Tényleg lassul az anyagcsere a hidegben?

Gyakran ezzel magyarázzuk a télen felkúszó kilókat.

Sokan tapasztalják, hogy a téli hónapokban „felcsúszik rájuk néhány kiló”, amitől aztán nehezen tudnak megszabadulni. Ennek okaként leginkább a télen lelassult anyagcserét szokás említeni.

Az emberi szervezet működéséhez, a tápanyagok hasznosításához és a belső hőmérséklet fenntartásához szükséges energia biztosításához kapcsolódó folyamatokat nevezik összefoglalóan anyagcserének (metabolizmusnak). A naponta szükséges energia 1800-2800 kalória között van, de a konkrét mennyisége egyéni, függ nemtől, kortól, élethelyzettől, egészségi állapottól, életviteltől, és bizonyos mértékig befolyásolják egyéb körülmények, például a fényhiány vagy a hőmérséklet is. Ez utóbbiak hatása azonban nem olyan mértékű, hogy a téli hízásért okolhatnánk – olvasható az Útikalauz anatómiába című blogon, amelynek legújabb bejegyzése a Budai Egészségközpont szakorvosainak közreműködésével készült.

Gyorsítható?

Az életben maradáshoz, az agy és a belső szervek – tüdő, emésztőrendszer, máj, bélrendszer – működésének fenntartásához, az önregenerálódáshoz is szükséges energiát alapanyagcserének nevezik. Ennek mennyiségét nem nagyon lehet befolyásolni, csupán arra a kalóriamennyiségre lehet ráhatásunk, amelyet a szervezet a mozgáshoz, az izmok működtetéséhez használ fel.

Gyorsabb az anyagcseréje a fiatalabbaknak, azoknak, akik sokat mozognak, alacsonyabb a testzsír-százalékuk, vagyis az energiát több izomszövet használja a szervezetükben. Felpörgetni, vagyis a felhasznált energia mennyiségét növelni leghatásosabban az aktivitás fokozásával, tehát több mozgással lehet. Ez rövidebb és hosszabb távon is hatékony, hiszen miközben mozgás során több energiát használ fel a szervezet, nő az izom tömege, aminek már a fenntartása is növeli az energia-felhasználást, az alapanyagcserét is.

Jó hatással van az anyagcserére a kiegyensúlyozott - sok zöldséget, gabonafélét, zsírszegény húst - tartalmazó étrend, az inkább a többször, de kisebb adagokban fogyasztott táplálékok. A kimaradó étkezésekre a szervezet az anyagcsere lassításával, raktározással reagál. Valamelyest gyorsíthatja az anyagcserét a hűvösebb környezet, hiszen a felhasznált energia egy része a test megfelelő hőmérsékleten tartására megy el. Mivel az oxigén elősegíti az égést, télen sem érdemes lemondani a szabadban, hűvös, tiszta levegőn tett mozgásról, például sétákról. Az anyagcsere szabályozásában szerepe van a D-vitaminnak is, ennek megfelelő beviteléről a fényhiányos téli hónapokban gondoskodni kell – írták.

Miért hízunk télen?

A hízás, vagyis a zsír lerakódása akkor következik be, ha több kalóriát viszünk be, mint amennyire a testünknek szüksége van, illetve – a másik oldalról megfogalmazva – ha a szervezet kevesebb energiát használ fel, mint amennyit a táplálékkal beviszünk. Télen mindkét hibát gyakrabban elkövetjük: a karácsonyi ünnepek hagyományosan kalóriadús ételei akár többszörösére is növelhetik a napi kalóriabevitelünket. A pihenés, a „bekuckózás”, az inaktív életmód is hozzájárul a plusz kilók felkúszásához. Karácsonykor átlagosan fél kilót szedünk fel, ami azért veszélyes, mert nem látványos, viszont maradandó, így az évek múlásával jelentős súlytöbbletté gyarapodhat.

A téli súlygyarapodáshoz a fényhiány is hozzájárul, egyrészt, mert depresszióra, enerváltságra hajlamosít, amit szívesen „kezelünk” édességekkel, például a szerotonin hormon termelődését segítő csokoládéval; másrészt, mert az UV-sugárzás hiánya az anyagcseréhez -is – elengedhetetlen D-vitamin hiányhoz is vezethet.