A Ferencváros javít az NB I mutatóin

Tíz környékbeli európai bajnokságot figyelembe véve a magyar labdarúgó élvonal csupán a szlovén és a szlovák ligát múlja felül.

A Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta a magyar futball kiemelten fontos a politikai hatalom számára, Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével százmilliárdokhoz jutott a sportág.

Az elért eredmények nem igazolják, hogy rászolgált volna a magyar futball a kiemelt kormányzati figyelemre: igaz, hogy a válogatottnak sikerült egymást követő két Európa-bajnokságra is kijutni, a korábbi rendszerben (Nemzetek Ligája nélkül, 16 csapatos mezőnyben) ez nem jött volna össze egyszer sem. Lapunk azt nézte meg, hogy a magyar élvonal mennyire versenyképes a statisztikai adatok alapján a környező kilenc másik ország (szlovák, horvát, szerb, cseh, osztrák, ukrán, lengyel, szlovén, román) bajnokságaival.

Az európai szövetség, az UEFA rangsorában a másik kilenc országhoz viszonyítva az NB I. a hetedik helyen áll, megelőzi a szlovák és a szlovén, valamint kisebb meglepetésre a lengyel élvonalat és nem sokkal marad le a román ligától. A legjobb három az osztrák, az ukrán és a szerb liga.

A transfermarkt.de szakportál szerint az NB I csapataiban szereplő játékosok összesített piaci értéke 120,9 millió euró, ebben a mutatóban csak a szlovéneket és a szlovákokat sikerült megelőzni. A Salzburg és a Sahtar Donyeck kerete értékesebb, mint a teljes magyar élvonal. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy miután a szerbeknél például 20 együttes indul az első osztályban, míg a horvátoknál, szlovénoknál csak 10, az átlagértékekből pontosabb képet lehet kapni. Ez alapján a 12 csapatos NB I. egy helyet előre lépett, a szerb ligát utasította maga mögé, átlagosan 10,75 millió eurót ér egy magyar klub.

A legdrágább csapatok sorrendjében is hetedik lett a hazai bajnokság, a Ferencváros 30,75 millió eurójával a sereghajtó szlovének és szlovákok mellett a román FCSB-nél is többet ér, valamint szűk félmillió euró választja el a lengyel Lech Poznantól. A korábban említett Salzburg és Sahtar mellett még a horvát Dinamo Zagrebnek sikerült megugrania a 100 milliós lépcsőfokot (103,7).

A legkisebb piaci értékű klubok tekintetében is a hetedik helyet érte el a magyar bajnokság, az újonc Budafok 4,7 millió euróval az NB I legolcsóbb együttese.

Az FTC tavaly nyáron 1,8 millió eurót fizetett Myrto Uzuniért (forrás: transfermarkt.de) a horvát NK Lokomotiva alakulatának, ez a magyar rekord. Az összeg a nyolcadik legmagasabb a vizsgált országok között, a rekordot a Sahtar tartja, amely 2013 nyarán 25 millióért hozta el Brazíliából az egyik legnagyobb ígéretnek számító Bernardot.

Az NB I-ből külföldre eladott játékosokért mindenhol többet fizettek, mint nálunk. A magyar élvonal értékesítési rekordját 2014. július óta Muhamed Besic eladása tartja: a bosnyák válogatott játékosért 4,8 millió eurót fizetett az Everton az FTC-nek. Az összes többi ország fel tudott mutatni ennél nagyobb összeget is: Fred 2018 nyarán 59 millió euróért szerződött a Manchester Unitedhez a Sahtar Doneckből. Ausztriában a 20 legdrágább eladás mind a Salzburg nevéhez fűződik, az RB Leipzigbe januárban 20 millió euróért átigazoló Szoboszlai Dominik Naby Keita, Sadio Mane és Erling Haaland után a klub történetének negyedik legnagyobb összegért eladott játékosa.

A jelenleg zajló európai kupasorozatokban négy osztrák, három-három ukrán és cseh, két horvát, valamint egy-egy román, szerb, lengyel és magyar jutott el a csoportkörig a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában. A Ferencváros BL- szereplése dicséretes abból a szempontból, hogy rajta kívül a Salzburg, a Sahtar és a Dinamo Kijev jutott el a legrangosabb sorozat főtáblájára. A nyolcaddöntőt senki sem érte el, de az FTC az egyedüli, amely nem folytathatja szereplését jövő héten az El egyenes kieséses szakaszában.

A második számú európai kupasorozat csoportkörét a tizenkettőből négy klub vette sikeresen, a Dinamo Zagrebet a BL-selejtezőben az FTC búcsúztatta, a horvát együttes az El-csoportjából veretlenül, mindössze egy gólt kapva csoportelsőként jutott tovább, megelőzve a Wolfsberger AC, a Feyenoord és a CSZKA Moszva csapatát.

A magyar labdarúgásnak, főleg klubszinten, az állami százmilliárdok felelősebb felhasználásával, kormányzati oldalról sokkal szigorúbb és következetesebb számonkéréssel komolyabb eredményeket kellene felmutatnia.