Előfizetés

Keserű vesztesek döntötték meg a demokráciát Mianmarban

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.02.01. 16:00

Fotó: LILLIAN SUWANRUMPHA / AFP
A hadsereg vezetői magukhoz ragadták a hatalmat, mert nem tudták elfogadni, hogy a támogatásukat élvező párt csúfosan leszerepelt a választáson.
Hétfőn tették volna le esküjüket a tavaly novemberben megválasztott képviselők a mianmari parlamentben, ám a délkelet-ázsiai ország reggelre egy katonai puccsra ébredt: az évtizedeken át vaskézzel irányító hadsereg, a Tatmadav megdöntötte a demokratikusan megválasztott kormányt, feloszlatta a törvényhozást és egy évre szóló szükségállapotot hirdetett ki. Az eddig kormányzó, a választásokat is fölényesen megnyerő Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt több vezetőjét, köztük Aun Szan Szú Kjí államtanácsost őrizetbe vették, ahogyan a demokráciapárti értelmiség befolyásos tagjait is, a sajtó nagy részét elhallgattatták, az internetet pedig több helyen lekapcsolták. A Tatmadav egyetlen szempillantás alatt eltörölte az elmúlt 11 év demokratikus átmenetét és visszahozta a rettegett katonai juntát. Mindezt a 2008-as alkotmányba beépített, találóan „puccs-klauzulának” csúfolt rendelkezésre hivatkozva, amely felhatalmazza a hadsereg főparancsnokát, hogy vészhelyzetben magához ragadja a hatalmat. A Tatmadav vezetőinek úgy tűnik, még az sem számított, hogy a rohingyák elleni népirtás ügyében a Nobel-békedíjas Szú Kjí a saját hírnevét feláldozva védte meg őket a nemzetközi közösség – számos bizonyítékkal alátámasztott – vádjaitól. A fegyveres erők tulajdonképpen azért hajtották végre a puccsot, mert keserű vesztesnek bizonyultak: nem tudták elfogadni, hogy a hozzájuk kötődő Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) csúfosan leszerepelt a novemberi választáson, és csupán 71-et szerzett meg az 1117 elnyerhető mandátumból. Ahogyan az Egyesült Államokban Donald Trump, úgy Mianmarban a Tatmadav is rendszerszintű csalásokkal magyarázta a számára kedvezőtlen végeredményt. A hadsereg azt állította, hogy 8,6 millió hibát talált a választói névjegyzékek átvizsgálásakor, ami álláspontjuk szerint visszaélésekre adott lehetőséget; például arra, hogy egy személy többször szavazzon. A fegyveres erők már burkoltan elkezdtek államcsínnyel fenyegetni arra az esetre, ha nem vennék figyelembe aggályaikat. Múlt csütörtökön tankokkal és egyéb páncélozott járművekkel vonultak fel több városban, egyfajta erődemonstrációként, a választási bizottságot azonban nem tudták megfélemlíteni – a testület ugyanis megalapozatlannak minősítette azt az állítást, miszerint a végeredményt befolyásoló csalás történt volna. Valószínűleg ez volt az utolsó csepp a hadsereg számára.
A hétfői katonai puccsot követően a lakosság zöme némán vette tudomásul, hogy a Tatmadav ismét magához ragadta a hatalmat. Voltak ugyan, akik örömüket fejezték ki, a beszámolók szerint a hadsereg támogatói kisebb csoportokba verődve ünnepeltek, ám árulkodó, hogy a bankautomaták előtt sokkal többen sorakoztak fel, akik megpróbáltak hozzájutni a számlájukon tárolt spórolt pénzükhöz. A roham miatt a bankok délben felfüggesztették szolgáltatásaikat. Ettől eltekintve az utcák üresek voltak, sok üzlet idejekorán bezárt vagy ki sem nyitott. Az NDL hiába szólította ellenállásra támogatóit, a félelem egyelőre erősebbnek bizonyult – az emberek tapasztalatból tudják, hogy a Tatmadav milyen könyörtelenül számol le azokkal, akik szembe mernek szegülni vele. Az ellenállásra azonban lenne igény, jól mutatja ezt, hogy a külföldön élő mianmariak spontán tüntetéseken vettek részt az ország bangkoki és tokiói nagykövetségénél. Hogy mi következik ezután, az elsősorban a nemzetközi közösségen múlik. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is egyértelműen elítélte a puccsot, Kína viszont lényegében vállat vont, a pekingi külügyminisztérium reményét fejezte ki, hogy a szembenálló felek „rendezni tudják nézeteltéréseiket.” Ha a Nyugat a szavak mellett tettekkel nem áll ki a mianmari demokrácia érdekében, akkor a délkelet-ázsiai ország jó eséllyel ismét diktatúrába süllyed. A hadsereg főparancsnoka, Min Aung Hlaing ugyan azt mondta, hogy elkötelezettek a többpárti demokrácia iránt, de szavai üresen csengenek a hétfői puccs fényében. Nehéz komolyan venni ígéretüket, miszerint választásokat fognak tartani és a hatalmat átadják majd a győztes pártnak, ugyanis a Tatmadav vezetői ezzel áltatták a lakosságot 1990-ben is: akkor a szavazás a Szú Kjí-féle NLD fölényes győzelmét hozta, ezért a katonai junta megsemmisítette a végeredményt. A helyzetet ugyanakkor némileg árnyalja, hogy a hadsereg 2015-ben elfogadta Nemzeti Liga választási győzelmét és egészen mostanáig nem  állt a kormánypárt útjába.

