Az év első hónapjában a költségvetés bevételei 198,8 milliárd forinttal meghaladták a kiadásokat, ami csak első látásra meglepetés a tavalyi brutális, és jelentős részben indokolatlan 5548 milliárd forintos hiány után. A költségvetés az első hónapokban rendre többletet mutat, ugyanis január elején fizetik be a cégek decemberi emelt bérek utáni személyi jövedelemadót, járulékokat, és ekkor érkezik meg a karácsonyi forgalom utáni áfabevétel jelentős része is. Tavaly januárban 90, 2019 első havában pedig 244 milliárd forintos többlet keletkezett a büdzsében, vagyis a mostani januári adat a körülményeket tekintve kifejezetten jónak mondható.
Azt ugyan lehet tudni a kiskereskedelem adatokból, hogy 2020 karácsonya jóval szerényebb volt a korábbi évekénél, és jóval kevesebb olyan cég volt, ahol futotta év végi jutalmakra, de azért bőven volt ilyen is. Ugyanis a kormány által elrendelt lezárások elsősorban a személyi kapcsolatokra épülő szolgáltatásokat sújtotta, az ipari, mezőgazdasági termelő cégeket az őszi lezárások már lényegében nem érintették, sőt a szolgáltatási szektoron belül is voltak olyan területek, ahol átlagos eredményt tudtak elérni a cégek, így volt alapja az év végi jutalmaknak.
Az, hogy az adóbevételi többlet milyen összetételű, csak két hét múlva derülhet ki. Azt eddig is lehet tudni, hogy az államháztartást közel sem viselte meg úgy a válság, ahogy azt a kormány időnként el akarja adni, ugyanis 2020-ban a bevételek hat százalékkal nőttek, a brutális hiány a kiadási oldalon keletkezet, amely egy év alatt egyharmadával nőtt.
A jelentős januári költségvetési többlet másik oka, hogy a kormány leállt a pénzszórással. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évvadnyitóján árulta el, hogy decemberrel a kormány leállította az úgynevezett gazdaságvédelmi programját, ennek utolsó felvonásaként még több mint ezer milliárd forintot fizettek ki a költségvetésből olyan célokra, amelyeknek semmi köze nem volt a gazdaságmenteséhez: többek között egyházi beruházásokra, NER-vagyonkezelő alapítványok támogatására, sport- és stadionberuházásokra ment a pénz. Januárban a kormány megpihent a nagy pénzköltésben, ezt lehet látni a januári kormányhatározatokból is. A járványügyi védekezéshez adott források 60 milliárd forintot tettek ki, a Modern Városok Program céljaira 42 milliárdot, a közlekedési ágazati programokra pedig 23,8 milliárdot fizettek ki, ami költségvetési értelemben aprópénz ezeken az előirányzatokon. Ezen felül az úgynevezett gazdaságvédelmi alapból 120 milliárd forintot költött a kormány, ebből 110 milliárd ment a külügy által osztogatott versenyképességnövelő támogatásokra. Ez utóbbit a tavalyi maradványokból fedezték, vagyis a hiányt ez sem növelte. Ezen felül 5,8 milliárd ment a salgótarjáni kórház beruházására és 3 milliárd a pénzügyi tárca egészségipari támogatására. A fennmaradó 2,3 milliárdot egészségügyi és sportkiadásokra költötte az állam.
Vagyis valóban nagyon visszafogott volt a kormány, ám ez nem lesz mindig így, hisz közelegnek a 2022-es választások, a Fidesz pedig nem áll biztos nyerésre. Így főleg az év második felében több olyan költségvetési kiadási intézkedés várható, amely kedvezőbb színben tünteti fel a kormányt a megcélzott választói csoportok körében. A következő napokban fizetik ki 54. heti nyugdíjat a nyugdíjasoknak és a nyugdíjszerűn ellátásban részesülőknek, ez 77 milliárd forinttal növeli meg a kiadásokat és a hiányt, ugyanis a bevételi oldalon erre nem lesz fedezet, így ez már önmagában mínuszba viheti a februárt. A kormány ugyan meghirdette a gazdaság-újraindítási programját, ám ezek kidolgozatlanságuk miatt még hónapokig nem járnak érdemi költségvetési kiadásokkal.
Ennek ellenére a kormány a GDP 6,5 százalékára várja az idei hiányt, amely nagyságrendileg 3100 milliárd forintos deficitet takar. A kormány nem közöl ugyanis pontos számot, annak ellenére sem, hogy ennek szűk fele, azaz 1490 milliárd forint lenne az engedélyezett hiány. Ugyan tavaly ősszel Varga Mihály pénzügyminiszter még utalt arra, hogy szükség lenne a 2021-es költségvetés módosítására, ám az azóta eltelt időszakban a kormányzati kommunikáció inkább hallgatásba burkolódzik, így valószínűleg 2020-hoz hasonlóan kormányhatározatokkal írják felül a költségvetési törvényt, amit mindaddig „alkotmányosan” megtehetnek, amíg a fideszes többség fenntartja a különleges jogrendet a koronavírus-járványra hivatkozva.
