Előfizetés

Megfeleződött tavaly a turizmus

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.02.11. 16:29

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Mintegy 8 millió vendég érkezett tavaly csaknem 23 millió éjszakára a hazai szálláshelyekre. Ez a 2019-es rekord fele.
Rendesen keresztbe tett a turizmusnak tavaly a koronavírus. A KSH 2020-as évet összegző, csütörtökön közölt adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron számolva 59 százalékkal csökkent, így mindössze 228 milliárd forintot tett ki. Ennek oka, hogy a belföldi vendégek 39, a külföldiek pedig 77 százalékkal kevesebb – 9,6, illetve 3,7 millió - vendégéjszakát töltöttek el a szállodákban, panziókban és kempingekben. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) eközben majdnem kétszerannyi, 22,7 millió vendégéjszakáról számolt be a tavalyi évet összegző trendriportjában a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján. A különbség oka, hogy míg a KSH csak a kereskedelmi szálláshelyek - szállodák, panziók, kempingek, üdülőhelyek – adatait vizsgálja, addig az NTAK-ba minden turisztikai szolgáltatónak – így a magán- és egyéb szálláshelyeknek is - be kell küldenie információt a náluk vendégeskedőkről. (Egyéb szálláshely-szolgáltatást csak cégek végezhetnek, maximum 25 szobát és 100 ágyat adhatnak ki. A magánszemélyek, egyéni vállalkozók magánszálláshely-szolgáltatásként legfeljebb 8 szobát és 16 ágyat adhatnak ki.) A koronavírus pedig nem csupán visszavetette a turizmust, hanem jelentősen át is rendezte az üdülési szokásokat. Így népszerűbbé váltak a belföldi nyaralóhelyek, a nagy létszámú szállodák helyett pedig a magyarok inkább a kisebb magánszálláshelyeket választották. Az MTÜ adatai szerint az összes vendégéjszaka 39 százalékát az egyéb- és magánszálláshelyeken töltötték el a turisták, vagyis éppen ott, ahol a KSH nem vizsgálódik. A turizmus visszaesése ugyanakkor így számolva is jelentős volt, bár a kissé kedvezőbb mértékű: az MTÜ összegzése szerint a belföldi vendégéjszakák száma a 2019. évi 78 százalékát, a külföldi vendégéjszakák száma a 2019. évi 27 százalékát érte el. Összességében így a 43 milliós vendégéjszakával elért 2019-es rekord tavaly csaknem a felére zuhant. A KSH adataiból az is látszik, hogy a visszaesés év végére felgyorsult, ami érthető, hiszen tavaly decemberben már csak üzleti vagy tanulmányi céllal érkező vendégeket fogadhattak a szálláshelyek. Ez a korlátozás kevesebb, mint 50 ezer vendéget jelentett a szállodákban és a panziókban. A 33 ezer magyar vendég 104 ezer éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 89 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A külföldiek viszont 96 százalékkal kevesebb vendégéjszakára érkeztek decemberben:  14 ezren jöttek 44 ezer éjszakára. A szálláshelyek bruttó árbevétele így decemberben már éves alapon 93 százalékkal 2,9 milliárd forintra zuhant. Decemberben egyébként 1221 kereskedelmi szálláshely, köztük 451 szálloda és 544 panzió volt nyitva.  

