örökségvédelem;Ráday Mihály;Buza Péter;Zubreczki Dávid;

2021-02-10 11:00:00

Városnézés karosszékből

Míg megjön a tavasz és elmúlik végre a vírus, használjuk ki az időt: egyre-másra jelennek meg a főváros épített örökségét tárgyaló kötetek. Ha megjön és elmúlik, még pompás sétákat is tehetünk velük.

Az ember hajlamos elfeledkezni arról, hogy a rendszerváltozás óta már eltelt egy egész emberöltő, és harminc év alatt egy város is alaposan meg tud változni, még ha különösebb kataklizmákat nem kell is elszenvednie közben. Buza Péter könyve, a Budapest 30 egy nagy csokrot kínál ezekből az átalakulásokból: így összegereblyézve vágja csak igazán mellbe az embert, mennyire más ez a világ, mint amelyben felnőtt.

A budai Vár változásai és a dél-pesti prérire szorult Nemzeti Színház, a közraktárakból lett, hányatott sorsú Bálna és a Lágymányos új oktatási-tudományos negyede, a megújult Várkert Bazár és a Párisi udvar, a majdnem elkészült, majd helyéről kiakolbólított Természettudományi Múzeum… Tényleg, ezek mind nem vagy nem ilyenek voltak három évtizeddel ezelőtt, a könyvben viszont Sajdik Ferenc kedvesen ironikus rajzai is megmutatják őket.

És persze, lévén a szerző a város múltjának avatott ismerője, a zsánerszobrok és politikai emlékművek, meg a félbevágott felhőkarcolók és a tematikus utcák leírásai közé csak be-beszöknek a harminc évnél jóval régebbi történetek is. Mint az Illés kút feltárásának históriája, Wabitsch Lujza páratlanul fordulatos élettörténete vagy a Gresham mélygarázsában örökre eltűnt koronázási domb esete. Ezeket olvasva érezhetjük, hogy nem tévedés, egy emberöltő egy város esetében valóban nem több egy szempillantásnál.

Ráday Mihály legújabb könyve, a kétkötetes Házak nyilvános titkai – amely a budapesti fókusz mellett azért ki-kitekint például Kecskemétre, Bajára, Nagyvaradra és Marosvásárhelyre is – másféle élményt kínál: a városvédő mozgalom atyja nemcsak mesél az épületekről, hanem a gazdag fotóanyag révén a bepillantás élményével is megajándékozza az olvasót. Ráday a nevezetes tévéműsora kezdetétől, 1980 óta fotózza azokat az épületeket, ahová bejut, és ennek köszönhetően olykor egészen drámai képpárokkal tudja szembesíteni az érdeklődőket. Például az elhagyott, omladozó Hungária fürdőből ember legyen a talpán, aki felismeri a mai ragyogó szállodahallt.

A nevezetes épületek – a Drechsler-palota (Balettintézet), a Parlament, az Országos Levéltár vagy az MTV székházként bezárt Tőzsdepalota – szerencsére nem kevesebb titkot tartogatnak, mint az olyan különlegességek, mint a Dob utcai szecessziós iskola, a Váci utcai Tökölyánum vagy a Lipótvárosi kaszinó (Duna-palota). És persze Ráday nem hazudtolja meg önmagát, az egyes épületeknél azt sem rejti véka alá, hogy mit utál bennük: a parádésan felújított Eiffel Palace-ban az ormótlan tetőfelépítményt vagy a Párisi Nagyáruház tetejére applikált „építészeti jeleket”.

A köteteket Ráday az IPM magazinban tíz év alatt megjelent cikkeiből állította össze, így döntenie kellett: eredeti formájukban vagy felfrissítve adja-e közre a szövegeket. Az elsőt választotta, azonban néhány lábjegyzetet vagy egy függeléket talán megért volna, hogy az élet közben haladt tovább, és meglepő módon nem csak romlást, néhány kedvező fejleményt is hozott. A menthetetlenként bemutatott Szőke Tisza gőzöst egy éve kiemelték a víz alól, az elmúlt években megújult például a Józsefvárosi Telefonközpont és a Schanzer-palota (most MMA székház), és izgalmas eredményt hoztak a régészeti feltárások a várbeli Táncsics-börtönnél is.

Nem többet és nem kevesebbet, mint 246 budapesti templomot mutat be Zubreczki Dávid Templom séták Budapesten című könyve. A tömör szövegeket és Gulyás Attila szépséges fotóit felvonultató könyvecske címében nem egyszerű csábítás a „séta” szó: bár méretes zseb kell hozzá, de a kalauzt valóban könnyen magunkkal vihetjük, amikor végigjárjuk valamelyik, a szerző által ajánlott, 5 kilométeresre kalibrált sétát.

A könyv kiváló adattár, a két és félszáz – korántsem az összes! – fővárosi templom az építésze szerint is kereshető benne, és lapozgatás közben körülbelül a tizedik percre jövünk rá, hogy milyen kevéssé ismerjük a budapesti istenházákat. A nagyokat és régieket még csak-csak, már ha gyakran járunk a belvárosban, de a külkerületek kisebb, pláne modern templomai elképesztik az embert.

Szinte találomra kínálok belőlük egy csokrot: olyanokat kerestem, amelyek esetében kiemelt szerepet kapott a fény – jelentkezzen, aki hallott már róluk. A tavaly megújult Thököly úti zsinagógának a háború után neonból készült Dávid-csillagot szereltek a falára, a hívek el is nevezték neonsülnek. 1985-ben épült, 2017-ben átalakított római katolikus templom a Váci út 91/b alatt: látványos üvegjeleivel esténként szinte felragyog az irodanegyed pislákoló ablakrengetegében. Római villára emlékeztető, átrium köré szervezett református templom Káposztásmegyeren. A szinte csak tetőből álló, hatalmas üvegfallal lezárt pünkösdfürdői plébániatemplom… És a könyvben van még 242 másik!

Infó:

Budapest 30

Buza Péter, Sajdik Ferenc

Holnap Kiadó

142 oldal, 3100 forint

Házak nyilvános titkai

Ráday Mihály

Fekete Sas Kiadó

364 + 371 oldal, 9900 forint

Templom séták Budapesten

Zubreczki Dávid, Gulyás Attila

Kedves László Könyvműhelye

400 oldal, 6480 forint