Sok-sok évi pereskedés után eldőlt, hogy az amerikai igazságszolgáltatás nem segíthet azoknak a magyar és német túlélőknek, akik a tengerentúlon reméltek jogorvoslatot, miután családjuktól a háború során a nácik erővel vettek el jelentős műkincseket. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis Washingtonban hatályon kívül helyezte azt az alsóbb fokú döntést, hogy a pert le lehet folytatni Amerikában a magyar és a német állam ellen.
A magyar keresetet – még 11 éve - 14-en nyújtották be, közülük négyen amerikai állampolgárok. A magyar kormánytól, illetve a MÁV-tól akartak kárpótlást, mert elvették a vagyont tőlük, illetve a felmenőktől, amikor 1941-ben koncentrációs táborba vitték őket. Elismerték, hogy a hatályos törvény értelmében külföldi államokat nem lehet perbe fogni az Egyesült Államokban, de arra hivatkozak, hogy ez esetben a nemzetközi jog sérült.
A védelem ezzel szemben azzal érvelt, hogy egy ilyen eljárás akadályozná az amerikai külpolitikát, továbbá az USA is hasonló perekbe keveredhetne más országokban. Arra is kitért, hogy az 1947-es békeszerződést rendezte a jóvátételt, és hogy Magyarország az eltelt évtizedekben még ezen felül is jókora kártérítést fizetett az áldozatoknak, illetve zsidó szervezeteknek. Arról nem beszélve, hogy tönkretenné a magyar gazdaságot, ha állnia kellene a most követelt több tízmilliárd dollárt. Az amerikai igazságügyi tárca egyetértett az indoklással.
Ezzel szemben a felperesek képviselője azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a háború után teljes kompenzációt ígért, ám ez elmaradt. Az Egyesült Államok pedig úgy foglalt állást, hogy még életükben igazságot kell szolgáltatni az áldozatoknak, ez erkölcsi kötelesség.
A külföldieknek sugárzó német közszolgálati csatorna több olyan véleménynek is hangot ad, miszerint sok jót nem lehet várni az ez évtől hatályban lévő jogállami mechanizmustól, hiába hirdeti azt az EU, hogy annak révén átláthatóbbak, demokratikusabbak lesznek a tagországok és erősödik a jogállamiság. Az új rendszert azért vezették be, mert Orbán Viktor 10 év alatt antidemokratikus módon alakította át Magyarországot és a példát követte a PiS.
Az Európai Parlament alelnöke, a korábbi német szociáldemokrata igazságügyi miniszter, Katarina Barley úgy nyilatkozott, hogy a magyar és a lengyel kormánynak sajnálatos módon sikerült felvizeznie a szabályozást. Azon felül a Bizottságtól függ, hogy indít-e ilyen eljárást, ám Brüsszel idáig igen sokszor visszafogottságot tanúsított Budapest és Varsó iránt.
Halmai Gábor, a firenzei Európai Egyetemi Intézet nemzetközi jogásza sok más szakértővel egyetemben úgy véli, hogy az ellenzőknek sikerült a korrupciós ügyek megtorlására leszűkíteniük a rendszer hatókörét, mert kihagyták belőle az olyan eseteket, amikor a jogállam sérül. Ezért az EU továbbra sem tud semmit sem tenni a súlyos magyar és lengyel jogsértések ellen.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke azt mondja, hogy a szervezet tett ugyan egy lépést előre, de az eredménnyel senki sem lehet elégedett, mivel nem jött létre olyan eszköz, amely komoly tényező lenne a jogállamért folyó harcban. Halmai hozzáteszi, hogy a vesztesek azok, akik azt remélték, hogy az unió segítségével vissza lehet majd csinálni a magyar és a lengyel demokrácia leépítését.
Magyarország követi a lengyel példát és meg akarja szabályozni a közösségi média nagy szolgáltatóit, mert azok a kormány szerint korlátozzák a keresztény, konzervatív, jobboldali vélemények megjelenését ezeken a fórumon. Varga Judit azután erősítette meg ezt a szándékot a keményvonalas magyar vezetés részéről, hogy a Facebook és a Twitter egyszer s mindenkorra kizárta Trumpot a felhasználók közül. A politikus arra hivatkozik, hogy nem senki sem szólhat bele a szólásszabadságba.
Az EU azon van, hogy közösségi erővel tegyen rendet ezen a területen, ám míg sok nyugati kormány az erőszakos, szélsőjobbos, illetve a szélsőséges vallási tartalmakat igyekszik visszaszorítani, addig a magyar igazságügyi miniszter szerint szándékos ideológiai cenzúra érvényesül a közösségi oldalakon. Továbbá szerinte a technológiai óriáscégek mögött álló erők képesek befolyásolni a választásokat. A lap hozzáteszi, hogy Orbánra jövőre választás vár, és annak kimenetele jelen állás szerint minden eddiginél bizonytalanabb.
