Előfizetés

Nyugdíjreform kell, nem csak adomány! – Reagált a 13. havi nyugdíjra a NYUSZET

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.02.09. 17:12

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Idősügyi törvényt írnak és új nyugdíjrendszert terveznek.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) tagszervezetei és szakértői megkezdték egy 2023-tól bevezethető, igazságos és szolidáris nyugdíjrendszer kidolgozását – adja hírül a szervezet keddi közleménye. A bejelentés hátterében az áll, hogy az Államkincstár a héten megkezdi az egyheti nyugdíjnak megfelelő juttatás, közismerten a 13. havi nyugdíj első negyedének kifizetését. Ezzel kapcsolatban a NYUSZET vezetői úgy fogalmaznak: tagjaik is örömmel fogadnak minden fillért, ami javítja a megélhetésüket, de az egyheti ellátásnak megfelelő összeg nem pótolja az utóbbi tíz évben tőlük elvett százmilliárdokat. Felhívják a figyelmet, hogy a teljesen rugalmatlan nyugdíjszabályok 2011-es bevezetése óta az Orbán-kormány legalább 25 százaléknyi nyugdíjemelést nem adott meg az idős embereknek, amivel a nyugdíjszerű ellátásokban részesülőkkel együtt két és félmillió magyar – 79 százalékban öregségi nyugdíjas – elszegényedéséhez járult hozzá. A közlemény szerint ezt mutatja, hogy miközben a többi fejlett országhoz hasonlóan a magyar társadalom is öregszik, a nyugdíjak kifizetésére 2011-ben még a GDP 11,2 százalékát fordította a kormány, 2019-ben azonban már csak 8,3 százalékát. A KSH adataiból az is kiderül, hogy míg 2010-ben 26 ezer, 2019-ben már majdnem 270 ezer idős ember tartozott a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe. Idén januártól az átlagos nyugdíj összege 148 450 forint, majdnem 1,4 millióan ennél kevesebb pénzből élnek, miközben növekszik a milliós ellátásban részesülők száma – sorolják a romló megélhetés bizonyítékait. A nyugdíjasok nem kérnek többé ebből az igazságtalan nyugdíjrendszerből, s mivel eddigi kéréseik, javaslataik süket fülekre találtak a kormánypárti politikusoknál, a hozzájuk csatlakozott pénzügyi és nyugdíjszakértők segítségével maguk kezdték el egy új nyugdíjrendszer alapjainak szövegezését. A NYUSZET soros elnöke, az MSZP Nyugdíjas Tagozatát vezető Gúr Nándor és a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjasait vezető előző elnök, Juhász László bejelentése szerint a 2023-tól bevezethető javaslatokat a tagjaik körében már megkezdett vita után március vége előtt akarják nyilvánosságra hozni. A tervek között szerepel a fogyasztói árak emelkedése mellett a nettó bérnövekedést is tartalmazó vegyes indexálás visszaállítása az éves nyugdíjemeléseknél és a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének újbóli megteremtése. A nyugdíjrendszer átalakításának terve mellett a hét szervezetet összefogó szövetség a 65 év felettiek jogait rögzítő idősügyi törvény összeállításán is dolgozik – zárul a NYUSZET közleménye.

Kibertámadás miatt akadozik a KRÉTA az iskolákban

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.02.09. 16:56

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A több milliárd forintból fejlesztett köznevelési tanulmányi rendszer üzemeltetője dolgozik a hibák elhárításán.
Napok óta elérhetetlen vagy csak rövid időre enged belépést az iskolai KRÉTA-rendszer (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer), mielőtt teljesen lefagy – panaszolta lapunknak több pedagógus. Ez most azért is okoz a szokásosnál is nagyobb kellemetlenséget a tanároknak és a diákoknak, mert a rendszeren keresztül érhető el az úgynevezett Digitális Kollaboráció Tér is, amit azért fejlesztettek ki, hogy a digitális munkarendben „szükségtelenné tegye” más oktatási szoftverek használatát. A mostani leállásokról sokan számoltak be Facebook-os tanári csoportokban is, többen azt írták, múlt péntek óta nem tudnak belépni a rendszerbe. Van, akinek csak késő éjszaka sikerült belépnie, másnak pedig akkor, ha inkognitó módba állította a böngészőjét. Egy pedagógus anyuka arról számolt be, hogy a saját KRÉTA profiljába be tud jelentkezni, de iskolás gyermekei már nem tudnak belépni. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik semmilyen problémát nem érzékelnek. – Én hétfőn vettem észre, hogy nem működik – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja, aki egy pécsi általános iskolában tanít. Ő cikkünk írásakor sem tudta használni a rendszert: ha megpróbált belépni, csak egy hibaüzenettel találkozott, pedig több számítógépről és okostelefonról is próbált bejelentkezni. Ugyanígy jártak a kollégái is. Állítása szerint sem az iskolafenntartótól, sem pedig a KRÉTA-t üzemeltető cégtől nem kaptak felvilágosítást arról, mi okozza a problémát. Az ügyben kerestük az eKRÉTA Informatikai Zrt-t, akik azt írták, a rendszer folyamatosan működik, de elérhetőségét a hozzá vezető informatikai hálózat működése is befolyásolja. Itt felhívták a figyelmünket arra a január 26-ai kormányközleményre, mely szerint több hazai kormányzati portált is összehangolt kibertámadás ért, fennakadást okozva egyes honlapok működésében. „A kapcsolatot biztosító hálózati elemek részleges működési problémáinak elhárítása után a KRÉTA rendszer elérése ismét zavartalan lesz a felhasználók számára” – közölték. Megkeresésünkre az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) is megerősítette, hogy túlterheléses kibertámadás okozhatta azt, hogy sokan nem tudnak belépni a felületre. A KK abban reménykedik, hogy a probléma hamarosan megoldódik. A KRÉTA egyébként a 2017/2018-as tanévben vált kötelezővé az iskolákban, a rendszer fejlesztésére már ezt megelőzően több százmillió forintot költöttek. 2018-ban egy új szoftver- és szolgáltatáscsomaggal egészítették ki, amit 3,7 milliárd forintért rendelt meg a KK. A 2020-as évben pedig több mint 4 milliárd forintot költöttek a KRÉTA további fejlesztésére.

