Előfizetés

Eladósodó magyarok, csökkenő jövedelmek – az MNB elégedett a válságkezeléssel

P. Zs. V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.02.11. 14:10

Fotó: Népszava
Tizenegy sikert azonosított az MNB a tavalyi válságkezelésben, ide sorolta például a lakossági hitelfelvételek kiemelkedő mértékét is.
Miután pár hete Matolcsy György jegybankelnök a tavalyi év eredményeit összegezve  arról értekezett egy publicisztikában, hogy a "gazdasági hadviselés vegyes eredményt hozott", mert például a "beruházások, különösen az állami bővítése terén inkább kudarc, mint siker a válságkezelés", "a  németek, lengyelek, románok pedig jobbak voltak a beruházások, az építés, a közösségi fogyasztás fenntartása terén", most a  Magyar Nemzeti Bank (MNB) 11 pontban foglalta össze, miért is volt mégis mindez sikertörténet. Itt pedig mindjárt a második pontként említik, hogy Magyarország megőrizte 2. helyét a beruházási rátát illetően az unión belül, és a nemzetgazdasági beruházási ráta 2020 első három negyedévében meghaladta a 27 százalékot. Matolcsy a növekedés.hu-n ugyanakkor arra panaszkodott, hogy "elérhettünk volna jobb teljesítményt, ha képesek lettünk volna ötödével emelni az állami beruházások szintjét". Ez a kritika itt is megjelenik, a jegybank a javítandó területek között sorolja fel, hogy Magyarországon volt a 2. legnagyobb a GDP-arányos kormányzati beruházási ráta csökkenése 2020 első három negyedévében. A jegybank gyorselemzése szerint a hazai GDP tavaly 5-5,5 százalékos mértékben zsugorodott ugyan, ám a kedvező év végi adatok a jegybank szerint megfelelő alapot adnak a gyors helyreálláshoz. Bár minden jel szerint Európa és Magyarország is ezekben a napokban lép be koronavírus-járvány harmadik hullámába,  ennek kockázatával nem foglalkozott a jegybank, így szerintük az idén akár 6 százalék közelébe is emelkedhet a gazdasági növekedés. Az MNB helyenként egyoldalú értékelése szerint a magyar gazdaság teljesítménye tavaly 11 területen is legjobbak között volt, igaz, 8 javítandó területet is felsorolnak, amelyekben Magyarország "átmentileg" az EU mezőnyének hátsó harmadához tartozik. A jegybank sikerként könyveli el, hogy a magyarországi vállalati hitelezés tavaly közel 10 százalékkal emelkedett, miközben az uniós átlag csak 6 százalék, és ezzel Magyarország – Franciaország mögött – a 2. helyet foglalja el az uniós rangsorban. A vállalati beruházásokat így a hitelezés bővülésének  köszönhetően sikerült magas szinten tartani. A munkanélküliségi ráta a 4. legalacsonyabb volt 2020. decemberében az Európai Unión belül. A munkanélküliek aránya 3,6 százalékról mindössze 4,3 százalékra emelkedett, ami Csehország, Lengyelország és Hollandia után az európai élmezőnyben tartja hazánkat - sorolja tovább az MNB. Azt már nem teszik ki az ablakba, hogy decemberben ismét 10 ezer fővel nőtt még a KSH módszertana szerint is a munkanélküliek száma, pedig sok állását vesztett dolgozót nem is közéjük, hanem az inaktívak közé sorolnak. A munkanélküliségi ráta ráadásul jóval magasabb lenne, ha a közfoglalkoztatottakat is figyelembe vennék, hiszen ők az elsődleges munkapiacon nem találnak állást, és nem is kapnak munkájukért rendes minimálbért. Arra sem tér ki a jelentés, hogy miközben a KSH 200 ezer munkanélkülit talált decemberben, addig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 291 ezren regisztráltak álláskeresőként, és felük semmilyen pénzbeli ellátást nem kapott.  