Újítások jönnek a bankolásban

Felpörgette a pénzügyi digitalizációt a koronavírus-válság. A kereskedők egy része viszont ragaszkodik a készpénzhez, és ehhez trükköket is bevetnek.

A pénzügyek intézésének új élményét ígéri ügyfeleinek az Erste Bank, amelynek vezetői pénteken jelentették be: hétfőtől Magyarországon is elindul a jelenlegi lakossági netbankot és mobilbankot fokozatosan felváltó, George névre keresztelt digitális platformjuk. Ennek segítségével az ügyfelek jobban átláthatják kiadásaikat, vásárlási szokásaikat, és mobilról menedzselhetik akár a befektetéseiket is, a későbbiekben pedig személyi hitelt is felvehetnek segítségével. A platform elemzi az ügyfél költéseit, egyéni beállítástól függően akár boltonként vagy termékkategóriánként is, így láthatóvá válik az is, ha az adott hónapban túllépte például a ruhavásárlásra szánt keretét. Jelzi azt is, ha nincs elég fedezet a számlán egy esedékes állandó átutaláshoz, vagy meg kell venni az éves autópályamatricát, de képes a számlákat, jótállási jegyeket is az adott tranzakció mellé tűzni, így az később könnyedén kikereshető lesz. Nyáron a Google Pay-jel is bővül a rendszer, így az androidos mobilokkal rendelkezők is fizethetnek a boltokban telefonjukkal, akár részletekben is. A későbbiekben az ügyfelek saját vásárlási szokásaihoz igazodó kedvezményprogram is lesz. Mindehhez csomagárazású számla is elérhető lesz.

A pandémiás válság felpörgette a pénzügyi digitalizációt, nemcsak az ügyfeleknél, hanem a banki szférában is – fogalmazott online sajtótájékoztatóján Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója, aki szerint a pénzintézet digitális csatornái korábban soha nem látott növekedést értek el tavaly. A magyarországi Erstenél az ügyfelek 60 százalékát tekintik digitálisan aktívnak, ők azok, akik havonta legalább egyszer használják is mobilbankjukat vagy netbankjukat. Ezt az egész bankcsoportban kiemelkedőnek számító arányt szeretnék 75 százalék fölé bővíteni – tette hozzá Jelasity Radován.

Nem csak a bankok, hanem a kormány és a jegybank is szeretné, ha a pénzügyi tranzakciók minél inkább a digitális térbe kerülnének át. Az elektronikus fizetés ugyanis egyrészt olcsóbb, mint a készpénz fenntartása, másrészt a pénzmozgások is átláthatóbbak. Emiatt az idén január 1-je óta például minden, online pénztárgép használatára kötelezett kereskedőnél és szolgáltatónál biztosítani kell a digitális fizetés lehetőségét. Online kasszát jelenleg mintegy 120 ezer kereskedőnek és szolgáltatónak kell működtetnie, ám a nyári törvénymódosítás idejéből fellelhető adatok szerint ezek felénél csak készpénzes fizetésre van lehetőség. Januárig persze sokan bekötöttek bankkártyás terminálokat, és tapasztalataink szerint egyre több szolgáltató fogadja el az azonnali utalást is a számla kiegyenlítésére. Az elmaradás azonban még mindig nagy. Van olyan kereskedő is, aki minden erejével keresztbe tesz a digitális fizetésnek. Egy budai cukrászda például szemrebbenés nélkül minden nap kiteszi a „nem működik” táblát a kártyás terminálra, de ha a rutinos vásárló erősködik, kiderül, hogy mégis lehet vele fizetni. Aztán azt is megsúgja az eladó, hogy „a főnök készpénzt akar”.

Úgy tűnik, az ilyen kereskedőknek és szolgáltatóknak jelenleg legföljebb a vásárlók haragjától kell tartaniuk – ami persze épp elég büntetés, ha elpártolnak tőlük, és máshol vásárolnak –, hatósági ellenőrzések és szankciók miatt nem nagyon kell aggódniuk. A vonatkozó jogszabályból ugyanis nem derül ki egyértelműen, kinek feladata lenne az ellenőrzés, és nincsenek felsorolva a szankciók sem – hívta fel a figyelmet a Napi.hu. A portállal a Nemzeti Adó és Vámhivatal, a rendőrség, és a Fővárosi Önkormányzat is azt közölte: nem az ő hatáskörük az elektronikus fizetés biztosítottságának ellenőrzése. A Pénzügyminisztérium szerint viszont a szabályozás világosan fogalmaz: a kereskedő székhelye szerinti település jegyzőjének feladata, hogy a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó nyilvántartást vezessen, jogszabályi és hatósági előírások megtartását ellenőrizze és eljárjon ezek megsértése esetén.