Előfizetés

Tényleg lassul az anyagcsere a hidegben?

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.13. 13:13

Fotó: Roos Koole/ANP / AFP
Gyakran ezzel magyarázzuk a télen felkúszó kilókat.
Sokan tapasztalják, hogy a téli hónapokban „felcsúszik rájuk néhány kiló”, amitől aztán nehezen tudnak megszabadulni. Ennek okaként leginkább a télen lelassult anyagcserét szokás említeni. Az emberi szervezet működéséhez, a tápanyagok hasznosításához és a belső hőmérséklet fenntartásához szükséges energia biztosításához kapcsolódó folyamatokat nevezik összefoglalóan anyagcserének (metabolizmusnak). A naponta szükséges energia 1800-2800 kalória között van, de a konkrét mennyisége egyéni, függ nemtől, kortól, élethelyzettől, egészségi állapottól, életviteltől, és bizonyos mértékig befolyásolják egyéb körülmények, például a fényhiány vagy a hőmérséklet is. Ez utóbbiak hatása azonban nem olyan mértékű, hogy a téli hízásért okolhatnánk – olvasható az Útikalauz anatómiába című blogon, amelynek legújabb bejegyzése a Budai Egészségközpont szakorvosainak közreműködésével készült.  

Gyorsítható?

Az életben maradáshoz, az agy és a belső szervek – tüdő, emésztőrendszer, máj, bélrendszer – működésének fenntartásához, az önregenerálódáshoz is szükséges energiát alapanyagcserének nevezik. Ennek mennyiségét nem nagyon lehet befolyásolni, csupán arra a kalóriamennyiségre lehet ráhatásunk, amelyet a szervezet a mozgáshoz, az izmok működtetéséhez használ fel. Gyorsabb az anyagcseréje a fiatalabbaknak, azoknak, akik sokat mozognak, alacsonyabb a testzsír-százalékuk, vagyis az energiát több izomszövet használja a szervezetükben. Felpörgetni, vagyis a felhasznált energia mennyiségét növelni leghatásosabban az aktivitás fokozásával, tehát több mozgással lehet. Ez rövidebb és hosszabb távon is hatékony, hiszen miközben mozgás során több energiát használ fel a szervezet, nő az izom tömege, aminek már a fenntartása is növeli az energia-felhasználást, az alapanyagcserét is. Jó hatással van az anyagcserére a kiegyensúlyozott - sok zöldséget, gabonafélét, zsírszegény húst - tartalmazó étrend, az inkább a többször, de kisebb adagokban fogyasztott táplálékok. A kimaradó étkezésekre a szervezet az anyagcsere lassításával, raktározással reagál. Valamelyest gyorsíthatja az anyagcserét a hűvösebb környezet, hiszen a felhasznált energia egy része a test megfelelő hőmérsékleten tartására megy el. Mivel az oxigén elősegíti az égést, télen sem érdemes lemondani a szabadban, hűvös, tiszta levegőn tett mozgásról, például sétákról. Az anyagcsere szabályozásában szerepe van a D-vitaminnak is, ennek megfelelő beviteléről a fényhiányos téli hónapokban gondoskodni kell – írták.

Miért hízunk télen?

A hízás, vagyis a zsír lerakódása akkor következik be, ha több kalóriát viszünk be, mint amennyire a testünknek szüksége van, illetve – a másik oldalról megfogalmazva – ha a szervezet kevesebb energiát használ fel, mint amennyit a táplálékkal beviszünk. Télen mindkét hibát gyakrabban elkövetjük: a karácsonyi ünnepek hagyományosan kalóriadús ételei akár többszörösére is növelhetik a napi kalóriabevitelünket. A pihenés, a „bekuckózás”, az inaktív életmód is hozzájárul a plusz kilók felkúszásához. Karácsonykor átlagosan fél kilót szedünk fel, ami azért veszélyes, mert nem látványos, viszont maradandó, így az évek múlásával jelentős súlytöbbletté gyarapodhat.
A téli súlygyarapodáshoz a fényhiány is hozzájárul, egyrészt, mert depresszióra, enerváltságra hajlamosít, amit szívesen „kezelünk” édességekkel, például a szerotonin hormon termelődését segítő csokoládéval; másrészt, mert az UV-sugárzás hiánya az anyagcseréhez -is – elengedhetetlen D-vitamin hiányhoz is vezethet.

