Nincs vészforgatókönyv az érettségire

Kislétszámú személyes konzultációkat javasolt a kormány az érettségi előtt állók felkészítésére. A tanárok sok helyen ezt a tanítás után, kifizetetlen pluszmunkaként látják el.

A kormány továbbra is hagyományos módon, vagyis írásbeli és szóbeli számonkéréssel tervezi megtartani az idei májusi-júniusi érettségi vizsgákat, s nem tartja indokoltnak, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt tavalyi óvintézkedések mellett újabb forgatókönyveket dolgozzon ki a vizsgák megtartására. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint a középiskolások a mostani digitális munkarendben is fel tudnak készülni, az intézményeket pedig január óta kérik, hogy éljenek a kiscsoportos – maximum tíz fős – személyes konzultációk lehetőségével.

Csakhogy ez nem mindig megy egyszerűen. Igaz-Kovács Anikó angoltanár – aki minden évben érettségiztet közép- és emeltszinten – lapunknak elmondta: hatalmas pluszmunkát ró a tanárokra a kislétszámú felkészítő csoportok megszervezése. – Meg kell tartani az online órákat, készülni kell, haladni kell a tananyaggal, és most még az iskolai csoportos foglalkozásokat is meg kell tartani, amiket úgy kell megszervezni, hogy beleférjen az órarendbe. Nálunk párban dolgoznak össze a kollégák: egyszerre két csoportot hívunk be, míg az egyikben például matekoznak, a másikban a történelem érettségire készülnek, majd cserélnek – mondta.

Egy Borsod megyei nyolcosztályos gimnázium tanára pedig arról számolt be a Népszavának: az ő esetükben az is problémát jelent, hogy jelenleg csak a középiskolai osztályok tanulnak digitális munkarendben, alsóbb évfolyamaikon viszont továbbra is tantermi oktatás zajlik. Emiatt csak a délutáni órákban, a tanítási idő után tudják megszervezni az érettségi felkészítők többségét, ám ezt a többletmunkát már nem fizetik ki számukra.

– A tizenkettedikes órarendet a matematika tantárgy esetében tudtuk úgy átszerkeszteni, hogy a délelőtti órákban meg tudjuk tartani a felkészítő órákat. A többi tantárgynál ezt nem tudtuk megtenni, mert akkor egy teljesen új órarendet kellett volna összeállítani – mondta. Náluk négy végzős osztály van, mindegyik harminc fő körüli létszámmal, vagyis mintegy 120 diákot kell tíz-tíz fős csoportokra osztaniuk. – A gyerekek érdekében több kolléga vállalta, hogy délután is bent marad és ingyen megtartja a felkészítő órákat – tette hozzá.

Egyébként a pedagógusok szerint – ellentétben a kormánykommunikációval – sok a bizonytalan tényező az érettségi körül. Igaz-Kovács Anikó azt sem tartja jónak, hogy az oktatásirányítás nem számol alternatív megoldásokkal. Szerinte legalább két-három forgatókönyv kellene attól függően, miként változhat a járványhelyzet, s ezekre az iskoláknak már most fel kellene készülniük, nem pedig az utolsó pillanatban kellene értesülniük róla. Ezen a véleményen van egyébként a Pedagógusok Szakszervezete is, szerintük legkésőbb a felsőoktatási jelentkezési határidő végéig, február 15-ig meg kellene ismerniük az iskoláknak, milyen lehetőségekkel számolhatnak.

Gerőcs László matematikatanár, aki 45 évig az ELTE Trefort Gyakorló Gimnázium vezető pedagógusa volt, úgy véli, van alapja az érettségi körül kialakult félelmeknek, ugyanakkor azt nem tartaná jó ötletnek, hogy a digitális tanrend miatt könnyítsenek a vizsgákon vagy ismét elmaradjon a szóbeli érettségi.

– Ha a járványhelyzet engedi, meg kell tartani a szóbeliket is. Sokkal több hátránya lenne, ha elmaradnának. A szóbelire nagyobb önállósággal fel lehet készülni és a vizsgaeredményeken is javíthat – vélekedett. Mint mondta, a digitális munkarend nem tudja teljesen pótolni a tantermi órákat, de az érettségire való felkészülés így sem lehetetlen. Gerőcs László az érettségizők felkészítésére létrehozott egy weboldalt is, a korrepeta.hu-t, ahol egy videósorozatban veszi végig a középiskolás matematika tananyagot.