Az elmúlt évek jogszabályváltozásival a kormány a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket ellehetetlenítette, a hatósági rendszert szétverte, a békéltető testületek függetlenségét pedig megszüntette – állítja Baranovszky György. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ügyvezető elnöke szerint ennek következménye a gyengülő érdekvédelem, mint ahogy a soha nem tapasztalt megosztottság is a szakmában, aminek ugyancsak a fogyasztók látják kárát. Miközben az unióban elvárás az erős és átlátható intézményrendszer, valamint a politikától független fogyasztóvédelmi civil szervezetek létrehozása és támogatása, itthon másképp mennek a dolgok.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon az állam szükségesnek tartja-e egyáltalán a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket. A kérdés megválaszolása sürgető, mert EU-s példák bizonyítják, hogy több évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy ezek a szervezetek önállóan, az államtól függetlenül is működni tudjanak.
Magyarország messze nem tart itt, így az állam feladata lenne a működéshez szükséges anyagi források biztosítása, amire azonban a tapasztalatok szerint mind kevesebb pénz jut. Úgy tetszik e szervezetek is áldozatul eshetnek a kormány több éve tartó civilellenes hadjáratának.
A jelenlegi támogatás összege csak a töredéke annak, amit 2010 előtt a fogyasztóvédelem kapott, és a rendelkezésre álló uniós forrásokra sem lehet pályázni – sorolja az előttük álló akadályokat Baranovszky György. Miután a vállalatok társadalmi felelősségvállalásra szánt kereteinek szétosztásakor sem élveznek elsőbbséget e szervezetek, így ma már nemcsak a fogyasztó, hanem a fogyasztóvédelmi civil szervezetek is nagyon kiszolgáltatottak – összegzi az elnök.
Az egyesületek tagjai egyre több olyan fogyasztóval találkoznak, akik a koruknál fogva kevésbé képesek a jogaikat érvényesíteni, bizonyos cégek és személyek pedig épp ezt használják ki, sőt szándékosan ezt a réteget veszik célba. Például termékbemutatókkal, ahol előre és jól felépített kereskedelmi technikákkal olyan embereket beszélnek rá adásvételi szerződés aláírására, akiknek egyébként nem állt szándékukban a vásárlás, nem azért mentek el a bemutatóra. Hasonló a helyzet az ingyenes egészségügyi szűrésekkel is. Rendszerint a páciens számára „kedvezőtlen vizsgálati eredményre” hivatkozva, akár több százezer forintos terméket is rájuk sózhatnak. Aztán amikor a vevő szeretne visszalépni, azzal szembesül, hogy ez nem megy, mert az értékesítő cég korlátozta a fogyasztókat megillető tizennégy napos indoklás nélküli elállási jog gyakorlását.
A járvány alatt jelentkező anyagi gondok miatt még hiszékenyebbek lettek a fogyasztók – osztja meg velünk tapasztalatát a fogyasztóvédelmi szakember. Úgy kötnek például kedvezőtlen hitelszerződést, hogy nem olvassák el a feltételeket. Ugyanez elmondható az internetes vásárlásra is, holott igen megnőtt a hamisítványok száma, különösen a gyógyszer- és gyógyhatású termékeknél – teszi hozzá.
A civilek szerint nehéz úgy küzdeni a kihívásokkal, hogy az illetékes minisztérium nem készítette el az ország fogyasztóvédelmi politikáját, nem fogalmazta meg a követendő irányokat, holott a törvény erre kötelezi, és már most másfél éves késésben van. Ezt az alapvető lépést valamennyi szervezet bevonásával haladéktalanul meg kell tenni - hangsúlyozta Baranovszky György. Kitért arra is, hogy javasolják a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság visszaállítását, mint ahogy a területi felügyelőségek újraélesztését is. A fogyasztók érdekében ismét önállóvá kell tenni az összes fogyasztói piacon hatáskörrel rendelkező, megyei kirendeltségekkel működő országos békéltető testületet, amelyeket időközben a kereskedelmi és iparkamarák alá rendeltek. Az elnök meggyőződése, hogy a függőséggel sérül a fogyasztók érdeke.
A fogyasztóvédelem civil oldalának gyengülésével, az ellenőrzés lanyhulásával erősödött a vállalatok pozíciója. Ezért az egyesület a törvényalkotástól várja, hogy bezárják a vállalatok által használt (jogi) kiskapukat és garantálják a fogyasztói jogokat. Ám a jó jogszabály és a tudatos fogyasztó is csak akkor hozhat kedvező változást, amennyiben a vállalkozó, illetve munkatársai tisztában vannak fogyasztóvédelmi kötelezettségeikkel, a fogyasztók pedig ismerik a jogaikat. A fogyasztóvédelmi ismeretek átadásával, oktatásával és a szabályok betartatásával a civilek korábban hathatósan segítették a hatósági munkát, és ezt tennék a következőkben is, ha hagynák.
