Immár egyáltalán nem igényeltek támogatást a hazai megújulóenergia-termelés ösztönzésére kiírt, Metár nevű pályázat 1 megawattnál (MW) nagyobb erőművet tervező nyertesei – szűrhető le az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) csütörtöki közleményeiből és más szakanyagaiból. A megújulós beruházók évente több százmillió forint, az általuk termelni tervezett áram árában érvényesített állami támogatásra pályázhatnak. A versenyben ugyanakkor csak a legkevesebbet igénylők meghatározott aránya nyerhet. A tavaly lebonyolított, sorrendben második Metár-kiírás nyertes pályázói által igényelt áramár súlyozott átlaga kilowattóránként (kWh) 17,82 forint. Az első, 2019-es Metár-kiírás ugyanezen adata még 23,58 forintra rúgott (de már az is jóval alacsonyabbnak számított a korábbi időszak mintegy 32 forintjánál). A 257 mostani jelentkezőből 30-an 1 MW-nál kisebb, hatan pedig 1 és 49,99 MW közötti tervvel nyertek. Előbbiek kedvezőtlenebb hatékonyságáról tanúskodik a körükben kialakult 22,35 forintos átlagár. Így e nyertesek összesen évi 75 millió forint ártámogatást kapnak a rendelkezésre álló 200 milliós keretből. Bár a „nagyok” 600 millió forintban is részesülhettek volna, a körükben lefolytatott árverseny nyertesei lényegében nem igényeltek támogatást. Vagyis a szabad piacon is képesnek érzik magukat az általuk termelt áram nyereséges eladására. Bár a MEKH egy korábbi tájékoztatása szerint a kiírásra jelentkeztek földhő- és hulladékgáz-hasznosítók is, végül csak napelemek nyertek. Az ITM a jövő év közepéig további négy Metár-kiírást helyez kilátásba.
Szakértők szerint a pályázati eredmény a megújuló energia rohamos költség- és áreséséről tanúskodik. („Mellékesen” megjegyzendő, hogy a kormány által továbbra is tervezett Paks 2-es atomerőmű a nyereséges működéshez 60 éven át saját tanulmányuk szerint is legalább 20 forintos árat igényelne.) A különböző megújulós eljárások közül is kiemelkedik a napelem, amely legvérmesebb beruházói ma már egyáltalán nem igényelnek állami ártámogatást. A jelenlegi kiírási feltételeken belül így a megújuló energia állami támogatására elkülönített keret töredéke sem fogy el.
A Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége még elemzi a Metár-eredményeket – közölte lapunk megkeresésére Tóth Boldizsár elnök. Bár a támogatási rendszer létét üdvözlik, azon számos, méltányos módosítási lehetőséget látnak. Úgy véli, a kiírásra jelentkező, ám támogatást végül nem igénylő, nagy termelők az indulással a még tovább eső áramárak esetére biztosíthatták be magukat. De több olyan nagy napelemes beruházó is ismert, amely nem jelentkezett támogatásért, vagyis az áramtőzsde jövőbeni hullámzásának kockázatát vállalva is nyereségre számít. A kisebb napelemtelepek ugyanakkor még láthatólag magasabb áramáron képesek csak nyereségre. Ennek kapcsán nem tartják méltányosnak egy kalap alá venni az 1-2 MW-s napelemtelepeket a nagyobbakkal. De Németországban például a 0,75 MW alatti termelők bizonyos feltételek mellett verseny nélkül kapnak kiemelt áramárat. A szövetség szerint a feltételek igazságos módosításával a többi megújuló energiás termelési mód is kaphatna esélyt az állami támogatásra. A többi, a mostani kiírás alapján kevésbé hatékonynak bizonyult, ám környezetvédelmi, áramellátás-biztonsági és számos más társadalmi szempontból hasznos eljárás például indulhatna többletpontokkal. Kérdésünkre Tóth Boldizsár leszögezte: a szélerőműveknek még ilyen kiemelt megkülönböztetésre se lenne szükségük. Ezek az egységek ugyanis szerinte legalább olyan hatékonyak, mint a naperőművek. Így a mostani Metár-pályázaton is versenyképesnek bizonyultak volna. Ám az Orbán-kabinet a szélerőművek építését akadályozza, amit a mostani Metár-pályázat feltételei is tükröznek. Az elnök emellett kifogásolta a kiírás hosszú elbírálási idejét és összetett feltételrendszerét is.
