A fejlesztési forrásokról hozzáférhető nemzeti nyilvántartásokban gyakran minisztériumok, önkormányzatok vagy nagyvállalatok szerepelnek, de a valódi pénzfelhasználók rejtve maradnak a nyilvánosság előtt. A brüsszeli székhelyű Európai Politikai Tudományok Központja (CEPS) kutatóintézet az Európai Parlament megbízásából megpróbált utánajárni, hogy kik a közösség mezőgazdasági és kohéziós kifizetéseinek első számú haszonélvezői. A szakértők a kohéziós alapokból 2014-2020 között részesülő 500 ezer magán- és jogi személy, illetve a mezőgazdasági támogatásokat 2018-2019-ben elnyerő 10 millió kedvezményezett adatainak eredtek a nyomába. A még nem végleges összeállításban a tagállam 50-50, 2019-ben legsikeresebb pályázóját tüntették fel, akik azonban nem feltétlenül a kifizetések közvetlen címzettjei.
A mezőgazdasági és kohéziós alapok felhasználóiról 292-féle nyilvántartást vezetnek az uniós országok. A tanulmány szerzői szerint ezeknek a regisztrációs rendszereknek a nagy része nem alkalmas a brüsszeli források végső kedvezményezettjeinek azonosítására. A rájuk vonatkozó információk jelenleg elérhetetlenek a közvélemény számára, de az uniós szabályok sem követelik meg a nyilvános tájékoztatást azokról, akik végül zsebre teszik a Brüsszelből átutalt uniós pénzt. A tagországoknak csak arról kell beszámolniuk, hogy mely jogi vagy természetes személyek nyerték el a támogatást, de ezek sok esetben nem a végfelhasználók. A nyilvántartásokból hiányoznak a vállalkozások tényleges tulajdonosainak adatai is. A bonyolult céghálók és tulajdonosi szerkezet sem könnyítik meg a tisztánlátást. A bajor kereszténydemokrata Monika Hohlmeier, az EP költségvetési ellenőrzési bizottságának elnöke szerint az átláthatatlan nyilvántartások hozzájárulnak a visszaélések, a csalások és az összeférhetetlenség eseteinek elleplezéséhez.
A CEPS szakértői azt javasolják, hogy az EU vizsgálja felül legalább a kohéziós forrásokra vonatkozó bejelentési kötelezettségeket, és követelje meg a tagállamoktól az uniós források végső felhasználóinak azonosítására alkalmas indikátorok feltüntetését a nyilvántartásban. Véleményük szerint egy uniós szintű egységes és szabványosított digitális adatbázis létrehozása nagyban segítené az eligazodást a kedvezményezettekről.
A CEPS vizsgálata szerint egyedi agrártámogatásoknál viszonylag tiszta a helyzet Magyarországon, a legtöbb uniós támogatást régi-új agrárbárók kapják, persze itt is vannak kivételek. A 2019-es támogatási lista elején rögtön egy állami szereplő, a Nemzeti Agrárkamara található, amely a falugazdász hálózat üzemeltetésre és ingyenes pályázati tanácsadásra, támogatásra fordítja az uniós támogatásokat - közölték lapunkkal. De jelentősebb uniós támogatást kapott a Magyar Államkincstár és a Nébih is, mint állami szereplő.
A második legtöbb támogatást Bonafarm-csoporthoz tartozó Bólyi Mezőgazdasági Zrt. kapta, amely Csányi Sándor bankár-mezőgazdasági befektető érdekeltsége. A lista harmadik helyén is egy Bonafarm-cég, a pápai Agroprodukt Zrt. található – a két cég együttesen 2019-ban a CEPS számításai szerint mintegy 1,9 milliárd forintos uniós támogatást kapott a közös agrárpolitikai jegyében.
Az jól látható, hogy listán élén szereplő cégek korábbi állami gazdaságok jogutódjai. A másik jellemző, hogy az agrárbárók között a más területen meggazdagodott üzletemberek is találhatóak. Míg Csányi esetében a vagyonosodás nagyrészt piaci alapon ment végbe, addig a többi agrárbáró a NER része, és meggazdagodásuk mögött vaskos közpénzek, valamint közbeszerzések vannak.
A hatodik legnagyobb támogatás a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. kapta, 2019-ben összesen 540 millió forintot. A cég Nyerges Zsolt NER-nagyvállalkozó kezében van, de ne volt ez mindig így, a társaság korábban Simicska Lajos egykori Fidesz-pénztárnok érdekeltségébe tartozott, egészen annak menesztéséig. Még egy korábbi Simicska-agrárcég a Lajta-Hanság Zrt. is felkerült a lista elejére, igaz csak a 11. helyre. A Lajta-Hanság jelenlegi hűbérura Mészáros Lőrinc. A felcsúti géniusz egy másik mezőgazdasági cégben, a Szarvasi Agrár Zrt.-ben is érdekelt, így a két Mészáros-uradalom kereken egymilliárd forint uniós támogatást kapott csak a közös agrárpolitika jegyében. A listára még felfért az Enyingi Agrár Zrt., amely több magánszemély birtokában van, illetve a Kisalföld Mezőgazdasági Zrt., ennek tulajdonosait azonban nem lehet beazonosítani a céginformációs adatbázisokban, ám a céget Szajkó Lóránt vezérigazgatóval szokták fémjelezni, aki egykori Fidesz-alapítótag.
Az agrárpénzeknél jóval nagyobb kohéziós támogatásoknál majdnem teljes az állami uralom a TOP 10-es listán. A legtöbb pénzt, 1, 4 milliárd eurót - 2019-es árfolyamon számolva 467 milliárd forintot –, a Magyar Fejlesztési Banknak folyósította Brüsszel. És a problémák itt kezdődnek. Azt már az EU nem látja, hogy az MFB által kezelt 1,4 milliárd eurónak mi lett a sorsa. A lista második és ötödik helyén is a Nemzetgazdasági Minisztérium szerepel összesen 380 milliárd forinttal, amely számos operatív program irányítója, vagyis a pénzeket a hazai rendszereken belül pályáztatta meg. (Vélhetően ennek jogutódjáról, az Innovációs és Technológiai Minisztériumról van szó) A Nemzeti Infrastruktúra (NIF) Zrt. összesen 224 milliárd forintnyi uniós támogatást szívott fel – ezek a pénzek út- és vasútfejlesztések révén a NER építési vállalkozásihoz kerültek, csakúgy mint a Magyar Közút 52 milliárd forintos támogatása, ám mindez már nem látszik Brüsszelből, így nem is ellenőrizhető, hogy mely gazdasági csoportok a végső haszonélvezői az uniós támogatásoknak. Nagyobb egyedi támogatást kapott még 2019-ben BKV Zrt. és a Debreceni Egyetem is. A lista 10-20 helyén azonban már önkormányzatok találhatóak.
