A válságok próbára teszik az alapértékeinket, mind az egyének, mind az országok tekintetében. Amikor minden rendben van, akkor könnyű jó szomszédnak lenni. A bizonytalanság, a nélkülözés, a félelem vagy a szűkösség árnyékában mutatkozik meg valódi természetünk. Ez azonban jó alkalom arra is, hogy változást érjünk el. Ahogyan a Covid-19 válságot kezeljük, az megmutatja viszonyunkat az Európai Unió alapelveihez.
Egy évvel ezelőtt írtam egy cikket, amelyben kiálltam a globális szolidaritásért, és amellett érveltem, hogy úgy kell legyőznünk a válságot, hogy senkit ne hagyjunk magára. Utólag visszatekintve úgy vélem, hogy sikeresen megőriztük határaink nyitottságát, biztosítottuk a gyógyszerek és egyéb áruk kínálatát, létrehoztunk egy helyreállítási alapot, és pénzügyi támogatást nyújtottunk a vállalkozásoknak, valamint a munkavállalóknak. Megmutattuk, hogy együtt erősebbek vagyunk, és hogy a szolidaritás a leghatékonyabb módszer a válság kezelésére. Itt az alkalom, hogy ezt az elvet kövessük az oltások beszerzésére, terítésére és beadására vonatkozó európai stratégiában.
Az Európai Unió a jogon, az igazságosságon, az egyenlőségen és a közjó érdekében folytatott együttműködésen alapul. Ezekre az elvekre minden eddiginél nagyobb szükség van, amikor válságba kerülünk. Ha az együttműködés olajozottan működik, és hozzájárul az emberek jólétéhez, akkor a rendszer felkészült arra, hogy pánik vagy a patriotizmus valamiféle idejétmúlt változata nélkül reagáljon a nagyobb krízisekre, mint amilyen például a Covid-19-járvány.
Egyes Európai Unión kívüli kormányokat azonban más elvek vezérelnek. Donald Trump „Amerika mindenekelőtt” politikája visszhangra talált azok között, akik nem hisznek a multilateralizmusban és az együttműködésben, mert a világot dzsungelnek tekintik, amelyben egymással harcolunk a túlélésért. Az efféle társadalmi és gazdasági darwinizmus elpusztítja azokat, akik gyengébbek, és táplálja az ellenérzést az emberek és a nemzetek között.
Az Európai Unió azért sikeres a Covid-19 válság kezelésében és az oltási stratégiában, mert a közös értékeinket tényleges cselekvési tervbe foglaltuk. Számunkra nincsenek erős és gyenge országok, amelyek egymással harcolnak, és mi nem hagyjuk, hogy a nagy gyógyszercégek valamilyen árverésbe vagy ajánlattételi háborúba taszítsanak minket profitjuk növelése érdekében.
Tavaly nyár előtt, amikor még nem tudtuk, mely laboratóriumokban fogják először kifejleszteni az oltóanyagot, az EU különböző vállalatokkal tárgyalt a kockázat csökkentése és az ellátás biztosítása érdekében, figyelembe véve az előre nem látható esetleges problémákat. A kutatás költségeinek fedezésére és a fejlesztés felgyorsítására az EU előre fizetett, támaszkodva az Európai Beruházási Bank hiteleire.
Érthető, ha a tömeggyártás során akadályokba ütközünk. Az Európai Bizottság a tagállamokkal és az Európai Gyógyszerügynökséggel együtt készen áll arra, hogy együttműködjön a vállalatokkal gyártókapacitásuk növelése érdekében. Ugyanígy érthető, hogy a helyzet bonyolultsága miatt bizonyos fokú bizonytalansággal szembesülünk a piacra kerülő oltóanyagok jóváhagyása és hatékonysága körül. De nem védhető és nem is elfogadható, ha bizonyos vállalatok, például az AstraZeneca, megpróbálnak visszalépni a szerződésbe foglalt feltételektől egy jobb ajánlat miatt. Az EU jogi lépéseket fog tenni, és folytatja együttműködését a többi céggel.
Igen, ideje felgyorsítani a tömeges oltást, amiről a 27 állam- és kormányfő meg is állapodott. Megegyeztek egy közös protokollban is, hogy senki ne mehessen át egy másik tagállamba csak azért, hogy gyorsabban kapjon védőoltást. Közös cél, hogy a 80 évnél idősebbek legalább 80 százalékát és az egészségügyi dolgozók 80 százalékát márciusban, az egész felnőtt lakosság 70 százalékát pedig nyáron beoltsák. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ figyelemmel kíséri a fejleményeket, és kéthetente, teljes átláthatóság mellett közzéteszi az adatokat.
Kritikák fogalmazódtak meg az EU-val szemben amiatt, hogy lassan hagyja jóvá a vakcinákat, szemben olyan országokkal, mint Kína, Oroszország vagy az Egyesült Királyság. A különbség az, hogy az EU-ban a legszigorúbb kritériumokat alkalmazzuk a gyógyszerek és gyógyászati termékek forgalomba hozatalára. Gyorsan és hatékonyan kívánunk cselekedni, de egy jottányit sem engedünk a minőségből és a biztonságosságból. Mi, európaiak nem versenyzünk senkivel, és a minőséget sem áldozzuk fel a propaganda oltárán.
Tudjuk, hogy válságok idején erősödik a nacionalizmus és a szomszéd elleni verseny. Ráadásul, egy soha nem látott globális válsággal nézünk szembe, ahol a világ országainak egyszerre van szükségük vakcinára, hogy beoltsák a teljes lakosságot. Az Európai Unió mind a 27 tagországa nevében tárgyalt, hogy elfogadható áron jussunk oltóanyaghoz és nem csak a magunk számára. Az ajánlattevők közötti licit csak növelte volna a beszerzési árat. Az Unió 2,3 milliárd adagot kötött le csaknem 500 millió lakója számára. Vagyis a kezdetektől fogva tekintettel voltunk a világ többi részére, akikkel együttműködünk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretein belül.
Szociáldemokrataként különösen büszke vagyok arra, hogy az EU a vakcinát globális közjóként kezeli és így kötelességének tekinti, hogy hozzáférést biztosítson minden ember számára, függetlenül attól, hogy hol él a világon. Mivel a gazdag országok, amelyekben a világ népességének 14 százaléka lakik, lefoglalták a rendelkezésre álló oltások 53 százalékát, a földkerekség többi részének is biztosítanunk kell az igazságos es méltányos hozzáférést. Az EU a WHO-val együttműködve létrehozott egy globális eszközt, a COVAX-ot, amely hozzájárul a nemzetközi szolidaritáshoz. De az Uniónak össze kell hangolnia diplomáciai stratégiáját a tagállamokkal, hogy együttműködjön a szomszédos és a kevésbé fejlett országokkal.
Az EU korántsem tökéletes, és még mindig sok munka áll előttünk, például egy Egészségügyi Unió felépítése. Meggyőződésem azonban, hogy a globális válságot az elveinkre támaszkodva kell kezelnünk. A nemzetközi testületekben gyakorolt befolyásunk hozzájárulhat az ENSZ megerősítéséhez, valamint a törvényen, az igazságszolgáltatáson és az együttműködésen alapuló új világrend felépítéséhez.