A lengyel és a magyar kormány ellen egyaránt az a vád, hogy nagy szerepük van a sajtószabadság visszaszorításában.
Az európai ügyekért felelős francia államtitkár szerint Magyarország az egyetlen tagállam, amely nem zavartatja magát, és minden gyártótól vesz vakcinát, noha maga is hasznot húz abból, hogy Európa nélkül a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca nem tudta volna piacra dobni a maga készítményét, hiszen abból a magyarok is részesülnek. Ám külön megállapodást kötött az oroszokkal és a kínaiakkal.
Clément Beaune hangsúlyozta, hogy minden szert szívesen fogad, feltéve, hogy azokra rábólintanak az illetékes európai szervek. Kiemelte, hogy ebben a kérdésben félreteszik a politikát, csak az egészségügyi szempontok számítanak. Az előírásokat azonban az oroszok sem kerülhetik meg, de ha veszik az unió által előírt próbát, akkor jöhet akár a Szputnyik V is. Itt szó sincs Moszkva-ellenes nacionalizmusról, csak az egészséget nézik. Hasonlóan nyilatkozott a francia külügyminiszter is.
Magyarország után más államokat is elcsábíthat az orosz vakcina, a német kancellár máris jelezte, hogy kész fontolóra venni a szer használatát egész Európában. Csak az a kérdés, be lehet-e adni olyan készítményt, amely megfelel az uniós minőségi szabványoknak. Ehhez be kell szerezni a megfelelő engedélyt az illetékes közösségi gyógyszerhatóságtól. Ám sem az orosz, sem a kínai gyártók nem adtak be ilyen kérelmet, bár az oroszok már kapcsolatba léptek az EMÁ-val. Vizsgálatról azonban még nincs szó.
Mindenesetre az orosz fél már 100 millió adagok ajánlott fel Európának, május és augusztus közötti szállítással. Ám egyes források szerint a gyártás körülményei nem tesznek eleget a közösségi előírásoknak. Magyarország ugyanakkor azt használja ki, hogy rendkívüli esetekben nem kell az unió gyógyszerügynökségéhez folyamodni, de az így felhasznált oltóanyagok káros következményeiért az adott államot terheli a felelősség. Merkel ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy hajlandó fontolóra venni az orosz vakcina felhasználását, már ha az megszerzi az illetékes európai hatóság jóváhagyását.
Cseh Katalin szerint csupán idő kérdése volt, hogy mikor söpör végig egy kiadós járvány az egymást követő kormányok hanyagsága miatt erősen lepusztult magyar egészségügyön, ám a helyzeten most nehezíti, hogy Orbán kommunikációs trükkjei miatt egyre kevesebb ember akarja beoltatni magát. A Momentum EP-képviselője, aki orvos, valamint egészségügyi közgazdász, és tavasszal két hónapon át eredeti szakmájában igyekezett segíteni a betegeknek, azt mondja, hogy önkéntensként belelátott a magyar állam mély válságába.
Az egészségügyi ellátás korszerűsítése folyamatosan elmaradt, a munkafeltételek rengeteg kívánnivalót hagynak maguk után. Az ágazat az egyik leggyengébb láncszem az állami szolgáltatásokban. Nincs elég ember, mert a szakértők vagy külföldre mentek, vagy a magánszférában helyezkedtek el, éppen a körülmények miatt. A közkórházak túlterheltek, és nincs elég emberük. A kezdő nővérek kevesebbet keresnek, mint a takarítók.
Ugyanakkor a Fidesz jó pár mulasztása és a polgárok hiányos tájékoztatása, valamint az EU-ellenes kampány igencsak előkészítette a talajt az összeesküvés elméletek és az álhírek számára. A közbizalomnak az sem tett jót, hogy a kormány olyan szereket vásárol, amelyeket az európai hatóság még nem fogadott el. Az eredmény az, hogy egyre kevesebb magyar kér az oltásból, noha korábban nem volt rájuk jellemző, hogy ne hinnének a tudományban.
Európa igyekszik kibújni a felelősség alól a vakcina-ügyben előállt fiaskó miatt, már megy az egymásra mutogatás. A lap szerint a Bizottságnál kell kezdeni a vizsgálatot, hogy ki is követte el a hibát. Merthogy csak hónapok alatt sikerült eljutni a megállapodásig, pedig hetek alatt le lehetett volna zavarni. De a gyorsaságnál fontosabb volt, hogy bármi történjen is, az AstraZeneca vigye el érte a balhét. Majd amikor tényleg beütött a krach, Brüsszel rosszul kezelte a dolgot: intézményes pánikot és dühöt lehetett nála tapasztalni.
