Időt húz a civilekkel a kormány

A jelek szerint a kabinet a közeljövőben sem tervez lépéseket tenni az Európai Unió Bíróságának ítélete ügyében.

Magyarország továbbra sem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának (EUB) tavaly júniusban hozott ítéletét, vagyis nem helyezte hatályon kívül, de még csak nem is módosította a 2017-ben elfogadott civiltörvényt, amely az EUB szerint is sérti az uniós jogszabályokat. Bár a törvényt hivatalosan azért hozták létre, hogy „átláthatóbbá” tegye a külföldi támogatásokat is elfogadó civil szervezetek működését, valójában csak propagandacélokra, az Orbán-kormánynak nem tetsző civilek megbélyegzésére szolgál.

A jelek szerint a kabinet a közeljövőben sem tervez lépéseket tenni az EUB-ítélet ügyében, a parlament 2021. tavaszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programjában ugyanis nem szerepel erre vonatkozó törvényjavaslat. Az EUB ítéleteit a tagállamoknak pedig késlekedés nélkül végre kellene hajtani, ha ez nem történik meg, az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indíthat.

Érdeklődtünk az Igazságügyi Minisztériumnál, mikor várható, hogy a kormány végrehajtja az EUB ítéletét. Válaszukban felidézték, hogy a törvényt nemzeti konzultáció keretében a magyar emberek 99 százaléka támogatta, és hogy csak a baloldal és a Soros-hálózat támadja. Végül hozzátették, hogy a minisztérium egyeztetéseket folytat „a brüsszeli bizottsággal” a tavaly nyáron hozott ítélettel kapcsolatban.

Az EB már két levelet is küldött a magyar hatóságoknak az elmúlt hónapokban, amelyekben az ítélet végrehajtásának folyamatáról kértek tájékoztatást. A magyar kormány mindkét esetben az egy hónapos határidőt jelentősen túllépve reagált. A legutóbbi – tavaly október 29-én postázott – levélre például csak decemberben válaszoltak.

Christian Wigand, az EB szóvivője lapunknak azt mondta: a bizottság jelenleg elemzi a magyar kormány válaszát, és nem fog habozni további lépéseket tenni annak érdekében, hogy Magyarország összhangba hozza törvényeit az EU Bíróságának ítéletével. Didier Reynders igazságügyi biztos pedig egy videokonferencián azt állította: az egyeztetés a végéhez közeledik.

Tavaly ősszel egyébként úgy tűnt, hamarosan a parlament elé kerülhet a civileket megbélyegző törvény visszavonásának kérdése, miután az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában váratlanul a kormánypárti képviselők is megszavazták annak az ellenzéki indítványnak a tárgysorozatba vételét, amely a törvény hatályon kívül helyezését szorgalmazza. Az MSZP elnöke, Tóth Bertalan sürgősségi javaslattal szerette volna elérni, hogy a törvényjavaslatot már november első felében tűzze napirendre az Országgyűlés, ám a Fidesz-KDNP-s képviselők ezt végül elutasították.