Előfizetés

A rendszerváltás korát öleli fel Krassó György digitalizált hagyatéka

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.11. 16:54

Fotó: Philipp Tibor / Fortepan
A Budapest Főváros Levéltára péntektől dokumentumokat tesz közzé egyebek mellett a Fidesz alapításáról és az 1988. június 16-i rendőri fellépésről.
Digitalizált formában elérhetővé vált a 30 éve elhunyt Krassó Györgynek, a rendszerváltás és a hazai demokratikus ellenzék emblematikus alakjának archívuma – közölte a Budapest Főváros Levéltára (BFL). Február 12-én lesz 30 éve, hogy elhunyt Krassó György, az alkalomból a BFL honlapján pénteken több eredeti dokumentum is megjelenik a korabeli hangfelvételek szöveges átirataiból:
Az egyik Krassó György beszélgetése Orbán Viktorral, aki a Fidesz megalakításáról nyilatkozott 1988. április 1-jén. A második részlet tudósításokat, beszélgetéseket tartalmaz a Nagy Imre és társai kivégzésének évfordulója alkalmából tartott ellenzéki megemlékezésekről, míg a harmadik Krassó György visszaemlékezése az 1956-os forradalomra és a megtorlásokra.

A levéltár Krassó György élettársa, Háy Ágnes jóvoltából letétként őrzi a terjedelmes irathagyatékot. A Krassó által egykor működtetett Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat iratait a BFL a Nemzeti Emlékezet Bizottságával (NEB) közös projektben digitalizálta.
Az 1986 és 1989 között készült 545 magyar és 521 angol nyelvű hírlevél naprakész tudósítást ad a hazai ellenzék rendszerváltáshoz vezető küzdelmeiről. A hírlevelek mostantól mindenki számára szabadon elérhetőek és letölthetők a Hungaricana Közgyűjteményi Portálról.

A hírlevelek alapvető forrásai azok a telefonbeszélgetések voltak, amelyeket Krassó György magyar ellenzékiekkel, valamint emigránsokkal és külföldi közéleti szereplőkkel folytatott. A beszélgetéseket az érintettek tudtával Krassó kazettákra rögzítette, amelyek a BFL őrizetébe kerültek. A hangfelvételek a rendszerváltás időszakának a megéléstörténete szempontjából kiemelkedően értékes, egyedi források, ezért a BFL-NEB-projekt keretében ezeket is feldolgozzák. A csaknem 300 órányi, korábban már digitalizált hangfelvételből 167 órányi hanganyag szöveges átirata készült el a tudományos kutatások megkönnyítésére. A hangfelvételek és a mintegy 3200 oldalnyi szöveges átirat adatvédelmi okokból jelenleg csak a BFL kutatótermében érhető el a tudományos kutatók számára. A telefonbeszélgetések résztvevőiről, témáiról és a felvételeken megemlített 1200 személyről készített mutató viszont immár mindenki számára szabadon hozzáférhető az Elektronikus Levéltári Portálon.

