Romló inflációs kilátások

Januárban csak 2,7 százalék volt az infláció, ám minden elemző a drágulás gyorsulását várja.

A várakozásoknak megfelelően januárban 2,7 százalék maradt a fogyasztói árak éves növekedése. A mélyebb folyamatokat mutató maginfláció azonban 4 százalékról 4,2 százalékra emelkedett jórészt a dohánytermékek áremelkedése miatt – közölte Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint a következő hónapokban 3 százalék fölé emelkedhet a drágulás üteme. Áprilisban az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony bázisára miatt akár 5 százalék közelébe ugorhat a drágulás üteme, azonban a nyári hónapokban ez várhatóan visszaesik négy százalék alá. Így idén 3,7 százalékos átlagos inflációra számít az elemző a tavalyi 3,3 százalék után.

Az év elején mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében tavaly elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból, és a sertéshúsárak csökkenése. Ezzel szemben a múlt év elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami már látszik is a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése viszont jelentősen lefékeződött. Az inflációt a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése is növeli – mondta Suppan.

Habár ez alapján úgy tűnik, hogy nincs jelentős inflációs nyomás gazdaságban, azért a havi alapon mért 0,9 százalékos áremelkedés kiemelkedőnek mondható – írta elemzésben Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. Mindent egybevetve a 2021 januári inflációs adat egyelőre érdemben nem módosította az idei inflációs kilátásokat. A legfőbb kérdés továbbra is az, hogy mi történik majd a gazdaság újranyitását követően az árakkal. Erre legkorábban tavasszal kaphatunk választ. Addig is, az infláció várhatóan erősödik majd az alacsony bázis következtében. Mostani számításaink szerint átmenetileg 4 százalékra ugorhat májusban a mutató – vélekedett az ING Bank elemzője.

Az inflációs kilátások szerint az év hátralévő részében a januárinál magasabb inflációs adatokra lehet számítani. Már februárban 3 százalékos árindex várható, azt követően további gyorsulás jön: áprilisban, májusban 4 százalék fölé kerül – mondta Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. Éves átlagban Németh Dávid 3,6 százalékos inflációra számít, decemberben pedig 4 százalék körüli árnövekedéssel kalkulál.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 3,9 százalékkal nőttek, ami érdemi lassulás a tavaszi hónapokban mért 8 százalék feletti növekedéshez képest. A párizsi és kolbász árak 6,6 százalékkal, a szalámi és sonka árak 4,8 százalékkal nőttek. A liszt 7,1, a kenyér 6, a cukor 11,7, a gyümölcsök 17,3, az idényáras élelmiszerek összességében 8 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 9,9 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 16,5 százalékkal emelkedett, ami jelentős ugrás az előző hónapokhoz képest. Olcsóbb lett a ruházkodás a parkolási díjak felfüggesztése miatt 21,6 százalékkal csökkentek az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás árai. Az albérleti piac összeomlása miatt 0,8 százalékkal mérséklődtek a lakbérek árai. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 10,7 százalék.