Előfizetés

Újabb vizsgálat igazolta az étkezés fontosságát

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.09. 15:12
Képünk illusztráció
Fotó: BURGER / AFP
Egy svájci kutatás szerint a táplálkozásterápia csökkenti a kórházban ápolt betegek halálozási kockázatát.
A táplálkozásterápia csökkenti a kórházi betegek halálozási kockázatát – derült ki egy svájci kutatásból. Az már régóta ismert, hogy az akut betegségben szenvedő páciensek kevesebbet esznek, lefogynak és gyakran már a kórházba kerülésük előtt alultápláltnak számítanak, ezért rosszak az életükre vonatkozó hosszú távú előrejelzések – közölte az Aaraui Kantonkórház (KSA). Tanulmányukban a szakemberek a svájci statisztikai hivatal (BFS) olyan belgyógyászati betegek 2013-18 közötti kórházi tartózkodására vonatkozó adatait elemezték, akiknél a felvételi kód szerint alultápláltság esete állt fenn. Ez több mint 100 ezer alultáplált svájci kórházi beteg adatait jelentette. A vizsgálat szerint az alultáplált, kezeletlen betegek esetében a halálozási arány 8,8 százalékos. Azon alultáplált betegeknél, akik kiegészítő táplálékot kaptak, 7,2 százalékra csökkent ez az arány. Ez a KSA szerint 20 százalékos relatív kockázatcsökkenést jelent. Emellett azt is kimutatták, hogy kevesebb páciensnek volt szüksége kiegészítő segítségre – például gondozóotthonban vagy idősek otthonában való ellátásra, ha korábban táplálkozásterápiában részesültek. Az ilyen terápiát kapó páciensek kisebb arányban kerültek újra kórházba. A KSA szerint a korábbi klinikai tanulmányokat kiegészítő vizsgálat rávilágít arra, hogy a jövőben még komolyabban kell venni az alultápláltság problémáját.

Szükséges, de veszélyes is az internet

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.09. 14:07

Fotó: GODONG/BSIP / AFP
A gyerekeknek és az időseknek is meg kell tanítani, hogyan lehet biztonságosan használni a világhálót. Ma van a biztonságos internet napja.
Idén 18. alkalommal tartják a biztonságos internet napot (Safer Internet Day), amelynek keretében  csaknem 170 országban ugyanazon a napon hívják fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire. A közösségi média, amely kiemelt szerepet tölt be az emberek közötti kapcsolattartásban, az elmúlt csaknem egy évben még fontosabbá vált, hiszen a járványügyi korlátozások idején az online közösségi oldalak révén legalább virtuálisan lehetett tartani a kapcsolatot az ismerősökkel, barátokkal, rokonokkal. A statisztikák alapján Magyarországon a Facebook az egyik legnépszerűbb közösségimédia-platform, amelynek felhasználói bázisa folyamatosan növekszik. A közösségi média felhasználói körében a fiatalabb korosztály a legaktívabb – írta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) közleményében. A legtöbb közösségi oldal használata korhatárhoz – általában 13 év – kötött, ám a felhasználók valódi életkorának ellenőrzése nem biztosított. A kibervédelmi intézet felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a „klasszikus” technikai kiberfenyegetésekkel, hanem a mentális és fizikai következményekkel is számolni kell. Kiemelték, hogy a gyermekek esetében a közösségi média használata komoly pszichológiai következményekkel járhat. Példaként említették többek között, hogy felerősödhetnek a deviáns viselkedési magatartásformák; félelem alakulhat ki a valós, fizikai kontaktusoktól, személyes beszélgetésektől; az úgynevezett FOMO (vagyis a kimaradástól való félelem), tovább erősíti a függőség állapotát; a gyermek online zaklatás áldozata vagy elkövetője lehet. Kitértek a nem biztonságtudatos internethasználatból eredő kockázatokra is, mint a káros tartalmak, az adathalászat, az adat- és személyiséglopás. Mindezek miatt kiemelten fontos, hogy a gyermekekkel még az előtt megismertessék az internethasználat veszélyeit, mielőtt okoseszközt adnának a kezükbe. Ezután pedig folyamatosan figyelemmel kell követni, mi érdekli a gyermeket, milyen oldalakra regisztrál, és milyen viselkedést tanúsít az online térben. A szülőknek figyelemmel kell kísérniük az online létből eredő kockázatok alakulását is – írták.  
Fontos, hogy a gyerekek ne csak az online tér előnyeit lássák, legyenek tisztában a veszélyekkel is – mondta György Zsuzsánna, az Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) Safer Internet Program projektkoordinátora a biztonságos internet nap alkalmából tartott online sajtótájékoztatón. Felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány miatti bezártság nyomán nőtt az online térben töltött idő, jobban ki vannak téve a felhasználók a kockázatoknak. Közölte, tudatosítani kell a gyerekekben, hogy minél több információt osztanak meg magukról, annál nagyobb teret adnak a visszaélésekre. Elmondta, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat interaktív foglalkozásokon ismerteti meg a gyerekeket az adatbiztonsággal, a közösségimédia-platformok előnyeivel és veszélyeivel, az álhírek veszélyeivel és az online bántalmazás jeleivel. Megjegyezte: a gyermekek oktatása mellett fontos a szülők, pedagógusok felkészítése is, mert az ő felelősségük is, hogy a gyerekek biztonságosba környezetben tudjanak netezni.

