Előfizetés

Nem volt gazdag karácsonyuk a boltosoknak

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.02.04. 15:42

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Visszaütött a webáruházak novemberi Black Fridays akciódömpingje, a hagyományos boltokban pedig még az elemzői várakozásoknál is erőteljesebben fogták vissza költéseiket a vásárlók a karácsonyi időszakban – derül ki a KSH csütörtökön közölt adataiból.
Eszerint decemberben ugyanis nem csak az egy évvel korábbihoz képest esett vissza 4 százalékkal a kiskereskedelmi üzletek forgalma, de még novemberhez képest is mérséklődött 0,2 százalékkal. Pedig a karácsony előtti vásárlási véghajrá időszakáról van szó. Az üzleteknek azonban november közepe óta este 7-kor be kell zárniuk, így kevesebb idő jutott a vásárlásra. Az emberek a kormányzati sikerpropaganda ellenére óvatosak is voltak a járvány második hullámában, és nem verték magukat extra költségekbe. Így továbbra is csak élelmiszerből vásároltak többet; az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,9 százalékkal bővült a forgalom. A benzinkutakon viszont majdnem 12, a nem élelmiszereket árusító üzletekben pedig több mint 9 százalékos visszaesését mértek. Ezen belül a népszerű karácsonyi ajándéknak számító ruházati cikkeket árusító üzletek forgalma harmadával zuhant, bútorból és műszaki cikkekből ötödével kevesebb fogyott, a könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikkek eladása 13 százalékkal csökkent. A webáruházak forgalma eközben csak 24 százalékkal bővült. Ez volt az elemzők számára a legnagyobb meglepetés, hiszen ez - 2020. júliusát leszámítva - az elmúlt három év legrosszabb mutatója. Úgy tűnik, hogy a lakosság a „Fekete November” – azaz a teljes hónapig tartó Black Friday-s akciódömping - után már jelentősen visszafogta még az online vásárlásait is – fogalmazott Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte a várakozásokat jelentősen alulmúlta a kiskereskedelmi szektor tavaly decemberi teljesítménye, amelyhez hasonló gyenge eredményre az első hullám mélypontja környékén volt csak példa. A legnagyobb csalódást a nem-élelmiszer kiskereskedelem okozta, hiszen a 9,3 százalékos visszaesés az első hullám óta a legrosszabb értékesítési adat. Gyakorlatilag bármelyik részterületet vizsgáljuk, mindenhol jelentős visszaesés tapasztalható. Még a gyógyszer-, gyógyászati termék értékesítésben is – sorolta az elemző. Összességében sem zárt jó évet tavaly a kiskereskedelem: 2020 egészét tekintve 0,2 százalékkal mérséklődött az üzletek forgalma. Ezen belül az élelmiszerkiskereskedelem tudott azért 3 százalékkal bővülni, az iparcikkes boltok azonban 0,4, a benzinkutak pedig 10 százalékos mínuszt könyvelhettek el. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az élelmiszer-forgalom az idén sem fog visszaesni, az üzemanyag-kereskedelemben viszont növekedés várható, főként a járványügyi korlátozások megszűnése után. A 4 százalékos minimálbér-emelés miatt ugyanakkor a nettó reálbérek a korábbi évekhez képest jóval kisebb mértékben növekedhetnek az idén, ez pedig a visszafoghatja a kiskereskedelem bővülését. Elszívhatja a keresletet az üzletektől az is, ha a korlátozásokat feloldják és a lakosság többet fordít majd a szolgáltatások igénybevételére. Németh Dávid összességében a lakossági fogyasztás növekedésére számít, ám egyelőre kérdés, hogy ez hogy oszlik majd meg a kiskereskedelem és a szolgáltató szektor között.         