De hogy a Bizottság olyan feladatot kapott, amire nem volt felkészülve, azért meg az egyes kormányokat kell elővenni. Hiszen az egészségügy alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozik. Viszont így már az is felvetődik, hogy miért von der Leyen lett két éve a testület elnöke. Hát azért, mert a fő támogatók, Macron és Merkel azt remélték, hogy azt fogja csinálni, amit ők mondanak neki. Ám lehet, hogy már verik a falba fejüket a döntés miatt.
A Bizottságot persze szélnek lehet ereszteni, ha az Európai Parlament így határoz, ám az gyenge, pedig az EU legfőbb demokratikus szerve. De gerinctelenül belement abba, hogy magánalkuk során dőljön el, ki lesz az unió végrehajtó testületének a vezetője.
A bajban Brüsszel mindenre hivatkozik, csakhogy kivédje a támadásokat. A jelek szerint abban bízik, hogy a nemes szándék felment a gyatra beszerzési eljárás következményei alól.
A végleges bezárás fenyegeti a Klubrádiót, amely az ország utolsó független rádióadója. Elég ha a Fővárosi Törvényszék jövő kedden nem ad helyt a csatorna kérésének, és akkor február 14-én vasárnap le lehet húzni a rolót, mert akkor jár le a sugárzási engedélyt. Onnan kezdve legfeljebb az interneten működhet.
A hatalom az eltelt jó 10 év során a legkülönfélébb eszközökkel igyekezett taccsra tenni a rádiót, amely ennek következtében elvesztette egy sor regionális frekvenciáját. Kormánytagok bojkottálták, munkatársait nem engedték be sajtótájékoztatókra. Mégis megnyert egy sor pert és így a végén meg tudta szilárdítani helyzetét. Az elmaradó reklámbevételeket a hallgatók adományai pótolták.
De a Damoklész-kard végig ott lógott a feje fölött és most megint teljesen kilátástalan helyzetbe került. A kormány ehhez ügyesen módosította a sajtótörvényt, ily módon a Klubrádió a 22-es csapdájába került: addig nem kaphat sugárzási engedélyt, amíg ez ügyben folyamatban van az eljárás. Tehát most vagy veszít kedden és akkor lemondhat az eddigi frekvenciáról, vagy pedig nyer – ami persze cseppet sem valószínű, de akkor meg azért van vége, mert nem kérhet új engedélyt.
A tulajdonos, Arató András az európai jogban bízik. Az Európai Sajtó Intézet úgy minősítette, hogy a kormány tudatosan szét akarja verni az adót. Az Európa Tanács pedig nemrégiben úgy foglalt állást, hogy a független magyar rádiózás utolsó bástyájáról van szó. Ez némileg úgy hangzott, mint egy nekrológ.
A konzervatív-liberális svájci lap arról ír ’Trump és a demokrácia gonosz szellemei” címmel, hogy az amerikai Kongresszus ellen intézett ostrom mutatja: a demokráciát nem lehet demokratikus eszközökkel megvédeni, és az folyamatosan veszélyben van, ám pont ez adja az erejét. Merthogy éppen az ellentmondásokon és véleménykülönbségeken keresztül lesz eleven. Az összecsapásokban a polgári szabadság tükröződik.
Másként megfogalmazva a demokrácia az intézményesített vita államformája, de ebbe az erőszak nem fér bele. Soha nem hoz olyan megoldást, amelyet mindenki elfogad. A legjobb esetben is csak vállalható kompromisszumokat kínál. Abban viszont általános egyetértés szükséges a polgárok, a pártok és az érdekcsoportok részéről, hogy erőt soha nem szabad alkalmazni és el kell fogadni a döntések eredményét.
Viszont ha valaki ezt felrúgja, az ellen fegyvert lehet bevetni, de a demokrácia alapvetően a szabadság alaptörvényben rögzített védelmét jelenti. Ugyanakkor minél nagyobb a szabadság, annál nagyobb a veszély, hogy elvész. A demokrácia jó és rossz szellemeinek sakkban kell tartaniuk egymást. Olyan paradoxon ez, amit nem lehet feloldani. Ám fennáll az a veszély, hogy saját eszközeivel buktatják meg. Hiszen Hitler választás útján került hatalomra, Magyarországon és Törökországban pedig évek óta törvényes eszközökkel számolja fel a liberális jogrendet a két tekintélyelvű kormány. Azaz a jogállam is szülhet szörnyeket.