Újabb ütésváltás Orbán gazdasági nagyágyúi között

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.02.11. 16:26

Fotó: Népszava
Matolcsy György szerint Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel. Varga Mihály szerint ez tévedés.
Matolcsy György jegybankelnök szerint „Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel. Ausztria utolérésének szükségességét a politikai vezetők nem fogadják el, bár földrajzilag és történelmileg is kézenfekvő cél volna ez. A hivatalos jövőképünk, ami szerint 2030-ra az EU TOP 5 között a helyünk az élhető ország és a munka terén, nem igazi vízió, mert nem mérhető a cél. Ha nem mérhető a cél, akkor pedig nem létezik" – írta még február elején a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy blogbejegyzésben. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke írásbeli kérdésben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez, hogy kommentálja a fenti véleményt, igaz a politikus nem nevezte meg parlamenti irományában, hogy ezt Matolcsy György mondta. Persze ez az átlátszó trükk nem vezette meg a pénzügyminisztert, amit az is jelez, hogy személyesen válaszolta meg az MSZP elnökének írásbeli kérdését és nem szignálta ki azt államtitkárára. Varga Mihály válaszában kifejtette, Magyarország az elmúlt években nem lemaradt régiós versenytársaihoz képest, hanem dinamikus növekedést produkált. Az válság előtti öt évben átlagosan 4,1 százalékkal nőtt a magyar GDP, ami erősebb Szlovákia vagy a Balti-államok teljesítményénél, míg közel azonos Románia és a lengyel gazdaság értéknövekedésével – fejtette a pénzügyminiszter. Varga szerint Matolcsy azon állítása, miszerint magyar gazdaságpolitikának nem lenne jövőképe, azért nem igaz, mert a kormányprogram része, hogy Magyarország az EU első öt olyan országa közé tartozzon, ahol legjobb élni, lakni, dolgozni. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök 2018-ban, első parlamenti beszédében kifejtette – írta Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a kormány azóta is ezen dolgozik következetesen. „Lehet ezzel politikai szimpátia és sértettség alapján is egyetérteni, vagy tévesnek tartani, de eltagadni valótlanság” – üzente ezzel közvetve Matolcsy Györgynek a pénzügyminiszter, a jegybankelnök nevének említése nélkül. Mint emlékezetes Matolcsy szerint ez azért nem valós cél, mert nem mérhető. Varga és Matolcsy az orbáni gazdaságpolitika két ikertornya volt az elmúlt évtizedben, a miniszterelnök pedig  folyamatosan gondoskodik róla, hogy egyik embere se tudja a másikat megkerülni vagy lenyomni. Matolcsy és Varga egymással folytatott nyilvános kommunikációja hullámzó, de soha nem volt teljesen harmonikus. Az elmúlt hónapokban az MNB elnöke több gazdaságpolitikai intézkedést, így Vargát, a kormányt és végső soron Orbán Viktort bíráló véleményt is megengedett magának, amely arra utalt, hogy az ikertornyok kapcsolata újabb hullámvölgybe került. Ezt a narratívát erősíti Varga Mihály mostani reakciója is, és lehet, hogy az sem teljesen véletlen, hogy Matolcsy György idén nem jelent meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaság évadnyitóján Varga és Orbán oldalán, ezzel egy lassan évtizedes hagyományt szakítva meg. Az MNB az elnök távolmaradását hivatalos úttal magyarázta. Ugyanakkor Orbán pont az évadnyitón dicsérte kormányának két gazdaságpolitikusát, Varga Mihály és Palkovics László minisztereket, akiknek a teljesítményét szerinte nemzetközi szinten is elismerik, és pár szóban méltatta Matolcsy Györgyöt, mondván a jegybankelnök kifejezetten kezdeményező gazdaságpolitikus, a legtöbb innováció tőle származik. Ennek ellenére messzemenő következtetéseket a mostani írásbeli ütésváltásból nem érdemes levonni, a választások előtt Orbán már nem cserél minisztereket, Matolcsyt pedig nem is tudja elmozdítani. A konfliktus szakmai forrása az lehet, hogy a kormány minden erejével a 2022-es országgyűlési választások megnyerésére koncentrál, a jegybank azonban sorra a hosszabb távú versenyképességi problémákat hozza fel, amelyek száma tetemes. Ezek azonban eddig is ismertek voltak és a kormány az elmúlt tíz évben nem tudott mit kezdeni a magyar gazdaság alacsony versenyképességével, az oktatás, az egészségügy alacsony és romló színvonalával, az elburjánzó kormányzati korrupcióval, a digitalizáció, a kutatás-fejlesztés és a környezettudatosság alacsony hazai színvonalával, amelyek mind-mind korlátai a magyar gazdaság középtávú növekedési lehetőségeinek. 