Zaklatás

Az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla, ez derült ki abból az átfogó kutatásból, amelyet a Telenor Magyarország megbízásából az Ipsos kutatóintézet készített. A szülőknek csupán 14 százaléka tud arról, hogy a gyereke átélt már online zaklatást, 24 százalékuk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. Tízből egy gyerek vallotta be, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak. A távközlési cég TudatosNet Online zaklatás című videója arra hívja fel a figyelmet, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, annak jelentése.
A járványügyi helyzet hatására nőtt az online játékok és kommunikációs felületek népszerűsége, amelyek használata során könnyen olyan személyekkel is kapcsolatba kerülhetnek a gyerekek, akiket korábban nem ismertek. Fontos, hogy a szülők és a gyerekek is tájékozottak legyenek, és kritikus szemlélettel kezeljék online kapcsolataikat – mondta Koren Balázs, a Telenor HiperSuli szakmai vezetője.  Az Ipsos felmérése azt is megmutatta, hogy lényegében minden szülő szokott gyermekével a tanulásról és az iskolában történtekről beszélgetni, de csupán kétharmaduk tartja fontosnak, hogy megtárgyalják az internetes zaklatás problémakörét vagy a közösségi oldalak használatának tudnivalóit. A kutatás szerint az iskolás gyerekek 57 százaléka találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36 százalék), a 9. osztályosnál idősebbeknek pedig a 61 százaléka. Ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is. Bár a választ adó szülők 89 százaléka tisztában van azzal, hogy, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak 56 százalékuknak van rálátása. A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé. A gyerekek 39 százalékával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikáltak az interneten, ugyanez a középiskolásoknál jelentősebb arányú, 60 százalékukra igaz. Az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden 10. tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel – állapította meg a kutatás.
A Facebook internet-biztonságról a SKOOL és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány készített oktatóvideót, amelyet kedden 18 órakor a nonprofit szervezet közösségi oldalán lehet megnézni. Mint írták, a videóból megtudható, hogyan lehet megvédeni a Facebook-fiókot, milyen következményekkel járhat az online zaklatás, és szükség esetén hol lehet segítséget kapni.

„Romantikus csalások”

Az online sajtótájékoztatón Szabó Henrik alezredes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának munkatársa a rendőrség honlapján megújult internetbiztonsági csatornára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, azt tapasztalják, hogy nő a kibertérben elkövetett csalások száma, és minden platformon lehet csalókkal találkozni, ezért fokozott óvatosságra intette az internetezőket, és ajánlotta az Internet tudatosan elnevezésű Facebook-oldalt, amelyen az internet veszélyeire hívják fel a figyelmet. Mint elmondta, tavaly meredeken nőtt a befektetési csalások száma és gyakoriak az olyan „romantikus csalások”, amikor párkeresés ürügyén férkőznek az áldozat bizalmába, majd ajándékot, pénzt csalnak ki tőle. Körültekintést kért ezért a párkereső oldalakra regisztrálóktól, és azt javasolta, senki ne osszon meg magáról kompromittáló képet, bankkártya-adatokat vagy online fiókokhoz tartozó adatokat.