Óvatosan nyit az osztrák „labor”

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2021.02.01. 15:04

Fotó: ALEX HALADA / AFP
A gazdaság részleges felszabadítására készül az osztrák kormány, amelynek vasárnap tízezer fős meg nem engedett tüntetéssel kellett szembenéznie.
Békés tiltakozó sétának indult vasárnap Bécsben a vírus miatti szigorú bezárkózás elleni tüntetés, már csak azért is, mert a 17 bejelentett demonstrációból a hatóság 15-öt betiltott. Így a rendőrséget is meglepte, hogy a délután folyamán tízezer fősre nőtt a résztvevők száma, s a hangulat is annyira felforrósodott, hogy 1000 rendfenntartót vezényeltek az elsősorban a belvárosi Ringen felvonuló tömeg ellen, nem csupán rendőröket, hanem a terrorelhárítás embereit is. A rendőrség közlése szerint nagy számban vonultak fel az osztrák szélsőjobb emberei – neonácik, identitásosok, „hivatásos rendbontók”, akiket a 2019-ben még kormányon volt szabadságpárt hergelt – de tiltakoztak normál családok is, fiatal anyák babakocsikkal, akik az egyre nehezebb megélhetés és a kijárási tilalom ellen ágáltak. A belvárosi küzdelem este fél nyolcig tartott, állítólag újságírókat is támadtak a rendőrök. Karl Nehammer belügyminiszter a történéseket összegezve elmondta: 800 személyt feljelentettek, 10 embert letartóztattak, négy rendőr megsérült. A miniszter közlése szerint a demonstrálók nagyon nagy többsége nem viselt maszkot.
Már a hétvégi megmozdulás alatt sejteni lehetett, hogy a kormány bizonyos engedményeket fontolgat, annak ellenére, hogy a covid-járvány ereje egyáltalán nem a kívánt mértékben csökken. Úgy hírlik, az enyhülés február 8-tól lép életbe, de nagyon óvatosan. A legvalószínűbb az oktatás megnyitása a kisiskolások, azaz a 10 éven aluliak előtt, jóllehet a felsősök, a 10-18 év közöttiek sem voltak október óta élő oktatáson. Váltott oktatást terveznek, fél osztályos napi forgást, mindazonáltal azon gyerekeket , akikre nem tudnak az iskolán kívül vigyázni, mindennap fogadják. A felső tagozaton kötelező lesz a fertőzés ellen jobban védő FFP2 maszk viselete, s hetente legalább egyszer a tesztelés. A kereskedelem is nyit jövő hétfőtől, de a vevők számát, figyelembe véve az üzletek területét, korlátozzák. A biztonságosabb arcvédő használata eladókra, vevőkre egyaránt kötelező. Nagy vitát kavart, hogy dolgozhatnak-e újra a fodrászok, a kozmetikusok, a pedikűrösök, a múzeumok és a könyvtárak viszont látogathatók lesznek. A szenvedélyes követelés ellenére egyelőre nem fogadhatnak vendéget az éttermek, a szállodák – most márciust ígérnek nekik –, s tovább szigorítják a beutazást Ausztriába. Berepülési tilalomról hallani Nagy-Britannia, Spanyolország, Portugália esetében. Az osztrák kancellár bejelentette, segítséget ajánlott portugál kollégájának, hogy a nagyon súlyos covidos betegek kezelését Ausztria átvállalja. Sebastian Kurz közlése szerint korábban francia, olasz, montenegrói intenzív kezelésre szoruló betegeket is átvett az osztrák egészségügy.
Bécs polgármesterét az állami televízió Pressestunde című műsorában kérdezték a nagyobbik kormányzó párt, az ÖVP és az ellenzéki szociáldemokrata párt újkeletű szorosabb együttműködéséről. Az évtizedekig nagykoalíciót alkotó pártok közötti közeledés elsősorban az SPÖ-t vezető Pamela Rendi-Wagnernek köszönhető, aki az ország egyik legjobbnak mondott virológusa. Ludwig polgármester azonban kijelentette, hogy újabb koalíció csakis új választások kiírása utána képzelhető el, repülő kormányváltás nem. A koalíció kisebbik tagja, a környezetvédő zöld párt egyre inkább konfliktusba kerül a kereszténydemokrata néppárttal, amelynek belügyminisztere két grúz kislány kitoloncolását hagyta jóvá. Ludwig elvben egyetért a migráció fékezésével, a jogtalanul Ausztriában tartózkodók hazaküldésével, de szerinte a tökéletesen integrálódó grúz gyerekek kiutasítása nagyon rossz példa. A pandémia visszaszorítása, a munkájukat vesztettek megsegítése határozta meg az osztrák költségvetés tavalyi alakulását – közölte a pénzügyminiszter, aki elmondta, hogy a koronavírussal kapcsolatos kiadásokra tavaly 31 milliárd eurót fordítottak. Az adófizetők pénzét egészségügyi, munkahelyvédelmi célokra, a vállalkozások fenntartására költötték, a költségvetés hiánya elérte a 22,5 milliárd eurót. Blümel miniszter szerint a drámai hiánynak nincs alternatívája, a szociáldemokrata párt költségvetési szakértője viszont vagyonadó bevezetését sürgeti.

