouseCooperst a Mátrai Erőmű-csoport értékének megbecslésével, amit a tanácsadó aznap, a megrendelő megelégedésére, elkészített és át is adott.) Az MVM alapszabálya szerint többmilliárdos ügyleteket csak a száz százalékos állami tulajdonos engedélyével költhetnek. A félreértések kiszűrése végett érdemes rögzíteni, hogy az egyedüli részvényes egyértelműen Mager Andrea hivatala, amiként azt nyilatkozataik is alátámasztják. Az igazgatóság konkrét határozati javaslatot is megfogalmazott. A miniszterhelyettes válaszaiból kiderül, hogy ezt fogadták el. Így viszont még egyértelműbb, hogy az iratnak szerepelnie kellene Mager Andrea tulajdonosi határozatai között. Bár az MVM december 23-án megkötötte az adásvételi szerződést – amit tehát tulajdonosi határozat nélkül nem tehetett volna meg -, egyelőre Mager Andrea vonatkozó engedélye, illetve az ennek beérkeztét nyugtázó MVM-irat nem ismert. A rejtély kapcsán úgyszintén szembeötlőek a határozati lista „minősített adatot tartalmazó” bejegyzései. A miniszter az elmúlt két év során több ilyet is kiadott. Bár eleve kérdés, hogy a számos állami ügylet közül miért pont a Mátrai Erőmű megvásárlása tartalmazna hétpecsétes titkokat, a közzétett táblázat szerint az engedélykérés és a szerződéskötés, vagyis 2019. december 18-a és 23-a között a miniszter ilyen iratot egyáltalán nem adott ki. (2019-i utolsó, más témájú határozatuk december 16-i keltezésű. A tételek sorszámai egymást követik, ami kizárja a még rejtettebb határozatok létét is.) Az további, nagyarányú bonyodalmakhoz vezetne, ha netán a miniszter által december 9-én kiadott négy titkosított határozat valamelyike vonatkozna az MVM-re. Szakértők szerint ugyanis jogszabálysértések sorát vetné fel, ha az MVM tulajdonosa több mint egy héttel azelőtt adott volna engedélyt a Mátrai Erőmű megvásárlására, hogy arra az MVM igazgatósága - egy aznapi vagyonbecslés birtokában – felkérte volna. Megkeresésünkre az MVM-től nem kaptunk választ.

Tízmilliárdjaink kerültek Mészáros "nemstróman" Lőrinchez

Elképesztő, hogy közel egy évvel az ügylet után a miniszterelnök ígérete ellenére sem látni tisztán a Mátrai Erőmű adásvételének körülményeit – közölte az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre Tóth Bertalan. Azt korábban is tudtuk, hogy hazudott a kormány az erőmű gyors bezárásának és 10 ezer ember elbocsátásának veszélyéről, hiszen azt állami jóváhagyás nélkül nem lehetett volna végrehajtani - fogalmazott a szocialista pártelnök. Hazudott a kormány az ügylet tényleges költségéről: eddig jó 50 milliárd forinttal magasabb számlát látunk. Orbán Viktor azt ígérte, hogy az erőművet "természetesen transzparens ügylet keretében lehet megvásárolni…. és amikor az lezárult, transzparenssé is tesszük". Most kiderült, hogy szó sincs átláthatóságról. Hazudtak az ügylet szabályos lebonyolításáról is, hiszen a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter döntése vagy nem létezik, vagy titkolják a létét. Vagy, ami talán a legrosszabb, hogy a miniszter előbb döntött a vételárról, a feltételekről és a vásárlásról, minthogy elkészült volna a kockázatelemzés, az értékbecslés és az MVM javaslata – fogalmazott Tóth Bertalan. Egyre inkább úgy látszik: Orbán Viktor nyilvánosan beavatkozott annak érdekében, hogy Mészáros "nemstróman" Lőrinc semmiképpen se veszítsen egy elrontott befektetésén, sőt nagy nyereséggel tudjon kiszállni az ügyből - kerül, amibe kerül. A költségvetés nem a Fidesz-rezsim házipénztára: vissza fogjuk rakatni, amit kivettek belőle – szögezte le lapunknak az MSZP elnöke.

