Csak Vlagyimir Putyin járt jól azzal, hogy Magyarország távolmaradása miatt nem született egységes uniós nyilatkozat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csütörtöki ülésén a múlt hét végi oroszországi tüntetések erőszakos feloszlatásával kapcsolatban, a magyar magatartás csak arra volt jó, hogy az Európai Unió látványos megosztottságát sikerüljön demonstrálni – a Népszava több egymástól független forrásból származó információi szerint még a Külügyminisztériumon belül is ilyen tartalmú értékelés született az eset kapcsán.
Moszkvában és több orosz nagyvárosban tüntetések kezdődtek Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt, ezeket a rendőrség rendkívül erőszakos módon oszlatta fel, sok embert letartóztattak. Az EBESZ állandó tanácsának csütörtöki ülésén Bécsben az Európai Unió egy az orosz vezetést elítélő nyilatkozatot szeretett volna elfogadtatni és felszólítani Moszkvát az emberi jogok, a szólás-, és gyülekezési szabadság tiszteletben tartására. Csakhogy hiába támogatta ezt az EU 27 tagállamából 26, a magyar távolmaradás miatt nem sikerült egységes uniós állásfoglalásként napirendre venni a kérdést. „A nyilatkozat elítéli az Oroszország-szerte zajló békés tüntetésekre adott erőszakos választ. A 26 tagország szerint a tüntetések erőszakos feloszlatására tett kísérlet, a több mint 3800 ember – köztük újságírók – letartóztatása több nemzetközi egyezményt sért. Az aláírók felhívják a figyelmet, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, és hogy garantálni kell az újságírók szabad munkavégezését. A tagországok felszólítják az orosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon a letartóztatott tüntetőket, valamint Alkeszander Navalnijt.” – a Szabad Európa Rádió szerint ehhez a szöveghez nem adta a nevét a magyar kormány.
Magyarország ezzel nem először kerül kínos helyzetbe saját szövetségesei előtt fontos nemzetközi ügyekben. Szijjártó Péter külügyminiszter az Indexnek nyilatkozva igyekezett kisebbíteni a magyar távolmaradás és az elmaradt egységes nyilatkozat jelentőségét, mondván, „ez egy technikai kérdés volt, a nyilatkozat nélkülünk is elkészült, tehát semmi jelentősége nem volt annak, hogy Magyarország nem csatlakozott hozzá”. Ezen kívül „függetlenül a Navalnij- vagy bármely más ügytől mindig azt az álláspontot képviseltem, hogy az Európai Uniónak figyelnie kell arra, a szavának súlya legyen. Ha mindennap mindenfajta nyilatkozatban elítélünk naponta 6-8 eseményt, akkor egy idő után senki sem fog ránk figyelni” – mondta a magyar diplomácia vezetője. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy információink szerint a már említett belső feljegyzésből és egy másik, az EU-s külügyminiszterek tanácsa múlt hétfői ülése után született másik dokumentumból is kiderül, hogy az uniós tagállamok kifejezetten nagy jelentőséget tulajdonítottak mind a tüntetések szétverésének, mind az ezzel kapcsolatos EU-s álláspontnak. Az EBESZ állandó tanácsának ülésén éppen arra hivatkoztak a nyilatkozat támogatói, hogy a négy nappal korábbi brüsszeli egyeztetésen is hangsúlyos napirendként szerepelt a téma és minden tagállam egyetértett abban, hogy elfogadhatatlan az orosz hatóságok fellépése. Ráadásul az EBESZ ülésén a magyar (ellen)érvelés egyik fő pontja az volt, hogy egy ilyen nyilatkozattal úgymond megsértenénk az „EU döntéshozatali kompetenciáit”, ami elég abszurd módon hangzik annak fényében, hogy a magyar kormány a nyilvánosság előtt állandóan saját hatáskörükön való túlterjeszkedéssel vádolják az uniós szervezeteket. Az EBESZ ülésén tanúsított magyar magatartás mindenesetre még a már említett belső minisztériumi értékelés szerint is „sajnálatos” volt. Ezek fényében egyébként meglepő, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsának hétfői ülésén információink szerint a magyar kormány teljes passzivitást mutatott Oroszországgal kapcsolatban, pedig egy másik minisztériumi belső feljegyzés arról tanúskodik, vita volt a tagállamok között. Joseph Borell az Unió egységes külpolitikáért felelős főképviselője február elején Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyinnal, ennek kapcsán Brüsszelben a lengyel, a cseh, a lett és a litván külügyminiszter szerette volna elérni, hogy Borell „nagyon erős üzenetet adjon át” Putyinnak a jogsértésekkel kapcsolatban és találkozzon ellenzéki politikusokkal is. A svéd, az ír és a spanyol külügyminiszter ugyanakkor ezt nem tartotta szükségesnek.
Annak nincs nyoma, hogy Szijjártó Péter bármilyen formában állást foglalt volna az ügyben. A magyar külügyminiszter a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét hozta szóba, de erről nem született semmilyen állásfoglalás.
