Újabb ütésváltás Orbán gazdasági nagyágyúi között

Matolcsy György szerint Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel. Varga Mihály szerint ez tévedés.

Matolcsy György jegybankelnök szerint „Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel. Ausztria utolérésének szükségességét a politikai vezetők nem fogadják el, bár földrajzilag és történelmileg is kézenfekvő cél volna ez. A hivatalos jövőképünk, ami szerint 2030-ra az EU TOP 5 között a helyünk az élhető ország és a munka terén, nem igazi vízió, mert nem mérhető a cél. Ha nem mérhető a cél, akkor pedig nem létezik" – írta még február elején a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy blogbejegyzésben. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke írásbeli kérdésben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez, hogy kommentálja a fenti véleményt, igaz a politikus nem nevezte meg parlamenti irományában, hogy ezt Matolcsy György mondta. Persze ez az átlátszó trükk nem vezette meg a pénzügyminisztert, amit az is jelez, hogy személyesen válaszolta meg az MSZP elnökének írásbeli kérdését és nem szignálta ki azt államtitkárára.

Varga Mihály válaszában kifejtette, Magyarország az elmúlt években nem lemaradt régiós versenytársaihoz képest, hanem dinamikus növekedést produkált. Az válság előtti öt évben átlagosan 4,1 százalékkal nőtt a magyar GDP, ami erősebb Szlovákia vagy a Balti-államok teljesítményénél, míg közel azonos Románia és a lengyel gazdaság értéknövekedésével – fejtette a pénzügyminiszter.

Varga szerint Matolcsy azon állítása, miszerint magyar gazdaságpolitikának nem lenne jövőképe, azért nem igaz, mert a kormányprogram része, hogy Magyarország az EU első öt olyan országa közé tartozzon, ahol legjobb élni, lakni, dolgozni. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök 2018-ban, első parlamenti beszédében kifejtette – írta Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a kormány azóta is ezen dolgozik következetesen. „Lehet ezzel politikai szimpátia és sértettség alapján is egyetérteni, vagy tévesnek tartani, de eltagadni valótlanság” – üzente ezzel közvetve Matolcsy Györgynek a pénzügyminiszter, a jegybankelnök nevének említése nélkül. Mint emlékezetes Matolcsy szerint ez azért nem valós cél, mert nem mérhető.

Varga és Matolcsy az orbáni gazdaságpolitika két ikertornya volt az elmúlt évtizedben, a miniszterelnök pedig folyamatosan gondoskodik róla, hogy egyik embere se tudja a másikat megkerülni vagy lenyomni. Matolcsy és Varga egymással folytatott nyilvános kommunikációja hullámzó, de soha nem volt teljesen harmonikus. Az elmúlt hónapokban az MNB elnöke több gazdaságpolitikai intézkedést, így Vargát, a kormányt és végső soron Orbán Viktort bíráló véleményt is megengedett magának, amely arra utalt, hogy az ikertornyok kapcsolata újabb hullámvölgybe került. Ezt a narratívát erősíti Varga Mihály mostani reakciója is, és lehet, hogy az sem teljesen véletlen, hogy Matolcsy György idén nem jelent meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaság évadnyitóján Varga és Orbán oldalán, ezzel egy lassan évtizedes hagyományt szakítva meg. Az MNB az elnök távolmaradását hivatalos úttal magyarázta.

Ugyanakkor Orbán pont az évadnyitón dicsérte kormányának két gazdaságpolitikusát, Varga Mihály és Palkovics László minisztereket, akiknek a teljesítményét szerinte nemzetközi szinten is elismerik, és pár szóban méltatta Matolcsy Györgyöt, mondván a jegybankelnök kifejezetten kezdeményező gazdaságpolitikus, a legtöbb innováció tőle származik.

Ennek ellenére messzemenő következtetéseket a mostani írásbeli ütésváltásból nem érdemes levonni, a választások előtt Orbán már nem cserél minisztereket, Matolcsyt pedig nem is tudja elmozdítani. A konfliktus szakmai forrása az lehet, hogy a kormány minden erejével a 2022-es országgyűlési választások megnyerésére koncentrál, a jegybank azonban sorra a hosszabb távú versenyképességi problémákat hozza fel, amelyek száma tetemes. Ezek azonban eddig is ismertek voltak és a kormány az elmúlt tíz évben nem tudott mit kezdeni a magyar gazdaság alacsony versenyképességével, az oktatás, az egészségügy alacsony és romló színvonalával, az elburjánzó kormányzati korrupcióval, a digitalizáció, a kutatás-fejlesztés és a környezettudatosság alacsony hazai színvonalával, amelyek mind-mind korlátai a magyar gazdaság középtávú növekedési lehetőségeinek.