A rák szó mindenkiből erős érzelmeket vált ki, még az egészségesekben is szorongást kelt. A félelmek egy része abból is adódik, hogy számos tévhit, megalapozatlan, pontatlan információ él a köztudatban a daganatos megbetegedésekről, illetve azok rosszindulatú formájáról, a rákról. „A rákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatása rendkívül fontos a daganatos megbetegedések megfelelő időben történő felismeréséhez és kezeléséhez, hiszen, ha hiedelmektől rettegünk, akkor a rendszeres ön- és szűrővizsgálatoktól is ódzkodhatunk. Azonban mivel világszerte több mint tízmillióan halnak meg évente a rák valamely típusában, a szűrővizsgálatok jelentősége egyre nagyobb a rákgyógyításban – mondta Kocsis Judit PhD, a Budai Egészségközpont onkológus szakorvosa a Rákellenes világnap apropóján.
A legelterjedtebb tévhitek
Mindig halálos
A leggyakoribb hiedelem, amely szerint a rákos megbetegedések mindig halállal végződnek, téves: a legtöbb rákfajta, attól függően, hogy mikor fedezik fel, kezelhető, gyógyítható, sőt vannak olyanok is (például a hererákok és a limfómák egyes típusai), amelyek még előrehaladott stádiumukban is legyőzhetők. A szűrővizsgálatok szerepe tehát kulcsfontosságú, hiszen az idejében diagnosztizált, vagyis korai stádiumban kiszűrt emlő-, vastagbél-, prosztata- és bőrrák a legtöbb esetben eredményesen gyógyítható.
Mindig kihullik a haj
Ez részigazság, hiszen magától a daganatos megbetegedéstől nem hullik ki a haj, de több olyan rákellenes kezelés létezik, például a kemo- és sugárterápia, amely a haj átmeneti elvesztésével járhat. Ugyanakkor a daganatterápiák között is vannak olyanok, amelyek egyáltalán nem okoznak hajvesztést. A kemoterápiák egy része, valamint a célzott kezelések jó része is ilyen.
Fertőző
A rák soha nem fertőző, nem kaphatjuk el érintkezés, testváladék vagy cseppfertőzés útján. Ennek a tévhitnek csak annyi igazságtartalma van, hogy léteznek olyan vírusfertőzések, amelyek növelhetik a rák kockázatát. A legismertebb példa erre a humán papilloma vírus (HPV), amely a méhnyakrák és a szájüregi, garati daganatok fokozott kockázatával jár. Hasonlóan fokozza a gégerák és egyes limfómák veszélyét az Epstein-Barr vírusfertőzés. A fertőzés és az elváltozás kialakulása között viszont évtizedek is eltelhetnek. Ez az összefüggés nem jelenti azt, hogy minden esetben daganatos folyamatot indítanak el az ilyen fertőzések, de jó tudni erről a kockázatról is.
Mindig fájdalmas
Vannak olyan daganatfajták is, amelyek még előrehaladott állapotukban sem okoznak fájdalmat. Ezért is van különös jelentősége a rákszűréseken való részvételnek, hiszen így a tünetmentes elváltozásokra is idejében fény derülhet. A fájdalommal együtt járó rákfajták kezelésének fontos része a fájdalom hatékony csillapítása.
„Anyukám rákos volt, ezért biztos, én is az leszek”
Ez így nem igaz: nem minden rákbeteg családjában volt korábbi előfordulás, és nem feltétlenül lesznek az ő családtagjai betegek. Vannak azonban olyan rákfajták (például az emlőrák vagy a vastagbéldaganat), amelyeknél valóban felmerül a hajlam örökölhetősége: minden egyes közeli családtag érintettsége kis mértékben növeli a többi családtag veszélyeztetettségét. A rák kifejlődése ezekben az esetekben sem elkerülhetetlen, hiszen az elváltozás rendszeres rákszűréssel már korai stádiumban diagnosztizálható, és minél korábbi stádiumban derül fény a betegségre, annál nagyobb a gyógyulás valószínűsége. Genetikai vizsgálattal az ilyen típusú rákos megbetegedések jó eséllyel megállíthatók.