Három és fél évre dugná rács mögé Navalnijt az orosz főügyészség

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.01. 15:02

Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP
A vádhatóság „támogatja” az ellenzéki vezető korábbi felfüggesztett büntetésének letöltendőre változtatását.
Az orosz főügyészség támogatni fogja a keddi moszkvai tárgyaláson a büntetés-végrehajtás kezdeményezését, hogy a bíróság változtassa letöltendőre Alekszej Navalnij ügyében az úgynevezett Yves Rocher-ügyben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Ezt a főügyészség sajtószolgálata közölte hétfőn Moszkvában. A hatóság szerint az orosz ellenzéki vezető „több alkalommal megsértette a felfüggesztett büntetés feltételeit: 2020. január 13-án és 27-én, február 3-án, március 16-án, július 6-án és augusztus 17-én sem jelent meg a kötelező ellenőrzésen. A Rosszija 24 hírtelevízió szerint a politikus minden alkalommal hivatalos figyelmeztetést kapott arról, hogy a szabadságvesztését letöltendőre változtatják.
Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek.

A hatóság most azt állítja: Navalnij augusztus 17. és december 29. között sem jelentkezett a nyilvántartáson, de az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) figyelembe vette azt a tényt, hogy gyógykezelésen volt a berlini Charité klinikán.
Az ellenzéki aktivistát augusztus 20-án Omszkban kómás állapotban szállították kórházba, mert több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint megmérgezték. Onnan a berlini Charité klinikára szállították gyógykezelésre. Navalnij azt állította, hogy Vlagyimir Putyin utasítására a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) próbálta megmeggyilkolni. A Kreml ezt az állítását és a mérgezés vádját is valótlannak minősítette.

A főügyészség szerint az ellenzéki vezető a kórházból való kiírását követően nem reagált az FSZIN-nek az október 23-i megjelenésre szóló idézésére, és csak egy hónap múlva közölte, hogy egy berlini szállodában lakik, és rehabilitációs gyógykezelésben részesül. A FSZIN szerint maga a kúra nem jelent jogalapot a meg nem jelenésre, és Navalnij nem is igazolta iratokkal, hogy kezelést kap. 
Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, két napra rá pedig elrendelték 30 napos előzetes letartóztatását.

Ezt követően a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Vlagyimir Putyin elnök egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A YouTube számlálója hétfő délelőtt több mint 106 millió megtekintést mutatott. A Kreml mindezt valótlannak minősítette.  Navalnij és híveinek felhívására január 23-án és 31-én országos, hatósági engedély nélküli tiltakozást tartottak.
Az első megmozduláson az OVD-Info jogvédő szervezet szerint több mint négyezer, a másodikon pedig több mint 5400 embert vettek őrizetbe.

A saját tudósítóira hivatkozó TASZSZ hírügynökség szerint a legnépesebb megmozdulás, 2300 fővel Jekatyerinburgban volt, a fővárosban pedig négyről kétezerre csökkent a részvevők száma. Az OVD-Info 1802 moszkvai őrizetbevételről tud.  A vasárnap átmenetileg őrizetbe vett Julija Navalnaját, a letartóztatott politikus feleségét hétfőn 20 ezer rubelre bírságolta meg egy moszkvai bíróság, nem engedélyezett tüntetésen való részvétel címén (a rubel jelenleg 3,90 forintot ér). Navalnij követői a keddi bírósági tárgyalás napjára újabb tüntetést hirdettek meg. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak azt mondta:
„Az orosz rendőrség az illegitim akciók alkalmával szigorúan a törvény keretei között lép fel a vele szemben kisebb-nagyobb mértékben agresszív huligánokkal és a provokátorokkal szemben.”

A szóvivő szerint a hatósági erőszak alkalmazását minden egyes esetben külön kell kivizsgálni, ugyanakkor a Navalnij-féle alapítványt így támadta:
„Az FBK azzal, hogy Joe Biden amerikai elnökhöz fordulva szankciókat sürgetett orosz tisztségviselők ellen, megerősítette külföldi ügynöki státusát”.

Peszkov  leszögezte, hogy Moszkva az oroszországi tüntetések ügyében „nem fog Washington intelmeire hallgatni”.