Magyarországon a politika erősen beleszólt a Sinopharm készítményének engedélyezésébe, Brüsszel erőteljes tiltakozása ellenére is. De Orbán Viktor úgy határozott, hogy nem vár tovább. Szerinte az unió botrányos módon késlekedik a vakcina beszerzésével, ám fel kell gyorsítani az emberek beoltását. Úgyhogy a maga útját járja. A kikötéseket hozzáigazították a kínai szerhez.
Kínából 5 millió adag érkezik, az oroszoktól 2 millió, és ha ehhez hozzávesszük az Európa által fenntartott csaknem 20 milliót, akkor az összesen már 26,7 millió, miközben az országnak nem egészen 10 millió lakosa van. Ám ennyiből 13,3 ember szerezhet védettséget. De persze még az is szükséges, hogy a magyarok hajlandóak legyenek beadatni maguknak a vakcinát. Idáig azonban csupán kétmillióan regisztráltak. A jóváhagyás felgyorsítása ugyanakkor nem javít a közbizalmon, miközben az ország igencsak bizalmatlan a Covid-19 elleni oltások ügyében.
Ebbe belejátszik, hogy az oroszok csupán 600 oldalas dokumentációt mellékeltek, míg a Pfizer/BioNTech 27 ezer oldalon részletezi a dolgokat. Ugyanakkor az oroszoknál egyes adatok hiányoznak, mások pedig ellentmondásosak.
A felmérések azt igazolják, hogy a bizalom politikai kérdés. A Fidesz-hívek 55 %-a elfogadja az orosz változatot, 50 %-nak pedig a kínai is megfelel. A Momentum támogatói esetében a két arány: 10, illetve 0 %. Ezek után már csak azt kellene tudni, mikor jön meg a két szállítmány. Az oroszoktól – a nagy csinnadratta közepette fogadott próbaküldemény után – decemberben 6 ezer darab érkezett, de azóta egy darab sem. És Moszkva késésben van több országgal szemben.
Orbán Viktor a kínai és orosz vakcinára teszi a tétjét, mert nem akarja elfogadni, hogy alighanem csak átmenetileg, de akadályok mutatkoznak az EU által engedélyezett szerek beszerzésénél. Ezért adott nagy megrendelést olyan kínai és orosz készítményeknek, amelyekre az európai hatóságok még nem adták áldásukat. Magyarországon a járvány ellenes harcban minden lépésről személyesen a miniszterelnök dönt.
A jobboldali populista politikus legnagyobb aggálya, hogy nem jön lendületbe a gazdaság időben a jövő évi választások előtt. A Pekingből és Moszkvából érkező mennyiséggel a következő négy hónapban 3,5 millió embert olthatnak be, már ha a szállítmányok pontosan befutnak. A Szputnyik V esetében az engedélyezés során túlléptek a szakértők fenntartásain, noha az oltóanyag összetétele nem egyezett a dokumentációval. A hatóság némi hasfájással ugyan, de mégis megadta a jóváhagyást.
Hogy ilyesmi a jövőben ne okozzon semmiféle fennakadást, kormányrendelettel a kínai és orosz szerre szabták a szabályozást. A döntést pedig Orbán bizalmasa, Szijjártó mondja ki, bár az Orvosi Kamara óvott attól, hogy olyasmit adjanak be az embereknek, amely még nem kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét. A kormányfőt azonban ez nem hatja meg.
Az EU balfácánkodása láttán a kormányok kénytelenek azt mondani, hogy nekik nem mentségre van szükségük, hanem oltásra. Mert az biztos, hogy Brüsszel alaposan elbaltázta a beszerzést. Ezért az oltóközpontok lassan kifogynak a szerből, és lázasan zajlik a bűnbakkeresés. A briteknél idáig 12 % kapta meg a készítményt, az unióban viszont csupán 2 %, ami óriási különbség. Ebből viszont az következik, hogy Európában változatlanul nagy a félelem, ám ily módon nem lehet enyhíteni a korlátozásokon. A gazdaság megújulása pedig késik, ami senkinek sem az érdeke.
A briteknél a vásárlásnál ezúttal nem az ár volt az érdekes, hanem hogy gyorsan és nagy mennyiségben jöjjön a vakcina. A kormány azon volt, hogy mielőtt egy sor céggel állapodjon meg, mert a végén azok közül egy-kettő csak jó készítménnyel rukkol ki. Brüsszel ezzel szemben a szolidaritást hangsúlyozta, de pont az ellenkezőjét érte el. Így egyes államok most azon lamentálnak, hogy miért nem cselekedtek a saját szakállukra. Sőt, Magyarország már vesz is a Szputnyikból.