Idősek is veszélyben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a nagyszülők, dédszülők körében nagyjából 820 ezren hetente interneteznek, kevésbé vannak tisztában a virtuális tér kockázataival, mint a fiatalabb, rutinosabb felhasználók. Mint írták, a kötelező elővigyázatossággal, a vírus- és adatvédelemmel, a biztonságos és tudatos eszközhasználattal kapcsolatos információk elsősorban gyermekeiktől, unokáiktól juthatnak el az idősebb generációkhoz. A fiataloknak ezért óriási szerepük van abban, hogy a nagyszülők felismerjék a gyanús e-maileket, hirdetéseket, és tudatosan bánjanak személyes adataikkal. 
Egy, az NMHH megbízásából 2020-ban készült, internetes felmérés szerint a 65 év felettiek nagy része az érintőképernyő és a viszonylag kicsi ikonok, billentyűk ellenére gyorsan tudott adaptálódni az okostelefonokhoz. Ennek a korosztálynak a 84 százaléka használ okostelefont, és 81 százaléka internetezik is rajta. Többségüknek fontos a készülék, ragaszkodnak hozzá: körükben az okostelefonos internetezők 57 százaléka azt mondja, már rosszul érzi magát, ha nincs nála. A közleményben ugyanakkor kiemelték: miközben a pandémia következtében a hatvan év fölöttiek körében is elterjedtebbek és gyakoribbak a digitális megoldások és eszközök, ez a korosztály nincs felkészülve azokra a kockázatokra, amelyeket a nem megfelelően körültekintő és tudatos nethasznált hordozhat. Márpedig őket az átlagosnál is jobban veszélyeztetik az olyan visszaélések, mint az adathalászat, az áloldalakról történő vásárlás vagy a hamis nyereményjátékok. Az időseket érintő internetes csalások megelőzésére öt pontban ajánlott óvintézkedéseket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Első tanácsként azt írták: gondoskodni kell arról, hogy a nagyszülők telefonján, tabletjén és számítógépén legyen aktív vírusvédelem, és folyamatosan frissüljön az eszközök operációs rendszere. Ugyanígy szükséges az általuk használt programok és alkalmazások rendszeres aktualizálása. A második ajánlás szerint a fiatalabbak segítsék az időseket személyes adataik védelmében, abban, hogy kellő erősségű jelszavakat használjanak, ezeket hogyan tárolják és ne osszák meg senkivel, még hivatalosnak tűnő kérések esetén sem. A harmadik pont a kötelező elővigyázatosság: tanítsuk meg őket arra, hogy körültekintően bánjanak az elektronikus levélben érkező linkekkel, gyanús weboldalakkal és csalárd szándékú posztokkal, segítsünk nekik elsajátítani a „ha gyanús, kerülendő” elvet, és azt, hogyan tudnak leiratkozni az ilyen levelekről. A negyedik tanács a netes önvédelem: adjunk iránymutatás arra, hogyan őrizhetik meg digitális személyazonosságukat, hogy véletlenül se hozzanak nyilvánosságra olyan információkat, amelyek későbbi visszaélések kiindulópontjai lehetnek. Az ötödik ajánlás a digitális komfortzónára vonatkozik: az időseket segíteni kell egy olyan digitális környezet kialakításában az okostelefonjukon vagy a laptopjukon, amelyben könnyen és biztonságosan intézhetik banki vagy hivatalos ügyeiket és az online vásárlásokat. A 65 év felettiek nem csupán a Covid-19 szempontjából számítanak kiemelten veszélyeztetettnek, hanem a netes visszaélések terén is. A generációk közti tudásmegosztás sokat lendíthet azon, hogy a világháló a jelenleginél is biztonságosabb terep legyen minden korosztály számára – idézte a közlemény Tafferner Évát, az NMHH kommunikációs igazgatóját. 

Fegyverekből készít hangszereket egy újvidéki szobrász

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.09. 13:53

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
A délszláv háború kiszuperált hadi eszközeiből gyártott már gordonkát, gitárt, hegedűt, legközelebb pedig egy harckocsit alakít olyan, rószaszínűre festett ütőhangszerré, amelyen egyszerre öt ember zenélhet.
Kiselejtezett fegyverekből és egyéb harci eszközökből készít hangszereket egy újvidéki szerb szobrászművész, hogy a „rombolás eszközeit az alkotás eszközeivé” alakítsa át. A 42 éves Nikola Macura, az Újvidéki Művészi Akadémia tanára a katonai ócskavastelepeken guberálva gyűjti össze azokat a fegyvereket és alkatrészeket, amelyeket hangszerré transzformálhat. Az utánpótlás kiapadhatatlannak tűnik, mert az 1990-es évek délszláv háborúinak következményeként szerte az országban megszokott látványt nyújtanak a kiszuperált hadi eszközöket, köztük hatástalanított lőfegyvereket, bombákat, gázálarcokat, harci járműveket, radarokat, sőt katonai repülőgépek jókora darabjait fillérekért árusító ócskavastelepek. „Mindenfelé puskák vannak. Annyira körülvesz bennünket a rombolás, hogy már észre sem vesszük” – mondta Macura az AFP-nek.
A szobrász már sikerrel gordonkává alakított át egy páncéltörő rakétavetőt és egy katonai benzineskannát, gitárt fabrikált egy Zastava M70-es gépkarabélyból és egy katonai sisakból, és hegedűt rakott össze egy géppuska tölténytárából és egy elsősegélycsomagból. A szobrász legközelebb egy harckocsit szeretne átalakítani olyan ütőhangszerré, amelyen egy időben öt ember zenélhetne. A békés célúvá varázsolt tankot rózsaszínűre akarja festeni.  Nikola Macura célja egy egész zenekar felállítása fegyverből fabrikált hangszerekkel és részben háborús veterán zenészekkel. Lehetőséget akarok adni a háborúban részt vevő embereknek arra, hogy rombolásra használt eszközökkel most zenét állítsanak elő – mondta.
Srdjan Sarovic gitározik
Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
A leendő „fegyverzenekar” egyik tagjának már sikerült megnyerni Srdjan Sarovic háborús veteránt, képzőművészt, aki szívesen játszik a gitáron, amelyet Macura egy karabélyból és egy sisakból rakott össze.