Nagy a baj - Orbán a magyar munkásosztály öntudatára építi a növekedést

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.02.04. 13:18

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A gazdaságvédelmi akcióprogram véget ért – jelentette be Orbán Viktor. A gazdaság újraindítását a kormány a brüsszeli mentőcsomagból finanszírozná – ám pont ezt az apróságot hallgatta el a miniszterelnök az MKIK gazdasági évadnyitóján. Nem jelentett be érdemi új intézkedést a kormányfő a válságban lévő ágazatok megsegítésre.
Véget ért a kormány gazdaságvédelmi akcióterve, ami egyébként rendkívül sikeres volt – jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szokásos éves gazdasági évadnyitóján csütörtökön – amit most először online fórumon tartottak meg. Mint kiderült, a gazdaságvédelmi akcióterv már decemberben véget ért – és bár eddig ezt senki nem vette észre, 2021 január elsején a kormány elindította a „gazdaság-újraindítási akciótervet”. Ez utóbbinak három szakasza lesz, és idén októberben zárul majd – mondta a miniszterelnök. Az első szakaszba sorolta a miniszterelnök azon intézkedéseket, amelyeket már bejelentettek: a 54. heti nyugdíj bevezetést, a hatmilliós lakásfelújítási hitelt a családosoknak – a három millió támogatással -, sőt a 2022. januárjában életbe lépő 25 év alattiaknak adandó személyi jövedelemadó-mentességet is ide sorolta miniszterelnök. Orbán szerint azért van szükség erre az adókedvezményre – négy hónappal a választások előtt –, mert a kormány ezzel akarja lehetővé tenni a magyar fiataloknak, hogy 25 éves korukra belépjenek a felnőttkorba és saját lábukra álljanak. Egyetlen új intézkedés várható még az első szakaszban, amiről szerdán döntött a kormány: 10 millió forintos, nulla százalékos, tízéves hitelt kaphatnak a magyar mikrovállalkozások a leállások utáni újrainduláshoz, ám ezen túl semmilyen plusz bejelentéssel nem szolgált a miniszterelnök, annak ellenére, hogy a vendéglátóiparban komoly válság alakult ki a lezárások miatt. Az újraindítási akcióterv második szakasza áprilisban kezdődik, ám ezt megelőzően a kormány egy újabb – online – nemzeti konzultációt tart a nyitásról február közepén. Az, hogy mi ennek a konzultációnak a veleje nem derült ki világosan a miniszterelnök szavaiból – bár ennek nincs különösebb jelentősége, hisz a kormány eddig is inkább a politikai tábor mozgósítására, a közbeszéd tematizálására használta a konzultációt. Áprilistól megkezdődik az uniós Helyreállítási Alap (NextGenerationEU) elköltése, bár arról a miniszterelnök mélyen hallgatott, hogy a kormányzati költekezést most Brüsszel állja. Ahogy fogalmazott a középpontban a felsőoktatás fejlesztése áll majd, ennek érdekében 1500-2000 milliárdot nyomnak a alapítványosított egyetemekre, miközben a kuratóriumokat kormányközeli emberekkel ültetik tele. Azon egyetemek, amelyek át akarnak alakulni, eddig az időponti megtehetik, ezt követően pedig a kormányfő a pénzek korábbinál hatékonyabb pénzfelhasználását reméli a felsőoktatásban. Ezzel az egy intézkedéssel kis is merül a akcióterv második szakasza. A harmadik ütem júliusban kezdődik és véletlenül pont azon célokat támogatja, amire Brüsszel pénzt ad az uniós Helyreállítási Alapból. A kormány a körforgásos gazdaság, a zöldenergia fejlesztésére koncentrál. Ezen uniós célok elérésében a magyar kormány lesz Brüsszel legnagyobb szövetségese – mondta Orbán. Más kérdésekben ugyanakkor a legnagyobb ellenlábas marad a magyar miniszterelnök, aki ide sorolta a migrációról és családfelfogásról folytatott vitájukat. A kormány ezen felül tervez egy 8-10 évre szóló agrárstratégia fejlesztési programmal is, ám ezt sem fejtette ki bővebben a miniszterelnök. Ennek része az a tízéves beteljesületlen orbáni célkitűzés, hogy hazai élelmiszer-kereskedelem legalább fele magyar cégek kezébe kerüljön. A miniszterelnök ugyan szóba hozta, de láthatóan tanácstalan ebben a kérdésben, így úgy tűnik, hogy a boltok „nacionalizálást” el is engedi. Ehelyett a miniszterelnök most új célpontokat jelölt meg, ahol a hazai tőke részesedést 50 százalék fölé kell emelni: ide sorolta az informatikai és kommunikációs cégeket, az építőanyagipart, valamint a vasúti járműgyártás. A miniszterelnök zárszavában meghökkentő marxizáló ideológiai eszmefutásban fejtette ki, hogy szerinte a magyar gazdaság sikere „magyar munkások” a magyar vállalakozók és a magyar gazdaságpolititusok minőségén múlik. Orbán szerint amilyen a magyar munkások öntudata, olyan az ország tartása. Ha dolgozó emberek „testtartása egyenes”, az ország is egyenes, ezért van nemzeti kormányunk, nem pedig „internacionalista, sorosista, globalista kormányunk” – mondta a miniszterelnök. A magyar vállalkozóknak – Orbán szerint – akkor jó a minősége, ha kezdeményezőek, ütésállóak és „magyarok”. Orbán szerint akkor „magyar” egy vállalkozó, hogy ha jól megy neki, akkor áldoznak hazájukra és szűkebb lakóközösségükre. A magyar gazdaságpolitikusok Orbán szerint nemzetközi szinten is elismertek, ide sorolta Varga Mihály pénzügyminiszter, és Palkovics László innovációs tárcavezető alkotta tandemet, illetve pár szóban méltatta a évadnyitótól távol maradt Matolcsy György jegybankelnököt.    

