A közmunkások 2017 óta 81 530 forintos bruttó bére a jövő hónaptól 85 ezer forintra nő, míg a szakképzettséggel rendelkező közfoglalkoztatottak az eddigi 106 555 forint helyett 110 815 forintot kapnak. Sokkal többet mondanak persze a nettó összegek, vagyis, hogy mennyi pénzt tud elkölteni egy közfoglalkoztatásban dolgozó. Eddig nettó 54 217 forintot kapott kézhez, a szakképzettek garantált közmunkásbére pedig 70 859 forintot jelentett a borítékban vagy az illető számláján, most nagyjából kétezerrel lesz több.
Ha megnézzük, mekkora volt az infláció az utolsó emelés óta eltelt négy évben, könnyű belátni, hogy gyakorlatilag semmit nem ér a most hivatalossá tett körfoglalkoztatási béremelés, hiszen a fogyasztói árak ez alatt az időszak alatt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 11,9 százalékkal emelkedtek. Ezért a pénzért már 2017-ben is csak a legalapvetőbb élelmiszereket lehetett megvenni, ráadásul ezek drágulása 19,6 százalékra jön ki, vagyis innen nézve ötödével kevesebbet ér a közmunkásbér mint négy éve.
Nem véletlen, hogy ez a foglalkoztatási forma a válság ellenére tavaly tovább vesztett népszerűségéből, már valóban csak azok dolgoznak közmunkásként, akiknek semmi más esélyük nincs, hogy valamilyen munkából származó jövedelemhez jussanak. A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási portálja azt írja, hogy tavaly decemberben 94 és félezren dolgoztak így az országban, ez még a novemberi létszámnál is kisebb, éves szinten pedig majdnem 13 százalékos a csökkenés.
Az adatok azt is jelzik, hogy már rég nem foglalkoztatási, sokkal inkább vidékfejlesztési kérdés a közmunka, hiszen a belügyi összesítés szerint a benne foglalkoztatottak 87,2 százaléka hátrányos helyzetű településen él, míg ez az arány öt éve még csak 77 százalék volt. A foglalkoztatási forma változását mutatja az is, hogy 55-ről 61,5 százalékra nőtt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, és emelkedett az 50 év feletti közmunkások száma is.
Ezért fogalmazott úgy nemrég a Debreceni Egyetem kutatója, Kóti Tibor a Népszavának, hogy a térség, a képzettségük és a koruk alapján attól a majdnem százezer embertől, aki ma közmunkásként dolgozik, nem is várható el, hogy piaci munkahelyet találjon magának. Ahogy az sem reális elvárás, hogy a gazdasági visszaesésre tömegek válaszoljanak azzal, hogy közmunkára jelentkeznek, ahogy azt Orbán Viktor tavaly májusban minden előzetes felmérés nélkül tervezte.
Ahogy a kisnyugdíjasok, úgy a közmunkások is a szegénységi küszöb alatt élnek, a márciustól bevezetett emeléstől még nem javul a helyzetük, de a Fidesz-kormány elmondhatja, hogy lám, még ebben a rossz helyzetben is adott valamit. Valamit, ami pont jó magyarázat, hogy miért szán a tavalyi 140 millárd helyett idén 165 milliárdot a közfoglalkoztatásra a költségvetés.
