Mintha feladta volna Budapestet a Fidesz, úgy vonta ki az elmúlt hónapokban ismertebb politikusait a 2022-es fővárosi megmérettetés terhei alól. A kancellária vezetőjének, Gulyás Gergelynek, a pénzügyminiszternek, Varga Mihálynak, a parlamenti frakcióvezetőnek, Kocsis Máténak, a párt kommunikációs igazgatójának, Hollik Istvánnak, György István államtitkárnak nem kell másfél év múlva csatasorba állnia egyéni képviselőjelöltként.
A 24.hu január közepén arról írt, hogy néhány régi motoros fideszest leszámítva, csak másod- és harmadvonalbeliek indulhatnak jövőre. S akiket felelősnek tartanak azért, hogy a 2019-es önkormányzati választásra a főváros számos kerületében meggyengült a kormánypárt – így Vattamány Zsoltot, Erzsébetváros korábbi vezetőjét, Hoffmann Tamást, Újbuda egykori első emberét, Bácskai János korábbi IX. kerületi polgármestert –, parkolópályára tették: immáron egyszerű képviselőként, ellenzékbe szorulva figyelhetik az ellenzéki polgármesterek munkáját.
Egy az alapító atyák közül
Akad viszont egy erős kivétel. Bajkai István annak ellenére szinte biztosan indulhat az Erzsébetvárost és Terézvárost magába foglaló egyéni választókerületben (evk.), hogy már 2018-ban súlyos vereséget szenvedett. Akkori kihívója, a DK-s Oláh Lajos közel 9 százalékponttal előzte meg, az ellenzéki jelöltek együtt pedig több mint másfélszer annyi szavazatot szereztek, mint a fideszes politikus. Ráadásul Bajkai több szálon kötődött a VII. kerület volt, kormánypárti vezetéséhez – amelynek 2018-ig ő maga is tagja volt alpolgármesterként –, amely 2019-ben bukott el, s mint láttuk, a volt főnöke, az expolgármester épp „büntetését” tölti.
Bajkai – forrásaink által is biztosnak mondott – indítása 2022-ben azért is meglepő, mert a többi, Budapestről kivont képviselőhöz hasonlóan a párt, illetve a NER egyik meghatározó személyisége, országos befolyással bír. A politikus – aki 2018-ban listáról került az Országgyűlésbe – a parlament egyik legfontosabb testületének, a törvényalkotási bizottságnak az alelnöke, a jobboldali médiabirodalmat összefogó alapítvány, a Kesma kuratóriumi tagja, az Ökölvívó Szakszövetség vezetője. Nevét adta több olyan törvényjavaslathoz – így a Stop, Soros!-hoz, a hajléktalanság kriminalizációjához, a börtönkártérítésekhez –, amelyek a párt identitását, kommunikációját is meghatározták. Nem utolsósorban egyike azon 37 személynek, akik 1988-ban megalapították a Fideszt, s azon kevesek egyike, akik még ma is aktívan politizálnak.
Fideszes kiszorítósdi
Az Orbánnál néhány hónappal fiatalabb Bajkai István ugyan a pártelittől eltérően fővárosi származású, ám ő is Bibó-szakkollégista volt.
A rendszerváltozás után Bajkai fél lábbal a politika, fél lábbal az üzleti világ talaján állt. Ügyvédnek készült, tanult Oxfordban és Texasban, 1995-ben csatlakozott a közbeszerzéseken mostanság jól szereplő, nagy múltú SBGK ügyvédi irodához, amely Bajkai későbbi politikai tevékenysége idején zsíros kormányzati megbízásokhoz jutott.
A kilencvenes évek elején kipróbálta magán az önkormányzati szférában – 1990 és ’94 között terézvárosi képviselő volt –, ám utána hátrébb lépett, évtizedekig kereskedelmi, szerzői és cégjogi ügyekkel foglalkozott. 2014-től tért vissza a politikába: bejutott az erzsébetvárosi képviselő-testületbe. Igaz, akkor is becsúszó szereléssel, mivel a kerületben akkor ő volt az egyedüli fideszes, aki nem egyéni választókerületből, hanem listán került be. Ennek ellenére megtették a fideszes Vattamány Zsolt alpolgármesterének, sőt 2018-ban már a párt őt indította az 5. választókerületben Rónaszékiné Keresztes Mónika helyett. Rossz nyelvek szerint ő is benne volt a fideszes politikus kiszorításában: Rónaszékiné a bulinegyed körüli akkori csetepatékban a lakosok mellett foglalt állást, míg Bajkai éppenséggel a jó fideszes kapcsolatokkal is bíró bár- és kocsmatulajdonosok érdekeit tartotta szem előtt. Ám Rónaszékiné visszavonása és Bajkai indítása 2018-ban rosszul sült el, hiszen míg 2014-ben az előbbi szoros versenyben szorult a második helyre, négy évvel később az utóbbi jóval nagyobbat bukott.
