Többek között ez volt az egyik legfontosabb megállapítása annak az online konferenciának, ahol a a Transparency International (TI) Magyarország nyilvánosságra hozta a szervezetről szóló legújabb jelentését. Az eseményt Laura Codruta-Kövesi európai főügyész nyitotta meg, aki ebben a minőségében most tartott először előadást magyar közönségnek. Codruta-Kövesi kifejtette: „az ajtó továbbra is nyitva áll” azon tagállamok számára, amelyek eddig nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez.
Hozzátette: Magyarországon a csatlakozás mellett összegyűjtött 680 ezer aláírás erős felhatalmazást jelent.
Noha meghívást kapott a magyar kormány is, de felszólaló helyett egy levelet küldött az eseményre. Ebben a nemzeti szuverenitás védelmével magyarázta, miért nem csatlakozik Magyarország az Európai Ügyészséghez.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és az uniós pénzek szabály és észszerű elköltése azért is rendkívül fontos - véli a TI -, mert Magyarország a 2021–2027-es költségvetési ciklusban, nettó, azaz a befizetéseket levonva több mint 40 milliárd euróra számíthat az uniós alapokból, ami mintegy 9 milliárd euróval több, mint a megelőző költségvetési periódusban.
A kimagasló összegű források korrupciós kockázatoka is kimagasló. A visszaélések elleni fellépés a magyar hatóságok és az uniós szervek közös feladata. Az unió csalás elleni szervezete, az OLAF 2015 és 2019 között 43 magyarországi beruházással kapcsolatban állapította meg csalás gyanúját. Ezzel Magyarország végzett a szabálytalansági rangsor élén.
„Az ügyészség azonban hosszú évekig rendre futni hagyta a kormány számára kényes ügyek elkövetőit” – mondta el Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az Európai Ügyészséghez az EU 27 tagállamából eddig 22 csatlakozott, de nincsen közöttük. Magyarország, az Európai Unió a legfrissebb Korrupció Érzékelési Index eredményei szerint a korrupcióval egyik leginkább fertőzött tagállama.
A TI Magyarország tanulmányában, amelynek fő szerzője Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője, az Európai Ügyészségből való kimaradás számos kockázatára hívta fel a figyelmet, amelyek közül az egyik legsúlyosabb az, hogy Magyarország a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhat, hiszen a súlyos csalások elkövetői joggal remélhetik majd, hogy az Európai Ügyészség számára „láthatatlanná” váló Magyarországon ők maguk utolérhetetlenné válnak majd - olvasható a szervezetnek a konferenciáról kiadott tájékoztatásában.
