A KSH adatai szerint a hazai romák 80 százalékának az általános iskola 8 osztálya a legmagasabb iskolai végzettsége. Egy 2017-es tanulmány azt rögzítette, hogy a korai iskolaelhagyók aránya 63 százalékos a roma fiatalok körében, ráadásul amióta 16 évre csökkent a tankötelezettség korhatára, ez a helyzet nem javul, hanem újratermelődik. A Budapest Intézet (BI) vezetője, Scharle Ágota tájékoztatása szerint ehhez társul, hogy a jelenleg használt internetes toborzási módszerek még a képzettebb romák számára is megnehezítik a jelentkezést, nem beszélve arról, hogy a felvételt intéző vezetők, és főként később a munkatársak előítéletei sokszor hátráltatják a beilleszkedésüket. Az Intézet munkatársai ebből a csapdából kerestek kiutat, amikor több civil szervezettel együttműködve egy képzetlen roma fiatalok munkába állását segítő programot, módszertani csomagot állítottak össze, amelyben a cigány fiatalokat mentorok támogatják a munkahely megszerzésében és megtartásában, a munkáltatókat pedig tréningeken készítik fel a fogadásukra.
Az alacsony képzettségű roma fiatalok munkaerőpiaci integrációját segítő programban a néhány hazai nagyvállalat mellett elsősorban multinacionális cégeket tömörítő Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma Egyesület (MEF) végezte a vállalatok toborzását. A szervezet titkára, Harangi Rita is azt tapasztalta, hogy tavaly márciusig ezeknél a cégeknél sok ember foglalkozott a közvetlen munkahelyi vezetők és a majdani munkatársak felkészítésével a valami miatt problémásnak tartott új kollégák fogadása előtt. A tréingeket többnyire azok a civil szervezetek tartották, amelyek a hátrányos helyzetű csoportok segítésével is foglalkoznak, így a képzetlen telepi roma fiatalokat támogató BAGázs, az iskolázottabbakkal foglalkozó Autonómia Alapítvány, vagy a szexuális másság elfogadásáért küzdő Háttér Társaság. A válsághelyzet azonban ezt a munkát is megváltoztatta: ma minden meghirdetett állásra ezrek pályáznak, akikre nem kell plusz energiát fordítani, s az új dolgozókat kereső munkaadók azt választják, akiből a leggyorsabban lesz teljes értékű munkaerő. A vendéglátásból és más hazai kis és középvállalkozásoktól elküldött dolgozók tömegesen jelentkeznek a multiknál, s a romák megint a sor végére szorultak. A cégek most nem a felzárkóztató programokra koncentrálnak, a legtöbben a kormány terveihez kapcsolódva a családbarát munkahely kialakításán dolgoznak – foglalta össze a tapasztalatokat Harangi Rita.
A munkáltatók felkészítésére kidolgozott módszertani csomag összeállításában segítettek a Salva Vita Alapítvány munkaközvetítésben szerzett tapasztalatai is. A civil szervezet 28 éve dolgozik a befogadó szemlélet elterjesztésén, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek is dolgozhassanak. Vég Katalin ügyvezető igazgató is megerősítette lapunknak, hogy a multik magyarországi leányvállalatai többnyire nyitottabbak a sokszínűség, esélyegyenlőség terén, mint a hazai kkv szektor munkaadói, de nem végletes a különbség a két csoport között. A válsághelyzet miatt a fogyatékkal élőket is elküldték a bajba került vállalkozások még a kiskereskedelemből is – tette hozzá -, de szerencsére még ebben a helyzetben is van céges igény online felkészítésre. A nagyvállalatok személyzeti ügyekkel foglalkozó munkatársai mellett a kisebb cégek első számú vezetői is sokszor bekapcsolódnak a tréningekbe, s az is előfordul, hogy azt a szűkebb csoportot készítik fel, amelybe az új munkatársnak be kell majd illeszkedni. Először általánosságban beszélgetnek a másságról, a fogyatékosságról, a hátrányos helyzet nehézségeiről, majd arról a speciális gondról, amivel a jelentkező küzd, végül nem egyszer a pályázót is bevonják, hogy későbbi munkatársaival kölcsönösen feltehessék egymásnak a kínosnak gondolt kérdéseket is. A Salva Vita ügyvezetője szerint csak akkor lesz valóban sikeres a közvetítés, ha a munkahely és a pályázó is elég rugalmas és részt vesz a felkészítésben.
A BAGázs Közhasznú Egyesület is tart munkahelyi felkészítést, önkénteseik pedig a bagi és a dányi cigánytelepeken élő fiatalok egyéni segítését, mentorálását végzik. Lépésről-lépésre juttatják őket közelebb a munkához, s az elhelyezkedés utáni első időszakban is mellettük maradnak, hogy ha kell, segítsenek megérteni és megoldani a konfliktusokat.