Az MNB értékelése szerint nemzetközi összevetésben a magyar munkajövedelmek voltak a leginkább válságállóak. Az átlagbér ugyanis a 3. legnagyobb mértékben emelkedett tavaly, és a 6,6 százalékos béremelkedés dobogós helyet jelent az EU-ban Románia és Litvánia mögött. Az Eurostat becslése alapján a medián munkajövedelmek valamennyi EU-s országban mérséklődtek, de itt hazánk teljesített a  legjobban - írja a jegybank. E statisztikákhoz nem árt tudni, hogy a KSH úgy mért 6 százalék feletti átlagbérbéremelkedést, hogy nem vette figyelembe sem a részmunkaidőbe került munkavállalók csökkentett fizetését, sem a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabb béren foglalkoztatott dolgozók adatait. Egy egy magasabb átlag ráadásul könnyen feljebb húzza az átlagot, a mediánbérek ennél a valós jövedelmi viszonyokhoz  közelebbi képet mutatnak. Az Eurostat becslése e téren Magyarországon is 1 százalékos visszaesést mutat, ami valóban a legenyhébb csökkenés az unióban. Csakhogy ez a becslés nem veszi figyelembe a bértámogatási rendszereket. Márpedig Magyarországhoz képest csaknem mindenhol jóval nagyobb arányban pótolta az állam a kieső jövedelmeket, ráadásul hazánkban a néhány súlyosan érintett ágazatnak a második hullámban megígért kevéske bértámogatás kifizetése is erősen akadozik. Szintén sikerként tálalja az MNB, hogy a magyar hiteltörlesztési moratórium a legszélesebb és a legáltalánosabb az egész EU-ban, hiszen minden adósra automatikusan és feltétel nélkül kiterjed. Tavaly novemberi adatok szerint a háztartási hitelállomány 55, a vállalati hitelállomány 41 százalékát nem törlesztették. Ez mintegy 1,4 millió háztartási és közel 50 ezer vállalati ügyfelet jelent. E számok feltehetőleg  az idén se nagyon változtak, hiszen a januártól végül feltételek nélkül megadott moratóriumhosszabbítás lehetőségét a bankok visszajelzései szerint csak kevés ügyfél utasította vissza. Ők a 15,5 hónaposra nyújtott futamidő miatt jóval többet fognak majd visszafizetni. A jegybanki jelentés erre viszont már nem tér ki, mint ahogyan arra sem, hogy tavaly ősszel még éppen az MNB volt az, amely a célzott, azaz csak a valóban rászoruló csoportoknak biztosított moratóriumhosszabbítás mellett érvelt. Akkor még arra is figyelmeztettek: "a közvetlen válságidőszakon túlmutató és az adósok széles körét érintő fizetési moratórium a moratórium időszaka alatt felhalmozódó magasabb kamattartozás miatt túlzott eladósodáshoz vezethet, valamint a hiteltörlesztési kötelezettség tartós felfüggesztése erkölcsi kockázatot okozhat." A második félévtől jöhet a feketeleves, különösen a vállalkozások esetében - nem véletlen, hogy minden mértékadó elemzés a csődök számának megugrását várja a támogatási időszak lejárta után.    A jegybank szerint eközben az is támogatta a háztartások pénzügyi helyzetét, hogy a lakossági hitelezés hazánkban emelkedett a legnagyobb mértékben, 2020 decemberében a lakossági hitelállomány éves növekedési üteme 14,5 százalékot ért el Magyarországon, ami a legmagasabb érték az EU-ban. Mindezek következtében hazánkban volt a 4. legkisebb a visszaesés a lakossági fogyasztásban: ez az első három negyedévben mindössze 2,1 százalékos volt, míg az EU-átlag 7,5 százalékot tett ki. Arról még nem áll rendelkezésre részletes statisztika, hogy erre a költekezésre miből futotta a magyaroknak, ám egyes felmérések már jelzik, hogy a háztartások jelentős része kénytelen volt megtakarításaihoz is hozzányúlni a korábbi életszínvonala fenntartása érdekében.  A sikeres válságkezelés mellett azonban maradtak olyan tényezők, amelyekben Magyarország átmenetileg az EU mezőnyének hátsó harmadához tartozik, így ezek javítása előretekintve komoly növekedési tartalékot jelent a következő évekre – jegyzi meg (ön)kritikusan a jegybank. Az egyik ilyen probléma, hogy a kormányzati fogyasztási kiadások 1,4 százalékkal estek vissza – ez a harmadik legrosszabb adat az EU-ban. Igazából ez a magyar válságkezelés kritikája – a magyar kormány ugyanis a beruházások támogatására helyzete a hangsúlyt – ám ezeknek csak 2021-22-ben lehet növekedési hatásuk. Ezzel szemben elhanyagolta a lakosság, a bajba jutott cégek támogatását – vagyis inkább elengedte 2020-at. A kudarcok között említi az MNB még a kormányzati beruházások drasztikus csökkentését, az építőipar, turizmus uniós átlagnál nagyobb visszaesését. Az MNB szerint ezeken túl javítani kell a magyar államadósságon is, amelynek - amellett, hogy tavaly tetemeset hízott -, a lejárati szerkezete is romlott.  