Matolcsy nélkül

  Az elmúlt évtizedben az MIK gazdasági évadnyitóján minden évben felszólalt Matolcsy György jegybankelnök is. Idén nem volt jelen az online rendezvényen, amit a jegybank a Népszava kérdésre azzal indokolt, hogy az elnök „egy nemzetközi intézmény külön meghívására külföldi magánúton vesz részt, így nem tud ott lenni a rendezvényen”. A jegybank elnöke az elmúlt hónapokban több blogbejegyzésben is bírálta a magyar kormány gazdaságpolitikáját, a válságkezelését vagy épp stratégia hiányát.  

Varga kétszámjegyű növekedést vár

  Varga Mihály szerint tavaly 5-6 százalékkal csökkent magyar bruttó hatai termék (GDP), amit Orbán Viktor miniszterelnök úgy pontosított, hogy szerinte a gazdasági csökkenés közelebb lesz az mínusz öt százalékhoz. Ez sok nyugat-európai országénál jobb, így a franciánál és az osztráknál, vagyis javul a relatív pozíciónk – mondta a miniszterelnök. Varga Mihály a idei második negyedévre várja a gazdaság fellendülését, ami nem meglepő, hisz 2020 második negyedében leállt a gazdaság . Az idén a második negyedben 13,8 százalékos felpattanás jöhet, a harmadik negyedben azonban már csak négy százalékkal nőhet a GDP.    

Újra adómentes a pálinkafőzés

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.04. 12:25
Képünk illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Idén több szempontból is változtak a pálinkafőzés szabályai. Míg a főzés adminisztrációs teendői szinte alig változtak, a párlat-előállítás bizonyos mennyiségig adómentessé vált a magánfőzőknek és a bérfőzőknek egyaránt - írja közleményben a NAV.
A 2021-es változások nem befolyásolják a párlatkészítés két eddig is megszokott módját, tehát pálinkát továbbra is magánfőzéssel vagy bérfőzetéssel lehet előállítani. A magánfőző személyes fogyasztásra maga állítja elő a párlatot saját gyümölcsből, és legfeljebb 100 liter űrtartalmú, saját pálinkafőzőt használhat. Újdonság idén, hogy a magánfőzés adómentessé vált, de a főzhető mennyiség – 86 liter – nem változott. Ez a mennyiség, ahogyan korábban is, csak a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, vagy kizárólag adóraktár részére értékesíthető.  Az adómentességgel megszűnik a párlatadójegy is. Mostantól a magánfőzőnek a pálinkafőzés előtt a NAV J49-es nyomtatványt kell elküldeni a NAV-hoz akár elektronikusan, akár papíron. Meg kell adnia a nevét, a lakcímét, az adóazonosító jelét, a főzni tervezett pálinka mennyiségét literben és nyilatkoznia kell, hogy a magánfőzés feltételeinek megfelel. A bejelentés alapján a NAV magánfőzöttpárlat-származási igazolást készít, amit elküld a magánfőzőnek.  ű Ha valaki most kezdene otthoni főzésbe, vagy már főz, de adatai megváltoztak, a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés megszerzését, valamint a változásokat 15 napon belül kell bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Az ellenőrzéseket az önkormányzati adóhatóság munkatársai végzik. Valótlan adatok megadása, vagy a főzés bejelentésének hiánya miatt a desztillálóberendezést és az azon előállított párlatot le is foglalhatják.    A bérfőzetéssel szeszfőzdében előállított pálinka után a bérfőzetőnek 2021-től évente 50 liter mennyiségig nem kell adót fizetnie, az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre az adó hektoliterenként 333 385 forint. Az 50 literes mennyiség alatt 43 hektoliterfok alkoholterméket kell érteni, amely például 86 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatnak feleltethető meg.    A jövedéki ügyeket elektronikusan kell intézni. Ez alól magánfőzőnél csak a bejelentési kötelezettség és a származás igazolása, a kizárólag bérfőzést végző adóraktárnál pedig az adóraktári nyilvántartás vezetése és adatszolgáltatása jelent kivételt.