Pert nyert az újságíró, aki udvari bohócnak nevezte a Nemzeti Sport főszerkesztőjét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.11. 15:34
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Sinkovics Gábort a kormányközeli médiagólem, a Mediaworks perelte be azt állítva, hogy az újságíró megsértette a kiadó jó hírnevét.
Pert nyert a bíróságon Sinkovics Gábor, a Nemzeti Sport volt újságírója, akit beperelt a kormányközeli Mediaworks. Az újságíró ugyanis elbocsátása után a lap főszerkesztőjét és szerkesztési gyakorlatát kritizálta – jelentette be az őt képviselő Társaság a Szabadságjogokért közleményében. „Hazudtam neked, Apu!” Sokan emlékezhetnek az írásra, amit ezzel a címmel jelentetett meg Sinkovics Gábor azután, hogy 2018 végén távoznia kellett a Nemzeti Sporttól. A népszerű újságíró három évtizedig dolgozott a lapnál. Állítása szerint volt olyan írása, amit egy aktuálpolitikai utalás miatt átszerkesztettek, bírálta Szöllősi György főszerkesztőt, a hazai közállapotokat és médiaviszonyokat, és írt arról is, hogy miután akarata ellenére megszüntették a munkaviszonyát, nem kapta vissza a munkahelyén gyűjtögetett sportrelikviáit. A kormánypárti médiumokat tömörítő KESMA-hoz tartozó Mediaworks kiadó az írása miatt személyiségi jogi pert indított Sinkovics ellen. Nyolcszázezer forint sérelemdíjat követelt arra hivatkozva, hogy az újságíró megsértette a kiadó jó hírnevét. A Mediaworks álláspontja szerint Sinkovicsot nem rúgták ki, és az sem igaz, hogy ellopták volna a sportrelikviákat tartalmazó szekrényét. Emellett a kiadó a keresetében a Szöllősi főszerkesztőre vonatkozó állítások miatt is fel akart lépni, mert azokat indokolatlanul bántónak és megalázónak látja. A TASZ által képviselt Sinkovics Gábor arra hivatkozott, hogy cikke közügyre vonatkozó politikai véleménynyilvánításokat tartalmaz, ezeket Magyarország legnagyobb médiavállalkozásaként a felperesnek tűrnie kell. A kormányközeli sajtótermékeket kiadó Mediaworks működése pedig közügy. És bár Sinkovics munkaviszonyát formálisan közös megegyezéssel szüntették meg, ő maga ezt kirúgásként élte meg. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében teljes egészében elutasította a Mediaworks keresetét. Megállapította, hogy Sinkovics Gábornak a kiadó működésével kapcsolatos kritikái politikai véleménynyilvánításnak minősülnek, és az újságíró teljes joggal érezhette kirúgásnak a munkaviszonya közös megszüntetését. A bíróság szerint Sinkovics sehol sem állította, hogy a volt munkáltatója ellopta volna a szekrényét, Szöllősi György nevében pedig nem érvényesíthet személyiségi jogi igényt a Mediaworks, amiért Sinkovics a főszerkesztőt udvari bohócnak nevezte a miniszterelnökhöz fűződő, szoros kapcsolata miatt.
– Ez az ítélet példaértékű, azt igazolja, hogy érdemes a bíróságokon fellépni a szólásszabadság védelmében még akkor is, ha egy olyan médiapiaci óriás az ellenfél, mint a KESMA-birodalomhoz tartozó Mediaworks

– mondta Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje.

A TASZ álláspontja szerint a jogerős bírósági döntés a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát védte meg.

Még több egyetemet csábítanak modellváltásra az uniós pénzekkel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.11. 15:25

Fotó: Jászai Csaba / Jászai Csaba
A kormányzati mézesmadzagra egyelőre csak két egyetem nem tapadna.
Újabb két felsőoktatási intézmény, a Budapesti Gazdasági Egyetem és az Óbudai Egyetem fenntartóváltásának kérdését közigazgatási államtitkári értekezleten tárgyalták a napokban az Információs és Technológiai Minisztériumban – írja „megbízható információkra” hivatkozva a Jelen.  A lap szerint mindkét intézménynél az uniós források óriási mértéke volt a legmeggyőzőbb érv a modellváltás mellett. Amennyiben a vidéki egyetemek sora után az említett két fővárosi is bekerül az alapítványi fenntartású intézmények közé, akkor már csak két állami egyetem marad a magyar felsőoktatásban:
„az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem”.

Amint arról a Népszava is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök január végén, egy szokásos péntek reggeli interjújában jelentette be, hogy mivel is terelnék alapítványokba az egyetemeket. Így fogalmazott:
„A gazdasági akcióterv legnagyobb nyertese a felsőoktatás, mert egy példátlan mértékű egyetemfejlesztési programban 1500 milliárd forintot fektetnek be a magyar intézményekbe. (...) Mindenhol fontolják meg a modellváltást, mert a befektetés akkor térül majd meg igazán, ha a jelenleginél hatékonyabbak lesznek az intézmények.”

Ebben a cikkünkben pedig megírtuk, hogy az állami felsőoktatási intézmények kiszervezése része annak a folyamatnak, amely a Fidesz 2010 óta lépésről vitt véghez: nemcsak megtörik az autonómiát, de el is foglalják az egyetemeket.