Brüsszel már látja a fényt az alagút végén

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.02.11. 12:28

Fotó: Shutterstock
Jövőre és utána is jelentősen javulhat a magyar gazdaság teljesítménye az Európai Bizottság előrejelzése szerint, de sok a bizonytalanság.
A magyar gazdaság tavalyi, harmadik negyedéves bővülését megakasztotta a járvány második hulláma, amely november közepétől újabb korlátozásokhoz vezetett, és mindenekelőtt a vendéglátó- és a szórakoztatóiparban éreztette a hatását. Emiatt a bruttó hazai termék (GDP) a negyedik negyedévre visszaesett, egész évre kivetítve pedig 5,3 százalékkal csökkent. Zsugorodtak a befektetések, mérséklődött a szolgáltatások exportja és a fogyasztás - áll az Európai Bizottság Magyarországról szóló friss gazdasági előrejelzésében. A jelenleg is hatályban lévő szigorítások rövid távon visszavetik a GDP növekedését, az ipari teljesítmény bővülését pedig megakaszthatják az ellátási lánc zavarai. A járványügyi intézkedések várható enyhítése azonban a gazdaság bővüléséhez vezethet az év közepétől. Az idén 4, jövőre 5 százalékkal emelkedhet a GDP. Az Európai Bizottság szerint az EU helyreállítási alapjából érkező források tovább javíthatnak a gazdasági teljesítményen. December végén 4,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, akárcsak a megelőző hónapokban. Ugyanakkor nő azoknak a munkavállalóknak a száma, akik nem dolgoznak, és a háztartások is a munkanélküliség emelkedésére számítanak. A kormányzat munkahelymegtartó támogatást nyújtott a második hullámot követő korlátozások által leginkább sújtott ágazatoknak, amely valamelyest enyhíti a pandémia negatív gazdasági és társadalmi következményeit. A GDP növekedése munkahelyeket teremthet, de a munkaerőpiaci pangás mérsékelheti a bérnövekedést. 2020 utolsó hónapjaiban visszaesett az infláció, elsősorban az élelmiszer- és üzemanyagárak csökkenése miatt. A pénzromlás mértéke tavaly 3,4 százalék volt, idénre hasonló szinten, 3,5 százalékon lehet a forint gyengülésének tovább gyűrűző hatása, valamint a dohányárukra kivetett jövedéki adó emelkedése miatt. Amint ezek a hatások enyhülnek, a pénzromlás üteme is mérséklődni fog: 2,9 százalékra 2022-ben. 

A járvány lefutásától függ...

Az Európai Unió a tavalyi előrejelzéséhez képest korábban elérheti a járvány előtti gazdasági növekedési rátáját, mert az idei év második felében és jövőre is erőteljesen bővülhet a gazdasága: 2021-ben 3,7, 2022-ben 3,9 százalékos lehet. Ahogy a pandémia is különféleképpen érinti az egyes országokat, úgy a GDP növekedés is egyenlőtlen lesz a közösségen belül. Az Európai Bizottság emlékeztet, hogy az előrejelzés megbízhatósága attól függ, milyen gyorsan sikerül legyűrni a koronavírus járványt.

18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.