Tévéműsor, miegymás
Bajkai úgy hasalt el 2018-ban, hogy a Fideszből mindent megmozgattak a sikeréért: rendszeresen szerepeltették a TV2 műsoraiban, ételt is osztogatott. Ráadásul a vele szemben álló tábor megosztott volt, a választókerületben külön indult a DK, a Jobbik, az LMP és a Kétfarkú Kutya Párt. Sőt, kihívóira ráindítottak egy kamupártot is, amelyhez a 2018-as voksolás egyik legsúlyosabb visszaélése kötődik. Az egykori baloldali minisztert, Lévai Katalint a jelöltjei között tudó Lendülettel Magyarországért aláírásgyűjtő ívein több száz név megegyezett Bajkai ajánlóival, csak az aláírások különböztek. Bár az ügyben Oláhék a választások után feljelentést tettek, a rendőrség felfüggesztette a nyomozást, mivel a Lendülettel jelöltje „nem emlékezett” arra, hogy kitől kapta az ajánlóíveket, így a nyomozók arra jutottak, hogy nem lehet bizonyítani a csalást. Arra nincs adat, hogy az ügyben a fideszes politikust meghallgatta volna a rendőrség.
Visszafizetésre kötelezték
Bajkai István életútja jól illusztrálja, hogyan fonódik össze Magyarországon a politikai és az üzleti élet. Ügyvédi irodája, az SBGK 2010 után az egyik legjobban menő kormányközeli jogi tanácsadó cég lett, az Átlátszó számításaiból kiderült, hogy 13 milliárd forintnyi megbízást kaptak a kormánytól. 2016-ban az SBGK-t is tagjai között tudó konzorcium egy különleges, 4,8 milliárdos megbízást nyert: külső tanácsadóként vizsgálhatta át előzetesen a közbeszerzéseket, hogy ne legyenek szabálytalanságok. Az EU később ezekben az ügyekben súlyos hibákat talált, visszafizetési kötelezettséget rótt a magyar kormányra, a Miniszterelnökség pedig berekesztette a konzorciummal kötött keretmegállapodást.
Büntetés vagy kitüntetés?
A politikus még 2017-ben alapította meg az Aponius Consulting nevű cégét, amellyel közbeszerzési tanácsadásra kötött szerződést a Rogán Antal alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel. Idővel a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) is kikérte a Bajkai-cég tanácsait, így a vállalkozás már az alapítását követő évben 71, majd 95 milliós bevételt ért el. Szintén az adófizetők pénze kellett a Bajkai és felesége tulajdonában lévő Archeon rendezvényszervező cég felpörgetéséhez. A zenészházaspár – Bajkai felesége zongoraművész, a politikus maga is játszik a hangszeren – 2005-ben alapított vállalkozása eleinte gyengén muzsikált, az adóhatóság több alkalommal rendelt el a cég ellen végrehajtást. Miután a kormány eltörölte a kulturális taót, a színházak megsegítésére kiosztott állami milliárdokból 70 millió forintot kapott Bajkaiék cége is. Az SBKG leányvállalata pedig tavaly a járvány ideje alatt 9 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szálláshelyek fejlesztésére.
Fideszes források szerint nehéz megítélni, hogy 2022-es budapesti indítása „büntetés” vagy „kitüntetés”, ahogy még az sem dőlt el, előkelő helyre teszik-e a listán. Ugyanakkor a pártban közismert, hogy személyes jó viszony fűzi a miniszterelnökhöz. Bajkai ügyvédi irodája többször járt el Orbán Viktor, illetve a miniszterelnök lánya és veje ügyeiben – emiatt a sajtóban kiérdemelte „az Orbán család ügyvédje” titulust.
A kormányfő állítólag díjazza a hűségét: az egykori liberális szervezet alapítója 33 éve kitart a párt mellett, függetlenül attól, hogy a Fidesz azóta számos alkalommal váltott irányt.
