Elsikkasztott konzultáció: ráérnek arra még

Uniós jogszabály kötelezi a kormányokat, hogy a járvány utáni helyreállítási tervet a helyi hatóságokkal összefogva dolgozzák ki. A magyar kabinet nem igyekszik.

Finnországban már teljes gőzzel haladnak, Magyarországon még el sem kezdődtek az egyeztetések a kormány és az önkormányzatok között az Európai Unió rekordnagyságú helyreállítási alapjának az elköltéséről. Pedig, ha minden jól megy, az év második felében megérkezhetnek az első kifizetések a 312,5 milliárd eurós pénzügyi csomagból, amelyből Magyarországnak 7,176 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás jár. Feltétel, hogy a nemzeti hatóságok április végéig olyan reform- és befektetési tervet tegyenek le a brüsszeli asztalra, amely megfelel a közösségi kívánalmaknak. Ezek közé tartozik, hogy a 2021-2026 közötti időszakra szóló program kidolgozásába és megvalósításába vonjanak be minden érdekeltet, köztük a helyi és regionális önkormányzatokat.

Az egyeztetést nem lehet megúszni, a helyreállítási alapról szóló, hamarosan életbe lépő rendelet előírja, hogy a kormányoknak tárgyalniuk kell a helyhatóságokkal és az érdekelt felekkel, majd be kell építeniük a javaslataikat a nemzeti tervbe. Részletes beszámolót kell készíteniük arról, mikor és miről folytattak velük konzultációkat, valamint hogy az ötleteiket hogyan hasznosították. Enélkül az Európai Bizottság könnyen lesöpörheti az asztalról a jóváhagyására beterjesztett programokat.

Az uniós tagállamok több mint a fele – köztük Magyarország – már elküldte Brüsszelnek a helyreállítási terv első vázlatát, amelyekről zajlanak a megbeszélések, hogy a végleges változatok összhangban legyenek az uniós prioritásokkal. Mint arról lapunk szerdán beszámolt, már decemberben kész tervekkel rendelkezett a kormány az alap hazai elköltéséről, de eddig mindössze négy szervezet nyilvánított véleményt a kevesek által ismert koncepcióról, holott a kabinet már pontosan kiszámolta, mire mekkora keretet szán.

„Rendkívül intenzív tárgyalásokat folytatunk a tagállamokkal, hogy a tervek összhangban legyenek a közös európai célokkal, de ugyanígy a helyi érdekekkel. Azt szeretnénk, ha nem csak a központi, hanem a helyi hatóságok is beleszólnának a megvalósításukba”, mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök csütörtökön külföldi újságíróknak, köztük a Népszava tudósítójának adott interjújában. Eric von Breska, az Európai Bizottság illetékes munkacsoportjának igazgatója egy január végi brüsszeli rendezvényen kifejtette: a helyi és regionális önkormányzatok a pénzügyi alap oroszlánrészét alkotó zöld és digitális beruházások nagy kedvezményezettjei lehetnek: például környezetbarát közlekedésre, bicikliutak építésére, vagy a vidék digitális infrastruktúrájának fejlesztésére kaphatnának jelentős támogatást. De bőségesen részesülhetnének a régiók közötti fejlettségi különbségek kiküszöbölésére szánt forrásokból is.

Michael Murphy, az írországi Tipperary megyei önkormányzatának képviselője, az Európai Régiók Bizottságának (ERB) tagja szerint a Covid19 járvány gazdasági és társadalmi hatásai olyan súlyosan érinti a települések, a régiók lakóit és vállalkozásait, hogy nem lehet kérdés, mire fordítsák a helyreállítási pénzeket. Írországban néhány napja már el is kezdődtek az egyeztetések az önkormányzatok és a kormányzati szervek között a pénzköltés irányáról. „Optimista vagyok, hogy a központ figyelembe fogja venni az elvárásainkat és a kéréseinket”, nyilatkozta lapunknak az Európai Néppárt színeiben politizáló Murphy, aki kérdésünkre megerősítette: náluk ismeretlen a gyakorlat, hogy a kormány a helyhatósági vezetés párthovatartozásától függően osztogatja a brüsszeli támogatásokat.