Gyengébben sikerültek a középiskolai felvételik

A tavalyi évhez képest gyengébb eredmények születtek az idei középfokú írásbeli felvételin. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár tájékoztatása szerint – több mint 90 százalékos feldolgozottságnál – a nyolcadikosok összesen 47,6 pontot értek el a maximális 100 pontból, ami 1,9 ponttal kevesebb a tavalyinál, viszont megegyezik a 2016-os átlageredménnyel. Magyarból 24,4 pontot szereztek, ez 2,4 ponttal alacsonyabb, mint 2020-ban. Matekból 22,7 lett az átlageredmény, ami pont annyi, mint tavaly. Az államtitkár továbbá jelezte: a tavaszi érettségiket megtartják, az írásbelit és a szóbelit is.

Nagy hideget hoz szerdától egy ciklon az országba

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.09. 16:08

Fotó: Varga György / MTI
A hét második felében néhol mínusz 20 fokra hűl le a levegő.
Egy szerdán érkező ciklon hoz nagy térséget érintő, jelentős lehűlést – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden az MTI megkeresésére. Az már a szolgálat vasárnapi előrejelzéséből kiderült, hogy ezen a héten jelentős lehűlés várható Magyarországon. A hét második felében már napközben is mínuszok, hajnalban pedig néhol mínusz 20 fok körüli értékek lesznek. Kedden az MTI-nek kifejtették: Európa északi, északkeleti részei felett már több mint egy hete halmozódik a fagyos, szibériai eredetű levegő, arrafelé a hőmérséklet már az előző napokban sem emelkedett mínusz 15, mínusz 20 Celsius-fok fölé. Közép-Európában pedig ciklonok sorozata okozott csapadékos, de általában enyhe időt, csak átmenetileg tudott hó hullani az eső helyett. A következő – szerdán érkező – ciklon viszont áramlási rendszerével már nagy mennyiségű fagyos levegőt ránt be a Kárpát-medencébe – éppen a kontinens leghidegebb vidékeiről. A fagyos légtömeg a hét végére nemcsak Magyarországot, hanem egész Közép-Európát, sőt a Balkán- és Appenini-félszigetet is elárasztja. Magyarországra a hideg levegő csütörtökre virradó éjjel érkezik. Ekkorra a ciklon csapadékrendszerének zöme már elhagyja az országot. Elsősorban az északnyugati, majd északkeleti országrészben van esély arra, hogy csütörtökön kialakul néhány centiméteres hótakaró. Péntektől számottevő csapadék már sehol sem várható.
– A nagyon erős hajnali fagyok kialakulásához három tényező kell: hótakaró, derült ég és gyenge légmozgás. Ez a három feltétel egyszerre legnagyobb eséllyel az Északi-középhegység völgyeiben teljesülhet, így a mínusz 20 fok körüli reggeli értékekre ezen a vidéken lehet számítani a hétvégén

– jelezték.

A fagyos levegő utánpótlása a jövő hét elejére megszűnik észak felől, és nyugodt légköri helyzet épül ki Közép-Európában. Így gyors melegedés nem valószínű. Elsősorban nappalonként viszont – a nem kevés napsütés hatására – fokozatosan emelkedik majd a hőmérséklet. Arra a kérdésre, hogy várható-e még ezen a télen hasonló mértékű lehűlés, azt írták: sarkvidéki hidegbetörés gyakorlatilag az év bármely szakában bekövetkezhet. Azonban ennyire fagyos levegő érkezésére már egyre kevesebb esély van, hiszen ahogy tartunk kifelé a télből, a légkör, szerte az északi féltekén – így a fagyos levegő forrásvidékének számító messzi északon is – elkezd melegedni. Ettől azonban még előfordulhat, hogy a tél sokáig tart majd az országban, és a kitavaszodás idén sem fokozatos lesz.
– A jelenlegi előrejelzések alapján a tavasz közeledtének egyértelmű jelei még nem mutatkoznak

– fogalmazott a meteorológiai szolgálat.