A környék munkáltatói közül többen is kipróbálták a civil közvetítést, tanfolyamokon ismerkedtek a tipikus akadályokkal, volt ahol ezt követően egy-két embert fogadtak, egy áruházláncnál pedig több jelentkezőt is sikerült elhelyezni. A BAGázs vezetője, Both Emőke a program egyik tavaly év végén megrendezett online találkozóján a munka megtalálását és megtartását nehezítő kérdések közt említette, hogy a telepeken élő fiatalok szinte kivétel nélkül önbizalomhiánnyal küzdenek, tájékozatlanok, alig van külső kapcsolatuk, és tapasztalják az előítéleteket vagy félnek tőlük. Sok munkahelyi vezető lustának és megbízhatatlannak könyveli el a dolgozót, ha az nem jelenik meg időben a műszakkezdés előtt, de elképzelése sincs a telepen élők közlekedési nehézségeiről, családi viszonyairól, szociális körülményeiről és egyéni félelmeiről. A felkészítésen megismerik a tipikus gondokat, szembesülnek a dolgozók félelmeivel, hogy például egy telepen élő nő idegenkedik az egyenruhától, mert még soha nem viselt nadrágot, vagy más ki sem akar jönni a raktárból, nehogy meglássák, hogy nő létére dolgozni jár.
A Népszava kérdésére a Budapest Intézetet vezető Scharle Ágota hangsúlyozta, hogy néhány óra alatt az előítéleteket nem lehet felszámolni, de a félelmeket mindkét oldalon lehet oldani. A munkahelyek érzékenyítésére és a képzetlen roma fiatalok egyéni támogatására nagy szükség van, hiszen a pályakezdők körében országos szinten 10-15 százalék a romák aránya, de a hátrányos helyzetű országrészekben, Borsodban vagy Baranya egyes részein akár a 30 százalékot is elérheti. A Budapest Intézet és a csatlakozó civil szervezetek az összeállított módszertani csomagot újabb vállalatoknál is szeretnék kipróbálni, s várják mentorálást végző civil szervezetek jelentkezését is.
Máltai mentorok
A felzárkóztatást célzó programok egyre gyakrabban építenek a segítségre szorulók egyéni támogatására, mentorálására. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat sokéves tapasztalattal rendelkezik ebben a munkában. Romhányi Tamás, a szervezet kommunikációs vezetője a Népszava kérdésére két területet említett, ahol sikereket értek el mentoraik: az adósságkezelést és az oktatást.
Az elsőt még a 2008-as gazdasági világválság hívta életre. Akkor önként jelentkező családok kaptak személyes segítőt, hogy kiutat találjanak szorult helyzetükből. Ez többnyire az adósság átütemezését és a családi költségvetés törlesztésre is gondoló átalakítását jelentette. A 2009 utáni hat évben a máltaiak mentorai a Hitel S- programban 2200 családnak segítettek, ma pedig Otthon a pénzügyekben gyűjtőnév alatt a fogyasztási szokások pénztárcához igazításán dolgoznak.
Másfél éve indult a kunhegyesi járásban, a tiszaburai és tiszabői gyerekek körében a középiskolás korú fiatalok mentori segítése. Előfordult például, hogy Tiszaburáról nem indult busz Kunhegyesre, amivel a gyerekek beértek volna a nulladik órára, az igazolatlan órák miatt sokan kimaradtak az iskolából. A máltaiak közbenjárására azonban a busztársaság változtatott a menetrenden, így megszűnt a lemorzsolódás. A program rövid ideje alatt már 15 fiatal jutott el az érettségiig, ami több, mint a két faluból az utóbbi tíz évben középiskolát végzettek száma.
Tiszaburán varrodában és asztalosműhelyben szerezhetnek szakmát a 16 évnél idősebb fiatalok, ami nappali tagozatos, ösztöndíjjal támogatott oktatásnak felel meg, s ha mellé diákmunkát is vállalnak, több pénzhez jutnak mint amennyit közmunkásként kapnának. Az oktatási mentorprogram harmadik szeletében pedig 67 önkéntes segítő dolgozik 3-4 gyerekkel 18 településen, hogy a fiataloknak legyen egy megbízható külső kapcsolata, akitől életvezetési tanácsokat kaphatnak.
Gyakorlatilag ezeknek a mentorprogramoknak a kiteljesítése a máltaiak koordinálásával 2019-ben elkezdett Jelenlét néven futó felzárkóztató program is, amely 300 nehéz helyzetű települést akar kimozdítani a holtpontról.
