A magyar kormányfő a múlt év végén látszólag azon ügyködött, hogy megtorpedózza az Európai Unió (EU) 2021-ben kezdődő hétéves költségvetését, illetve a külön létrehozott közös Helyreállítási Alapot, holott már decemberben kész tervekkel rendelkezett kormány az alap hazai elköltéséről. A kormány januárban meg is küldte az Európai Bizottságnak (EB) az előzetes terveit, mint az kiderült az uniós pénzügyminiszterek januári tanácskozásán. A végleges programok tartalmáról minden tagállamnak április végéig kell megállapodni Brüsszellel, addig a Bizottság elvárásai szerint széles körű társadalmi párbeszédet kell szerveznie a felhasználás mikéntjéről. Idehaza teljes a csönd, nyoma sincs annak, hogy a kormány a több ezer milliárdos pénzköltés társadalmi vitájára készülne, úgy tesz mintha az rajta kívül másokra nem is tartozna.
A kabinet a kormányzati pályázati portálon nyilvánosságra hozta az előzetes terveket, s ezek szerint az általuk kidolgozott programok forrásigénye 5760 milliárd forint lenne. Az elosztás részletezése szerint Magyarországnak 7,2 milliárd eurónyi támogatás (2600 milliárd forint) és mintegy 10 milliárd eurónyi (3600 milliárd forint) kedvezményes hitel jutna, vagyis a számok alapján a kormány kalkulál helyreállítási alap hitelrészével is, bár korábban maga a miniszterelnök nyilatkozott úgy, némi fennhéjazással, hogy Magyarország nem szorul rá erre a hitelre. A helyreállítási alapból lehívható pénzeket csak olyan célokra fordíthatják a tagállamok, amelyek egybevágnak az EU célkitűzéseivel, a zöld gazdasággal, a digitalizációval, a klímaváltozás elleni harccal.
Az 5760 milliárd forintos keret harmadát, vagyis 1900 milliárdot, a kormány közlekedésfejlesztésre, az egészségügyre pedig az egy hatod részt, azaz mintegy 950 milliárd forintot fordítana. Az elmúlt napokban az is kiderült, hogy az állami finanszírozásból alapítványi fenntartásba terelt felsőoktatás feltőkésítésére, támogatására az alapból a kormány 1500 milliárd forintot költene. Ezek lennének azok a prioritások, amelyekről már réges-rég széles körű társadalmi vitának kellene zajlania.
A magyar kormány kilenc területre költene, ezek a demográfia-köznevelés, egyetemek, elmaradott települések, vízgazdálkodás, zöld közlekedés, zöld energia, körforgásos gazdaság, digitalizáció, illetve az egészségügy.
A Demográfia alprogram keretében a kormány szerint egy „olyan új, átfogó reform elindítására van szükség, amely biztosítja a családok számára a megerősített intézményi és szociális hálót”. Egy logikai bakugrással a következő mondatban már arról van szó, hogy ez a „megerősített intézményi és szociális háló a gyermek- és ifjúsági táborok fejlesztésével érhető el, mivel ezek a táborok hozzájárulnak a korai iskolaelhagyás mértékének csökkentéséhez”. Mint közismert a kormány gyermeküdültetést korábban már kiszervezte baráti alapítványokba, most azt tervezik, hogy az egyetemi alapítványokhoz hasonlóan ezekbe a NER-közeli táboroztatási alapítványokba folyassák az uniós pénzeket. A köznevelést érintőlegesen említve a digitális tartalmak fejlesztését tervezik, vélhetően ezt is Fidesz által már elfoglalt tankönyvfejlesztő és egyéb tűzközeli cégek kaphatnák.
A Felzárkózó települések alprogramban a kormány a 300 leghátrányosabb helyzetű település komplex fejlesztését ígéri: a program a gyermekszegénység, az egészségügyi-szociális elmaradottság, a foglalkoztatási problémák felszámolását ígéri. Az egészségügyi alprogramban sokadszorra is a kórházi és szakorvosi ellátások csökkentést célozzák meg, a háziorvosok szerepének növelésével. A modernizációs intézkedéseknek szerves része a humán közszolgáltatások digitális átállásának támogatása is, akármit is jelentsen ez.
A digitalizáció a versenyképesség fejlesztésében is komoly szerepet kaphat, részint a cégeknél, másrészt a közigazgatásban és az oktatásban is. Ennek érdekében támogatnák a gigabites sebességre képes hálózati infrastruktúra kiépítését olyan területeken, ahol ez üzleti alapon nem megoldható, de szó van az anyagban a mesterséges intelligencia oktatás-képzés bevezetéséről is.
A Helyreállítási Alap forrásainak harmada menne a zöld közlekedésre: a közúttal szemben az országos és a városi (hév, metró, villamos) vasúti közlekedés előnyösebb helyzetbe kerülne, de forrásokat szánnak a zöld buszok beszerzésére is. A programban számolnak a fővárosi régió vasúti teherforgalmának felértékelődésével, ennek kapcsán utalás szinten tervbe veszik fővárost elkerülő vasúti V0-vonal megépítését - ez utóbbi szintén a NER-építőipari cégeinek jelenthet busás megrendeléseket.