Az ügynek megvannak a maga tanulságai. Először is, hogy jó az, ha van megfelelő hazai kapacitás. Fontos a saját beszerzés is: a németek és a franciák is mehettek volna a maguk útján, de ők inkább úgy látták jónak, ha Brüsszel mögé sorakoznak fel. Végül pedig fontos a szabályozás, és a britek gyorsabban kiadták az engedélyeket. Az EU esetében a lassabb döntés nem okvetlenül jelenti, hogy az megalapozottabb. Mindezek alapján felvetődhet pl. a németekben, hogy minek is kell ez az egész uniósdi.
FAZ
Lehet, hogy Kína a végén a rövidebbet húzza a politikai célokból kezdett vakcina versenyben. Merthogy a Nyugat az év végéig elérheti a nyájimmunitást, a Kínai Népköztársaságban viszont a külföldi kötelezettségvállalások miatt nincs elég szer és így változatlanul zárva tartják a határokat. Újból megszigorították a korlátozásokat, pedig januárig csaknem egy éven át naponta általában száz alatt maradt a megbetegedések száma. De azóta Sanghajban pl. felszólították az embereket, hogy aki el akar utazni a kínai új év alkalmából, az jobb, ha nem tér vissza, pedig ilyenkor milliók kelnek útra.
Kisebb gócok ugyan csak távoli körzetekben alakultak ki, most mégis ismét szükségállapot van érvényben. Erős a félelem, hogy az ország vesztesként keveredik ki a válságból, noha az utóbbi idők biztatóak voltak. Nagyon lassan halad az oltás és a külföldiek számára szinte lehetetlen a belépés. Az Economist Intelligence Unit úgy számol, hogy a lakosság nagy része csak jövő év végére kaphatja meg az ellenszert, Ez meglepően hangozhat, miután Orbán Viktor éppen most közölte, hogy az EU-ból elsőként nagy mennyiséget rendelt Pekingtől és ő is azzal oltatja be magát.
Kína 150 országnak ajánlotta a készítményt, amit a bírálók vakcinadiplomáciának neveznek, mivel a hatalmi számításokat hivatott alátámasztani. Szakértők szerint ugyanakkor igencsak visszavetheti a hazai erőfeszítéseket a járvány leküzdésére. Külföldről idáig 800 millió adagot kötöttek le. A teljes évi kapacitás 1,8 milliárd, de a hazai lakosság beoltásához 1,85 milliárd kellene.
Egyébként a szer beadását már azelőtt elkezdték, hogy a vizsgálatok lezárultak volna, de ha minden jól megy, február közepéig akkor is csak a lakosság 3,5 %-a szerez védettséget. De a hivatalos propaganda is elismeri, hogy a határokat csak akkor lehet újra megnyitni, ha már jóval előrehaladottabb lesz a folyamat. Addig viszont az ország nem tud a globális gazdasági fellendülés élére állni.
A lap nem tartja kizártnak, hogy Magyarországon és Lengyelországban ellen-Facebook jön létre a két kormány szolgálatában. Mindenesetre két hónapja már mindkét országban megjelent egy-egy „cenzúrázatlan” és a konzervatív közösségi oldal, miután a hatóságok igyekeznek visszaszerezni az ellenőrzést a digitális világban. Mindkettő roppant mód hasonlít egymásra. Először, december elején a Hundub jött ki, gyakorlatilag a Facebook-ot koppintva.
A rajt azonban főként a lengyeleknél kaotikusnak bizonyult. Megalkotója a kormány közeli Gazeta Polska főszerkesztője. A magyaroknál viszont már áttételesebb a kapcsolat. Pál Csabát korábban a kutya sem ismerte, a site-ot pedig egy Belize-ben bejegyzett offshore cég finanszírozza. A főnök azt bizonygatja, hogy semmi köze sem Orbánhoz, sem Soroshoz, utóbbi a hatalom mumusa. Azt ígéri, hogy senkit sem blokkolnak vagy nyomnak el politikai véleménye alapján. Orbán az elsők közt csatlakozott, az oldalnak azóta már 40 ezer látogatója van.
A platform a kormány számára épp időben érkezett, mert Varga Judit már hónapok óta azzal vádolja a Facebookot és a Twittert, hogy azok ideológiai cenzúrát alkalmaznak. Trump letiltása ehhez csak újabb adalékot jelentett. A miniszter egyébként is az állítja, hogy ezek a cégek korlátozzák a keresztény, konzervatív és jobboldali vélemények érvényesülését. A kifogás persze erősen politikai jellegű, akárcsak a lengyeleknél. Hiszen a két országban nagy szolgáltatók idáig csak szélsőjobbos vezetőket tiltottak ki, a Fidesznek és a PiS-nek egyetlen tagját sem. Viszont a két kormánypárt uralja a közbeszédet a sajtón keresztül. A magyar lapokat gyakorlatilag felvásárolták „közeli üzletemberek”, már csak egy-kettő működik függetlenként.
