Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel – állapítja meg Matolcsy György jegybankelnök a növekedés.hu portálon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által támogatott rovatban megjelent hétfői cikkében a hazánk monetáris politikájáért felelős vezető már nem először bírálja a magyar államot, s közvetve magát az Orbán-kormányt.
Most úgy, hogy utalt a kormányfő csaknem egy évvel ezelőtti, még a koronavírus-járvány kitörése előtti szokásos évértékelőjére, amikor Orbán Viktor arról beszélt, hogy „a tények ugyanis azt mutatják, hogy az utolsó tíz évünk volt a legsikeresebb tíz az elmúlt száz év magyar történetében”.
Matolcsy pikírten megjegyezte:
Az MNB-elnök hétfői írásának a címe ugyan A nyelv sikere, és arról szól, hogy milyen szavakat kellene használnunk ahhoz, hogy valóban sikeresek legyünk, azonban nagyon is tartalmi kérdéseket feszeget.
Elsőként például a felzárkózás kérdését, ami egyébként valamennyi rendszerváltozás utáni kormány gazdaságpolitikájának egyik fő kérdése volt.
Hozzátette, hogy a „mai hivatalos jövőképünk, ami szerint 2030-ra az EU TOP’5 között a helyünk az élhető ország és a munka terén, nem igazi vízió, mert nem mérhető a cél”.
A jegybankelnök azonban nem csak bírál, hanem javasolt is, mégpedig igen jelentős fordulatot, amit saját maga „fenntartható felzárkózásnak” nevezett el. Ennek lényegét is kifejtette:
Az életminőség két kulcsszava márpedig szerinte a felzárkózás és az utolérés. Megjegyezte, hogy ma kevesen hisznek ebben a két kifejezésben, azok sem merik használni, akik lehetségesnek tartják a megvalósítását. Legerősebben a jövőkép hiánya és a mérések gyengesége fékezi a két kifejezés elterjedését.
Következtetése szerint pedig a „fenntartható felzárkózás” hiánya önmagában is fékezi mindenki sikerét, mert már csak a hosszútávon fenntartható szerkezetekkel lehet elérni a gazdasági és társadalmi felzárkózást. – Ha nincs szó, szómágnes, akkor nem képes megszületni a hozzá tartozó valóság – fejtette meg végül írásának címét Matolcsy György.