Eladósodó magyarok, csökkenő jövedelmek – az MNB elégedett a válságkezeléssel

P. Zs. V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.02.11. 14:10

Fotó: Népszava
Tizenegy sikert azonosított az MNB a tavalyi válságkezelésben, ide sorolta például a lakossági hitelfelvételek kiemelkedő mértékét is.
Miután pár hete Matolcsy György jegybankelnök a tavalyi év eredményeit összegezve  arról értekezett egy publicisztikában, hogy a "gazdasági hadviselés vegyes eredményt hozott", mert például a "beruházások, különösen az állami bővítése terén inkább kudarc, mint siker a válságkezelés", "a  németek, lengyelek, románok pedig jobbak voltak a beruházások, az építés, a közösségi fogyasztás fenntartása terén", most a  Magyar Nemzeti Bank (MNB) 11 pontban foglalta össze, miért is volt mégis mindez sikertörténet. Itt pedig mindjárt a második pontként említik, hogy Magyarország megőrizte 2. helyét a beruházási rátát illetően az unión belül, és a nemzetgazdasági beruházási ráta 2020 első három negyedévében meghaladta a 27 százalékot. Matolcsy a növekedés.hu-n ugyanakkor arra panaszkodott, hogy "elérhettünk volna jobb teljesítményt, ha képesek lettünk volna ötödével emelni az állami beruházások szintjét". Ez a kritika itt is megjelenik, a jegybank a javítandó területek között sorolja fel, hogy Magyarországon volt a 2. legnagyobb a GDP-arányos kormányzati beruházási ráta csökkenése 2020 első három negyedévében. A jegybank gyorselemzése szerint a hazai GDP tavaly 5-5,5 százalékos mértékben zsugorodott ugyan, ám a kedvező év végi adatok a jegybank szerint megfelelő alapot adnak a gyors helyreálláshoz. Bár minden jel szerint Európa és Magyarország is ezekben a napokban lép be koronavírus-járvány harmadik hullámába,  ennek kockázatával nem foglalkozott a jegybank, így szerintük az idén akár 6 százalék közelébe is emelkedhet a gazdasági növekedés. Az MNB helyenként egyoldalú értékelése szerint a magyar gazdaság teljesítménye tavaly 11 területen is legjobbak között volt, igaz, 8 javítandó területet is felsorolnak, amelyekben Magyarország "átmentileg" az EU mezőnyének hátsó harmadához tartozik. A jegybank sikerként könyveli el, hogy a magyarországi vállalati hitelezés tavaly közel 10 százalékkal emelkedett, miközben az uniós átlag csak 6 százalék, és ezzel Magyarország – Franciaország mögött – a 2. helyet foglalja el az uniós rangsorban. A vállalati beruházásokat így a hitelezés bővülésének  köszönhetően sikerült magas szinten tartani. A munkanélküliségi ráta a 4. legalacsonyabb volt 2020. decemberében az Európai Unión belül. A munkanélküliek aránya 3,6 százalékról mindössze 4,3 százalékra emelkedett, ami Csehország, Lengyelország és Hollandia után az európai élmezőnyben tartja hazánkat - sorolja tovább az MNB. Azt már nem teszik ki az ablakba, hogy decemberben ismét 10 ezer fővel nőtt még a KSH módszertana szerint is a munkanélküliek száma, pedig sok állását vesztett dolgozót nem is közéjük, hanem az inaktívak közé sorolnak. A munkanélküliségi ráta ráadásul jóval magasabb lenne, ha a közfoglalkoztatottakat is figyelembe vennék, hiszen ők az elsődleges munkapiacon nem találnak állást, és nem is kapnak munkájukért rendes minimálbért. Arra sem tér ki a jelentés, hogy miközben a KSH 200 ezer munkanélkülit talált decemberben, addig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 291 ezren regisztráltak álláskeresőként, és felük semmilyen pénzbeli ellátást nem kapott.  