Biden belegabalyodott Jemenbe

Az amerikai elnök elhatározta, hogy megoldja azt a konfliktust, amely jelenleg a világ legnagyobb humanitárus válságát okozza. Látványos lépései azonban egyelőre csak rontottak a helyzeten.

Kíméletlen háború dúl Jemenben, melyben a szembenálló felek semmibe veszik az ártatlan civilek életét; sem a jemeni kormányt támogató szaúdi koalíció országai, sem az Irán támogatását élvező síita húszi felkelők nem zavartatják magukat, ha lövedékeik időnként lakóépületeket vagy polgári létesítményeket találnak el. A frontvonal közelében minden egyes ágyúdörrenés vagy levegőben meglátott vadászgép rettegés forrása, hiszen a válogatás nélküli bombázás idején semmilyen hely nem jelent biztonságot. A harcoktól távol élők helyzete nem kevésbé kilátástalan: a lakosság több mint négyötöde segélyre szorul, de olyan is többször előfordult, hogy a kormányerők vagy a húszik feltartóztatják a szállítmányokat. Tavaly nyár óta még az is súlyosbítja a problémákat, hogy a donorországok csekélyebb összeget adtak az ENSZ humanitárius programjára, ezért a világszervezet kevesebb élelmiszert, gyógyszert és más létfontosságú segítséget tud nyújtani a jemenieknek. Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter még erre is rátett egy lapáttal azzal, hogy hivatali idejének utolsó heteiben terrorszervezetté minősítette a húszi felkelőket, ami a segélyszervezetek szerint szinte ellehetetlenítette a humanitárius munkát a lázadók uralta északi országrészben.

Az amerikai kormányváltás viszont változással kecsegtetett, mivel a múlt hónapban beiktatott Joe Biden még kampánya során megígérte, hogy rendet tesz Jemenben. Február elejére már az is világossá vált, hogy az új amerikai elnök számára prioritást képez ez a konfliktus. “Ennek a háborúnak véget kell vetni” - jelentette ki múlt csütörtökön a külügyminisztériumban tartott beszédében, melyben azt is megállapította, hogy az eddigi harcok humanitárius és stratégiai értelemben is katasztrofális következményekkel jártak. Lényegében ezzel elismerte, hogy a Szaúd-Arábia vezette koalíció úgy bombázta szét a Közel-Kelet legszegényebb országát, hogy 2016 óta egyáltalán nem tudták visszaszorítani a rivális Iránhoz kötődő húszikat. Biden azonban fordulatot hirdetett: megvonta a szaúdi koalíció offenzívájához eddig nyújtott amerikai logisztikai és hírszerzési támogatást, illetve utasítást adott a humanitárius segélyezésre és a politikai rendezésre irányuló diplomáciai törekvések fokozására. Az amerikai külügyminisztérium azt is jelezte, hogy "humanitárius megfontolásokból" leveszi a húszikat a terrorszervezetek listájáról. Szakértők szerint azonban a Biden-kormányzat stratégiai hibát követett el ezzel a lépéssel.

“A nemzetközi közösség már régóta arra panaszkodott, hogy semmi ütőkártyájuk nincsen a húszikkal szemben. Ha legalább májusban esedékes kongresszusi felfülvizsgálatig fenntartották volna a lázadók terrorszervezetnek való minősítését, akkor nyomást lehetett volna, de a minősítés eltörlésével megszűnt az ütőkártya és ez felbátorította a felkelőket” - magyarázta a Népszavának Ibráhím Dzsalál, a washingtoni Közel-Kelet Intézet (MEI) Öböl-menti térségről és Jemenről szóló programjának meghívott kutatója. A jemeni szakember szerint az előző amerikai kormányzat utolsó pillanatban meghozott döntése, és a Biden-adminisztráció elsietett lépése is “szerencsétlenül volt időzítve és rossz üzenettel bírt”. Utóbbit az elmúlt napok eseményei is alátámasztják: hétfőn a húszik nagyszabású offenzívát indítottak a közép-jemeni Marib tartomány bevételére, szerdán pedig bombákkal felszerelt drónokkal hajtottak végre támadást egy dél-szaúd-arábiai légikikötő ellen, a merényletben egy polgári repülőgép - egy utasszállító -lángra kapott. A szakértő szerint ezért korai még a Biden által szorgalmazott diplomácia, először katonai nyomásgyakorlással meg kellene változtatni az erőviszonyokat, meggyengíteni a felkelőket. “Az eddigi tűzszünetek rendre a húsziknak kedveztek, lehetővé tették ugyanis, hogy kifújják magukat és újra hadrendbe állítsák erőiket” - tette hozzá Ibráhím Dzsalál.

Egy hiteles békefolyamathoz az amerikai diplomáciának a jemeni kormányoldal belső megosztottságára is megoldást kellene találnia. Az ellentétek forrása, hogy az el-Iszlah nevű iszlamista párt egyike a nemzetközileg elismert kormány mögött álló politikai erőknek, ám ezt a dél-jemeni szakadár milíciákat tömörítő Déli Átmeneti Tanács (STC) és azt támogató Egyesült Arab Emírségek nehezen emésztik meg. A nézetkülönbségek tavalyelőtt és tavaly is fegyveres konfliktushoz vezettek. A szaúdi koalíció közbenjárása látszólag orvosolta a helyzetet: a jemeni kormány és az STC megállapodtak a hatalommegosztásról, létrejött az egységkormány. Az el-Iszlah körüli vita viszont megoldatlan maradt és az egyezményben foglaltak ellenére a szakadár milíciákat egyelőre nem tagozódtak be a hadsereg soraiba A jemeni kormányon belüli ellentétek bármikor újra felszínre törhetnek, mely kisiklathatja Biden törekvéseit a jemeni polgárháború lezárására.