A magyar kormány novemberben küldte el az Európai Bizottságnak a helyreállítási program tervezetét. „Ezt senki nem látta, semmiféle egyeztetés nem folyt róla” – nyilatkozta lapunknak Jávor Benedek, Budapest főváros brüsszeli képviseletének a vezetője. Bár a dokumentum benyújtását követő napokban elkezdődött egy online konzultáció, arra csak egy 13 oldalas felszínes összefoglalót töltöttek fel. „A kormány néhány hete bejelentette, hogy 500 vagy 600 társadalmi szervezetnek eljuttatott egy tervezetet, de a budapesti önkormányzat ezt valahogy nem kapta meg”, mondta a képviseletvezető, aki kulcskérdésnek nevezte, hogy lesz-e vita arról: milyen összeget és milyen célokra kívánnak elkölteni. Jávor Benedek attól tart, hogy a kormány látszatkonzultációkkal próbálja majd kipipálni együttműködési kötelezettségét. Lát olyan törekvést, hogy csak a fideszes megyei önkormányzatokkal egyeztessenek, kikerülve az ellenzéki vezetésű megyei jogú városokat és Budapestet.

– Halmai Katalin (Brüsszel)

Lógva hagyott települések

Az új budapesti városvezetés kezdeményezésére 2019. decemberében Budapest, Pozsony, Prága és Varsó létrehozta a Szabad Városok Szövetségét, amely azóta számos fórumon lobbizik azért, hogy a városok több beleszólást és több közvetlen forrást kapjanak az európai programok végrehajtására. A kezdeményezéshez azóta 36 európai város, köztük számos magyar csatlakozott. Az önkormányzatok nagyobb beleszólást kérnek abba, hogyan, kik és mire költik el az európai unióból érkező forrásokat, külön fejezet ebben az uniós helyreállítási alap.

Magyarország 2500 milliárd forintot kap ezen a jogcímen az uniótól. A Szabad Városok Szövetségének hazai tagjai helyi népszavazásokkal szerette volna elérni, hogy ennek az összegnek felét a kormány az önkormányzatok bevonásával költse el. Az érvényben lévő korlátozások azonban megakadályozzák a népszavazási kezdeményezésekhez szükséges aláírások összegyűjtését. Karácsony Gergely főpolgármester tavaly decemberben levélben fordult Orbán Viktor kormányfőhöz azt kérve tőle, hogy vonja be a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat a helyreállítási alap felhasználásáról szóló egyeztetésbe. „Érdemi választ azóta sem kaptunk” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A fenti elosztási elv alapján egyébként Budapest önkormányzatai közelítőleg 215 milliárd forint felhasználásáról dönthetnének.

A fővárosi önkormányzat már korábban összeállított egy integrált fejlesztési programot, amelyet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán keresztül a kormánynak is eljuttatott. A program a kisebb, ember léptékű projektekre fókuszál. De a főváros nagyobb mértékben kihasználná a geotermikus energiát a távfűtés fejlesztésére, lakossági energiahatékonysági programot indítanának, valamint korszerű közösségi közlekedési járműveket vásárolnának.

Nem csak a fővárost nem vonták be a tervek kidolgozásába. „Egyelőre még nem egyeztettünk a kormánnyal – mondta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Tab fideszes polgármestere. – Mivel áprilisig be kell adni a magyar tervezetet, annak március közepére el kell készülnie, azaz február végéig be kellene fejezni a tárgyalásoknak.” A TÖOSZ számára prioritás, hogy a gazdaságilag leszakadt vidékeken javuljon a jövedelemszerző képesség, illetve a közszolgáltatások, az utak, a járdák fejlesztése.

A lapunk által megkérdezett, ellenzéki vezetésű megyei jogú városokkal – Szombathely, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Eger – sem tárgyalt még a kormány a helyreállítási tervről. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szerint a legelső lépés a vendéglátóipar megmentése kellene legyen, ugyanis a szektort teljesen tönkretette a járvány. Mirkóczki Ádám egri városvezető szerint elképzelhető, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségén keresztül méri fel a kormány a városok igényeit, legalábbis erre utalhat, hogy az MJVSZ legutóbbi ülésén a tagok bejelentették, mekkora kárt okozott nekik a járvány, illetve az ezzel kapcsolatos intézkedések. Emellett hozzátette, nem elképzelhetetlen, hogy a regionális gazdasági zónákkal kapcsolatos informális és hivatalos egyeztetéseken megfogalmazott igények közül is átemelnek majd bizonyos részleteket a helyreállítási tervbe.

– Szalai Anna, Vas András