Viszont mindkét hatalom masszívan jelen van a közösségi hálón. A magyaroknál a legutóbbi választás előtt minden fideszes jelöltnek volt munkatársa, aki a neten át terjesztette a párt által rendelkezésére bocsátott tartalmat, illetve vastagon szembeszállt az ellenoldal nézeteivel. A mellékelt mémek, amelyek kigúnyolták a vetélytársakat, pártapparátusban készültek.
Borúlátó körök úgy vélik, hogy Bidennek egyelőre hagynia kellene a csudába a beharangozott demokrácia-csúcsértekezletet, Amerikának előbb a saját portája előtt kellene söpörnie, mivel nagyon úgy látszik, hogy nem működik a ottani demokrácia, bár teljesen nem omlott össze. Mindenesetre az oroszok és a kínaiak is próbáltak Washington orrára koppintani a Kongresszus megszállása után, mármint hogy ezek után az USÁ-nak semmi alapja sincs másokat kioktatni.
A konferencia célja, hogy állást foglaljon a tekintélyelvű és populista hullámmal szemben, ami igencsak magasra csapott Trump idején és Biden szerint azzal fenyeget, hogy elsöpri a nyugati értékeket. Ezért megvitatnák, miként erősítsék meg a demokratikus rendszereket, az olyan veszélyekkel szemben, mint a korrupció, a választások külső befolyásolása, a dezinformáció, illetve az Oroszországban és Kínában hatalmon lévő tekintélyelvű modell.
Ugyanakkor a Szenátusban a republikánusok arra készülnek, hogy obstrukcióval akadályozzák meg az újabb alkotmányos vádemelési eljárást a korábbi elnök ellen.
Washingtonban vita robbant ki az Egyesült Államok nemzetközi szerepéről,, illetve a rendezvény értelméről volt kormányzati tisztségviselők, illetve szakértők között. Akik pártolják, azok azt mondják, hogy nagyon is fontos megtartani, miután Trump olyan erősembereket dicsért szakmányban, mint Putyin, vagy Kim Dzsong Un, igazolva azok érvelését, miszerint a stabilitás és a központi ellenőrzés előbbre való, mint a civil társadalom vagy a nép akarata.
Azt elismerik ugyanakkor, hogy már a szervezésnél gondok lehet, így főként amiatt, hogy kit hívjanak meg. Az új adminisztráció mindenképpen igényt tart civil szervezetek jelenlétére, mivel azok a „demokrácia első védvonalában harcolnak”. Ugyanakkor a NATO-tag Magyarország, Lengyelország és Törökország ránézésre demokrácia, de egyre jellemzőbb rájuk az autoriter politika. Ezért a bírálók azon meditálnak, hogy ott legyenek-e és kényszerítsék rá őket reformok elfogadására, vagy kizárásukkal tagadják-e meg tőlük a demokratikus címkét.
A jobboldali lap azt írja, a tegnapi oroszországi tüntetések után, hogy Putyin rendszerének még nem kell félnie a forradalomtól, de a tiltakozások azt jelzik, hogy az oroszok már kezdenek elgondolkodni azon: az elnökön kívül akad más opció is a tarsolyban. Persze a Kremlnek még jó pár ütőkártya van a kezében, a hadsereg és a biztonsági szervek nem mutatnak repedéseket. A megmozdulások részvevőinek száma nem lélegzetelállító. A parlamentben az ellenzéknek semmiféle szerepe nincs. A külföldi reakció pedig túl gyenge ahhoz, hogy a tisztségviselőknek, vagy azok üzleti partnereinek hirtelen félteniük kellene toszkániai villáikat, illetve londoni luxuslakásaikat.
Putyin tesz arra, hogy elítéli a világ. De azért hosszabb távon már nem annyira rózsásak a kilátásai. Felmérések azt mutatják, hogy a demonstrálók csaknem fele újonc és nagy részük fiatal. Az elnök idáig a stabilitásra hivatkozott és azt mondogatta, hogy nem térhetnek vissza a korábbi idők zűrzavarához. Csakhogy a gazdaság bajban van, és a 91-es évek semmit sem jelentenek az új nemzedékeknek.
Az ország sorsát a csendes többség dönti majd el, amely korábban úgy vélte, hogy Putyinnak nincs alternatívája, mert ezt plántálták a fejébe. A Kreml ugyan semlegesítheti Navalnijt, de ő mára a politikai főáramlat része lett. Az oroszok lassan úgy tekintenek rá, mint aki az államfő helyébe léphet. A változás még nem a sarkon leselkedik, de már úton van.
