Bíznak a magyarok az uniós mentőcsomagban

Nagy várakozás előzi meg a járvány utáni helyreállításra szánt uniós pénzesőt Magyarországon is – derül ki egy friss európai felmérésből.

Sokat várnak a magyarok az Európai Unió járvány utáni helyreállítási alapjától – derül ki az Európai Parlament által megrendelt friss felmérésből. A 750 milliárdos pénzügyi támogatási csomagból az év második felében érkezhetnek az első kifizetések a tagállamokba. Az európaiak 72 százaléka reméli, hogy a brüsszeli transzfereknek köszönhetően a gazdaság hamarabb kilábal a bajból. A magyarok azonban még ennél is bizakodóbbak: 82 százalékuk várja, hogy az ország gyorsan maga mögött hagyhatja a pandémia minden negatív következményét.

A felmérésből kiderül, hogy az európaiak általában nagyon kedvezőtlenül ítélik meg a gazdaság jövőjét. A válaszadók több mint a fele a jelenleginél rosszabb helyzetre számít jövőre, ami egyértelműen a járvány számlájára írható. A két szélsőség Málta és Franciaország: az előbbiben a lakosoknak csak a 21 százaléka pesszimista, az utóbbiban 67 százaléka. Ezzel szemben a magyarok egyharmada borúlátó.

Ami a személyes kilátásokat illeti, honfitársaink túlnyomó többsége, 56 százaléka úgy véli, hogy egy év múlva ugyanolyan körülmények között fog élni, mint jelenleg. Egyötödük azt jósolja, hogy a helyzete rosszabb lesz, 22 százalékuk pedig azt, hogy jobb. Az európaiak is nagyjából hasonlóan gondolkodnak saját anyagi lehetőségeikről.

A magyarok fele-fele arányban megosztottak annak megítélésében, hogyan működik a demokrácia az országban. 51 százalékuk elégedett vele, 49 százalékuk nem. Ezzel szemben az európaiak átlagosan 57 százaléka jónak ítéli hazája demokratikus teljesítményét, 41 százalékuk nem, a többiek a "nem tudom" választ adták a kérdésre. Összehasonlításképpen: a dán válaszadók 88, a hollandok 82 százaléka megfelelőnek értékeli a demokrácia állapotát a hazájában, míg a sor végén görögök és a szlovénok kullognak 37, illetve 32 százalékos elégedettségi mutatóval.

A kérdezőbiztosok arra is kíváncsiak voltak, hogy a polgárok mit gondolnak az Európai Unió tevékenységéről. A magyarok e téren elégedettebbek az uniós átlagnál: 46 százalékuk azt válaszolta, hogy jó irányba mennek a dolgok. Ezzel a véleménnyel az EU27-ek középmezőnyében foglalunk helyet. Az íreknek például több mint a háromnegyede egyetért a brüsszeli politikával, míg a spanyoloknak csak a 22 százaléka. Az európai átlag 39 százalék.

A magyarok nagy többsége, 59 százaléka jónak értékeli az uniós tagságot, és 77 százalékuk azt mondta, hogy az ország egyértelműen jól jár a tagsággal. Az európaiak átlagosan 72 százaléka úgy ítéli meg, hogy országának kedvez, hogy az EU-hoz tartozik.

Honfitársaink szerint az európai uniós tagság előnye mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy új álláslehetőségekhez lehet jutni (46 százalék), nő az ország gazdasági teljesítménye (41 százalék) és emelkedik az életszínvonal. A magyar válaszadók 25 százaléka a békét és stabilitást, 21 százaléka az országok közötti együttműködés elmélyítését is a közösség javára írja.

Véleményt mondtak a megkérdezettek az Európai Parlamentről is. A magyarok és a többi európai polgár nagyjából azonosan ítéli meg az EP legfontosabb feladatait, amelyek közé a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni harcot, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet sorolták. A magyar válaszadók azonban uniós kollégáiknál jóval lényegesebbnek tartják az élelmiszerbiztonság garantálását és a gazdák tisztességes megélhetésének a biztosítását, számukra ez a képviselő-testület második leglényegesebb tennivalója.

A közvélemény-kutatás tavaly november és december között készült. Az Európai Unió mind a 27 tagállamában több mint 27 ezer 15 éven felüli embert kérdeztek meg, Magyarországon 1072 személyes interjút készítettek.