Előfizetés

Klubszabály

A miniszterelnök nem a magyar néplelket ismeri mindenkinél jobban. (Illetve lehetséges, hogy azt is – egy olyan országban, ahol nincs szabad sajtó, és a kormánynak végtelen mennyiségű pénz, illetve szócső áll rendelkezésére a saját véleményének közvéleménnyé transzformálásához, nehéz kideríteni, hogy így van-e.) Amivel tökéletesen tisztában van, az az Európai Unió működési mechanizmusa: az a tény, hogy bármi van is a szervezet írott szabálykönyvében, attól még Orbán Viktor azt csinál, amit akar. Benne van az említett kátéban a tudomány és a művészet szabadsága? Benne hát: „A művészet és a tudományos kutatás szabad. A tudományos élet szabadságát tiszteletben kell tartani.” (Sőt, ott van még az „oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának” joga is.) És, sikerült megvédeni az SZFE-t, a CEU-t, az Akadémiát? Továbbá, szerepel a szabályok között a tájékozódás szabadságának biztosítása? Hogyne: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna. A tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani.” És, beleavatkozott hatósági szerv Magyarországon a közlés szabadságába? Épp most veszi el a médiahatóság a Klubrádió frekvenciáját. Van ennek a nyilvánvaló (uniós) szabályszegésnek bármi következménye az „új Moszkva”, a minket az orbáni szóhasználat szerint birodalmi rabláncra fűző Brüsszel részéről? Pont annyi, mint az SZFE, a CEU, az Akadémia esetében. Pedig az EU-nak lenne joga és lehetősége beavatkozni. No nem a magasztos, ám hozzárendelt szankciók híján semmire sem jó elvi előírások, hanem a nagyon is kézzelfogható versenyjog alapján. Az Európai Unió ugyanis a lényegét tekintve nem politikai értékközösség, hanem továbbra is egyszerű gazdasági integráció - ez olyankor látszik a legtisztábban, amikor valamelyik tagállami uraság letolt gatyával trónol a legfontosabb deklarált értékek fölött, és elégedett arccal könnyít magán. Ha piaci érdek kerül veszélybe – mint például a nyugati médiabefektetőké Magyarországon 2015-ben, a reklámadó kivetésekor –, Brüsszel azonnal megtalálja az egyébként hiába keresett oroszlánkörmeit. És ha netán a Klubrádió ügyében is történne valami (majd valamikor; elvégre még csak öt éve vizsgálja a Bizottság az esetet), az sem a fent említett elvek miatt lenne, hanem azért, mert amit az Orbán-kormány a hazai sajtóval művel – a KESMA-monopólium kiépítése, a pártsajtó közpénzből történő finanszírozása, vagy akár a rádiófrekvenciákkal történő pártérdekű vigéckedés -, az egyértelműen megsérti az uniós versenyszabályokat is. Aligha fenyegetné a Klubrádiót az elnémulás veszélye, ha lenne mögötte egy erős német tulajdonos, aki Ursula von der Leyenehez is bejáratos. Így azonban, hogy csak a magyar tulajokkal meg a hazai közönséggel kell(ene) elszámolni, a belátható jövőben valószínűleg az lesz, ami lenni szokott: semmi.

Független

A szakszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független - olvasható a Magyar Triatlon Szövetség alapszabályában. A szervezet eddigi elnöke pártoktól, politikától teljesen függetlenül Bátorfi Béla volt, aki Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosaként ismert a nyilvánosság előtt. A magyar sport 2011 óta a kormány kiemelt stratégiai ágazata, de ez véletlenül sem jelenti azt, hogy a politikai vezetés bármibe is beleszólna. Különösen nem a szövetségi elnökök kiválasztásába. Véletlenül alakult úgy, hogy szinte már nincs olyan sportági szövetség, amelyiknek a vezetője nem fideszes politikus, vagy nem kötődik ezer szállal a kormányhoz. A triatlonosok új elnöke Szabó Zsolt. Megválasztásánál kizárólag a sportág iránti elkötelezettsége volt szempont, a küldöttek minden bizonnyal nem tudták vagy nem vették figyelembe, hogy az új vezető Heves megyei fideszes országgyűlési képviselő. Feddhetetlensége, tisztessége megkérdőjelezhetetlen, a rendőrség közlése szerint tavaly ősszel ugyan nyomozás indult ellene közbeszerzések és koncessziós eljárások befolyásolásának gyanúja miatt, de nem kell megijedni, kiderül majd az ártatlansága. Van egy másik vizsgálat egy hozzá köthető állítólagos 1,2 milliárd forintos offshore számla ügyében is, de természetesen itt sem lehet kétséges a vétlensége. Fideszes politikus nem lop, nem csal, mindig igazat mond, elítéli a korrupciót, ártatlanabb a ma született báránynál is. A teniszezőknél sem tűnt el 3,5 milliárd állami forint, Szűcs Lajos fideszes politikusnak igazságtalanul kellett távoznia. A talpig becsületes Lázár János váltotta a szövetség élén. Ha Szűcs vétkes lenne, már régen elítélték volna. Egy demokráciában a bűnös mindig megkapja megérdemelt büntetését. Aki ártatlan, annak nem kell félnie.

Figyeljenek!

Szijjártó Péter külügyminiszter a minap azzal indokolta, hogy egyetlen uniós tagországként a magyar kormány nem ítélte el az orosz rendőrség brutalitását a tüntetőkkel szemben: ha mindennap elítélnénk hat-nyolc eseményt, akkor „egy idő után senki sem fog ránk figyelni”. Amennyiben ez utóbbi a magyar külpolitika első számú célja, el kell ismerni, ezt  maradéktalanul teljesítjük is - ami a közép- és kelet-európai államok keddi, úgynevezett 17+1-es formátumú, Kínával tartott tanácskozásán is kiderült. Tényleg mindenki ránk figyel: Magyarországon és Szerbián kívül ugyanis egyetlen európai országnak sem jutott eszébe tömegesen vásárolni kínai vakcinát. Több EU-s államban hüledezve szemlélik a magyar beszerzést és azt, hogy Budapest önként és dalolva sétált bele a kínai propagandagépezet csapdájába. Teljesen egyértelmű ugyanis, hogy a kínai vakcina terjesztése is a propaganda része. A tanácskozáson azonban az is kiderült, a magyar és szerb kormány Peking iránti lelkesedése nem nevezhető általánosnak. Litvánia és Észtország például csak alacsonyabb szinten képviseltette magát, s azt javasolták, hogy mind a 27 uniós tagország együttesen tárgyaljon Kínával. Úgy tűnik, a két balti állam balga módon nem arra törekszik, hogy mindenki rájuk figyeljen, hanem úgy vélik: az Uniónak egységes külpolitikára kellene törekednie Kínával szemben. Mások az Egyesült Államokkal való kapcsolatukat féltik. Lengyelország azért is óvatos a Pekinghez való közeledéssel, mert Varsó számára igen fontos az Egyesült Államok katonai jellegű támogatása, s ugyanez elmondható Romániáról is. Csehország nemrégiben biztonsági okokra hivatkozva kizárta a CGN kínai céget a Dukovanyban lévő atomerőmű építéséből. Horvátország egy kikötője üzemeltetésénél parancsolt megálljt Pekingnek. Bulgária és több uniós ország pedig még Donald Trump nyomására zárta ki a kínai Huaweit az 5G hálózat építéséből. Bezzeg rájuk nem is figyelnek oda. Ránk igen. S – amint a rejtelmes kínai vakcina beszerzése is igazolja - milyen jó nekünk!