Baljós árnyak Paks2 fölött

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2021.02.13. 09:00

Fotó: Marco Fieber / AFP/OROSZ ROSATOM NUKLEÁRIS ÜGYNÖKSÉG
Az Osztrovec Atomerőmű leállítását követeli az EP a sorozatos hibák miatt. A tervezett hazai atomerőmű-bövítés összes referenciaerőművénél hasonló problémák jelentkeztek.
Az Osztrovec Atomerőmű beüzemelésének azonnali felfüggesztését és a kereskedelmi működés márciusra tervezett megkezdésének elhalasztását sürgető határozatot fogadott el csütörtökön az Európai Parlament. Az uniós képviselők elsöprő többsége (642 szavazattal, 29 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett) arra voksolt, hogy a novemberi bekapcsolása óta sorozatos meghibásodásokkal és vészleállásokkal küzdő erőművet addig nem szabad működtetni, amíg nem tesz eleget a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásainak, és nem hajtják végre benne kielégítő eredménnyel a biztonság szavatolását szolgáló, az EU területén működő erőművekben kötelező stressztesztet. Az EP-állásfoglalás megszületését leginkább Litvánia szorgalmazta (a litván főváros és a belorusz atomerőmű távolsága alig 50 kilométer), de gyakorlatilag az összes tagállam támogatta. Meglepő ugyanakkor, hogy a szavazást megelőző vitában nem szólalt meg magyar képviselő, miközben az eset minket is érint: ugyanilyen VVER1200-as reaktorokat tervez az orosz Roszatom felépíteni Pakson. A belorusz létesítménnyel kapcsolatban nem a mostani az első negatív hír: az elmúlt hónapokban rendszeresen tudósított a sajtó a különböző – főként elektromos – meghibásodásokról és vészleállásokról. Ugyanakkor már az építés sem volt problémamentes. 2016 őszén a Bellona nemzetközi környezetvédő szervezet számolt be róla elsőként, hogy a beemelési művelet közben 2-4 méter magasról leejtették a létesítmény egyik legfontosabb és legnagyobb értékű berendezését, a reaktortartályt, amely az esés következtében megsérült. Az érintett reaktortartályt a belorusz kormánynak az esetet követő tiltakozása nyomán végül nem építették be az erőműbe, arról ugyanakkor – magyar ellenzéki képviselők ismételt rákérdezése ellenére – nem született egyértelmű cáfolat, hogy a Roszatom tervezi-e máshol, például Pakson felhasználni. (Az orosz kivitelező álláspontja eleve az volt, hogy a reaktortartálynak nem esett komoly baja.) Maga a bekapcsolás is éveket késett az eredeti tervekhez képest, de ez ugyanúgy általános a VVER1200-as blokkok esetében, mint a beüzemelést követő meghibásodások sora. Az orosz Novovoronyezs II-t, a világ első atomerőművét - amely a szóban forgó reaktortípusát használja - szinte azonnal le kellett kapcsolni a beüzemelés után generátorhiba miatt, majd nem sokkal később, rövidzárlat következtében. A reaktort 2014-ben tervezték átadni, végül 2016-ban indult el a bekapcsolási folyamat, és 2017-ben kezdődött el a kereskedelmi üzem. A Leningrád melletti, szintén VVER1200-as Leningrád II építéséről egy ott dolgozó mérnök szivárogtatott ki aggasztó információkat (a minőségbiztosítás kikerülése, törött, hibás, illetve a szabványoktól eltérő alkatrészek beépítése, az anyagminőséget igazoló dokumentumokat meghamisítása), de itt is megvolt a több éves csúszás, illetve a szokásosnak tekinthető generátorhiba is. A beüzemelés tavaly októberben kezdődött el, a kereskedelmi üzem startját pedig most 2021 áprilisára tervezik – ha a technika ismét közbe nem szól. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az orosz gyáriparosok szövetsége a Novovoronyezs II és a Leningrad II bekapcsolásának elhalasztásáért lobbizott/lobbizik, mivel az új reaktorok olyan drágán termelnek, hogy a hálózatra kapcsolásuk jelentősen megemelné az oroszországi áramárat. (Az orosz ipari létesítmények a mindenkori termelői árhoz igazodó piaci áron kapják az energiát.) Ez magyar szempontból azért tanulságos, mert ahhoz, hogy Paks2 legalább a kalkulációk szintjén megtérülő beruházás legyen, a megawattóránkénti piaci áramárnak 60 euró fölé kellene mennie – ennek a szintnek a bővítésről szóló szerződés aláírása óta a közelében sem járt. Hogy az említett erőműtípussal papíron sincs minden rendben, azt a szintén Paks2 testvérprojektjeként emlegetett finnországi Roszatom-beruházás példája jelzi, ahol az eredetileg 2020-ra prognosztizált időpont helyett most 2028-as (tervezett) startnál tartanak, a nukleáris hatóság pedig sokadszorra dobja vissza az európai nukleáris biztonsági előírásokhoz nem illeszkedő orosz engedélyezési terveket. Hasonló gondok Magyarországon is mutatkoznak, de ezekről az Országos Atomenergia Hivatal sokkal szemérmesebben nyilatkozik, mint a hasonló rendeltetésű finnországi szervezet; eddig mindössze annyi burkolt kritikát engedett meg magának, hogy a Roszatom által tavaly benyújtott dokumentáció egyenetlen színvonalú. 

Videofelvételeket küldött a Marsról a kínai űrszonda

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.12. 18:17

Fotó: XINHUA / AFP
Két nappal azután, hogy belépett a vörös bolygó légkörébe.
Videofelvételeket küldött a Marsról a Tianven-1 kínai űrszonda két nappal azután, hogy belépett a Mars légkörébe. A kínai állami televízió által pénteken bemutatott felvételeken a Mars kráterekkel tarkított felszíne látható. A Tianven-1 szerdán hét hónapig tartó út után állt Mars-körüli pályára. Májusban vagy júniusban landol a bolygón a szonda marsjárója, amely három hónapon át fog vizsgálódni a felszínén. A mintegy 200 kilogrammos jármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít és hozzájárul a felszín feltérképezéséhez. Kína az elmúlt években több milliárd dolláros összeget fektetett be abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára. A következő évben Kína saját űrállomást akar építeni és 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.