Az MNB értékelése szerint nemzetközi összevetésben a magyar munkajövedelmek voltak a leginkább válságállóak. Az átlagbér ugyanis a 3. legnagyobb mértékben emelkedett tavaly, és a 6,6 százalékos béremelkedés dobogós helyet jelent az EU-ban Románia és Litvánia mögött. Az Eurostat becslése alapján a medián munkajövedelmek valamennyi EU-s országban mérséklődtek, de itt hazánk teljesített a  legjobban - írja a jegybank. E statisztikákhoz nem árt tudni, hogy a KSH úgy mért 6 százalék feletti átlagbérbéremelkedést, hogy nem vette figyelembe sem a részmunkaidőbe került munkavállalók csökkentett fizetését, sem a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabb béren foglalkoztatott dolgozók adatait. Egy egy magasabb átlag ráadásul könnyen feljebb húzza az átlagot, a mediánbérek ennél a valós jövedelmi viszonyokhoz  közelebbi képet mutatnak. Az Eurostat becslése e téren Magyarországon is 1 százalékos visszaesést mutat, ami valóban a legenyhébb csökkenés az unióban. Csakhogy ez a becslés nem veszi figyelembe a bértámogatási rendszereket. Márpedig Magyarországhoz képest csaknem mindenhol jóval nagyobb arányban pótolta az állam a kieső jövedelmeket, ráadásul hazánkban a néhány súlyosan érintett ágazatnak a második hullámban megígért kevéske bértámogatás kifizetése is erősen akadozik. Szintén sikerként tálalja az MNB, hogy a magyar hiteltörlesztési moratórium a legszélesebb és a legáltalánosabb az egész EU-ban, hiszen minden adósra automatikusan és feltétel nélkül kiterjed. Tavaly novemberi adatok szerint a háztartási hitelállomány 55, a vállalati hitelállomány 41 százalékát nem törlesztették. Ez mintegy 1,4 millió háztartási és közel 50 ezer vállalati ügyfelet jelent. E számok feltehetőleg  az idén se nagyon változtak, hiszen a januártól végül feltételek nélkül megadott moratóriumhosszabbítás lehetőségét a bankok visszajelzései szerint csak kevés ügyfél utasította vissza. Ők a 15,5 hónaposra nyújtott futamidő miatt jóval többet fognak majd visszafizetni. A jegybanki jelentés erre viszont már nem tér ki, mint ahogyan arra sem, hogy tavaly ősszel még éppen az MNB volt az, amely a célzott, azaz csak a valóban rászoruló csoportoknak biztosított moratóriumhosszabbítás mellett érvelt. Akkor még arra is figyelmeztettek: "a közvetlen válságidőszakon túlmutató és az adósok széles körét érintő fizetési moratórium a moratórium időszaka alatt felhalmozódó magasabb kamattartozás miatt túlzott eladósodáshoz vezethet, valamint a hiteltörlesztési kötelezettség tartós felfüggesztése erkölcsi kockázatot okozhat." A második félévtől jöhet a feketeleves, különösen a vállalkozások esetében - nem véletlen, hogy minden mértékadó elemzés a csődök számának megugrását várja a támogatási időszak lejárta után.    A jegybank szerint eközben az is támogatta a háztartások pénzügyi helyzetét, hogy a lakossági hitelezés hazánkban emelkedett a legnagyobb mértékben, 2020 decemberében a lakossági hitelállomány éves növekedési üteme 14,5 százalékot ért el Magyarországon, ami a legmagasabb érték az EU-ban. Mindezek következtében hazánkban volt a 4. legkisebb a visszaesés a lakossági fogyasztásban: ez az első három negyedévben mindössze 2,1 százalékos volt, míg az EU-átlag 7,5 százalékot tett ki. Arról még nem áll rendelkezésre részletes statisztika, hogy erre a költekezésre miből futotta a magyaroknak, ám egyes felmérések már jelzik, hogy a háztartások jelentős része kénytelen volt megtakarításaihoz is hozzányúlni a korábbi életszínvonala fenntartása érdekében.  A sikeres válságkezelés mellett azonban maradtak olyan tényezők, amelyekben Magyarország átmenetileg az EU mezőnyének hátsó harmadához tartozik, így ezek javítása előretekintve komoly növekedési tartalékot jelent a következő évekre – jegyzi meg (ön)kritikusan a jegybank. Az egyik ilyen probléma, hogy a kormányzati fogyasztási kiadások 1,4 százalékkal estek vissza – ez a harmadik legrosszabb adat az EU-ban. Igazából ez a magyar válságkezelés kritikája – a magyar kormány ugyanis a beruházások támogatására helyzete a hangsúlyt – ám ezeknek csak 2021-22-ben lehet növekedési hatásuk. Ezzel szemben elhanyagolta a lakosság, a bajba jutott cégek támogatását – vagyis inkább elengedte 2020-at. A kudarcok között említi az MNB még a kormányzati beruházások drasztikus csökkentését, az építőipar, turizmus uniós átlagnál nagyobb visszaesését. Az MNB szerint ezeken túl javítani kell a magyar államadósságon is, amelynek - amellett, hogy tavaly tetemeset hízott -, a lejárati szerkezete is romlott.