Tállai: Két hét múlva érkezik a 13. havi nyugdíj negyede

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.27. 07:19

Fotó: Népszava
A banki átutalások február 12-én történnek meg, a postai kézbesítés ezután következik – mondta az államtitkár.
Február 12-én kezdi meg a 13. havi nyugdíj kifizetését az államkincstár, külön juttatásként nagyjából 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy kapja meg havi járandóságának egynegyedét – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek.
A banki átutalások február 12-én történnek meg, a postai kézbesítés ezután következik, vagyis nagyjából két hét múlva a címzettek kézhez vehetik az őket megillető summát

– közölte.

A részletekről szólva elmondta, hogy a 13. havi nyugdíjat négy lépésben állítja vissza a kormány, teljes havi összeggel 2024-ben számolhatnak az érintettek.
Most negyedhavi nyugdíjat kapnak a jogosultak, az egyheti összeg az átlagnyugdíjnál 37 650 forintot jelent.

Tállai András tájékoztatása szerint a negyedhavi összeg kifizetése 77-78 milliárd forint, összesen ennyi pénzt kap a nagyjából 2,1 millió nyugdíjas február közepén. Rajtuk kívül további négyszázezer nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy is kézhez kapja a 13. havi ellátását, részükre további több mint tízmilliárd forintot juttat el a kincstár. Az államtitkár hozzátette, hogy ha az idei folyamatok a kormány tervei szerint alakulnak, akkor újra erőteljesen növekedhet a magyar gazdaság, ez pedig kézzelfogható előnyt hozhat az időseknek is: ha a GDP 3,5 százaléknál nagyobb arányban nő, akkor a kormány novemberben prémiumot fizethet a nyugdíjasoknak. Erre tavaly nem kerülhetett sor, idén viszont minden ok megvan a bizakodásra – mondta, jelezve azt is, hogy a kormány 53,4 milliárd forintot már félretett az év végi nyugdíjprémiumra.

Levelet kapnak azok, akik igénybe vették a hitelmoratóriumot

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.27. 07:13

Fotó: Népszava
A januártól életbe lépő hosszabbítás jogilag elkülönül az első, kilenc hónapra szóló moratórium 1-től.
A következő hetekben a hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vevő minden ügyfél – függetlenül attól, hogy az idén is él-e a kedvezménnyel – elszámoló levelet kap a bankjától, mivel a januártól hat hónapra életbe lépő hosszabbítás – a moratórium 2 – jogilag elkülönül az első, kilenc hónapra szóló moratórium 1-től – írta a Világgazdaság szerdán. A bankoknak az első időszakról pontos tájékoztatást kell adniuk az ügyfélnek arról, hogy a moratórium igénybevétele alatt mennyi tőke-, illetve kamattartozás megfizetésétől mentesült, és hogy ennek nyomán miként módosul az alapszerződés futamideje. A lap kiemeli, hogy a jogilag elváló két időszak ellenére a lehetőség igénybevétele a korábban a kormány, az MNB és a bankok által több fórumon elmondottakhoz képest nem változik. Így tehát azt, aki decemberben még részese volt a moratórium 1-nek, januártól automatikusan beléptették a bankok a moratórium 2 hatálya alá. Azok az ügyfelek, akik a következő időszakban – június 30-ig – döntenek úgy, hogy felsorakoznak a moratórium védernyője mögé, továbbra is a bankjuk felé tett egyszerű bejelentéssel léphetnek be. A moratórium 2 feltételei abban sem változtak a moratórium 1-hez képest, hogy továbbra is csak a moratórium 1 meghirdetése, 2020. március 18. előtt felvett lakossági és vállalkozói hitelekre lehet igénybe venni – írta a Világgazdaság.
Kapcsolódó
Drága lesz a hiteltörlesztés halasztása