Természetesen nem matematikai műveletről van szó, hanem arról, hogy Giuseppe Conte mindkét eddigi kormányának pártjai – az Öt Csillag Mozgalom (M5S), a Demokrata Párt (PD), valamint a Liga - beálltak Mario Draghi kijelölt miniszterelnök mögé. A balközép PD, valamint a jobboldali populista Liga már a napokban jelezték, hogy bizalmat szavaznak az Európai Központi Bank (EKB) volt elnöke által létrehozandó kabinetnek, de az M5S esetében a döntés csütörtök estig kérdéses volt. Pedig a populista párt támogatása volt a legfontosabb, hiszen a képviselőházban és a szenátusban a parlamenti mandátumok körülbelül egyharmadát mondhatja magáénak, így nélküle nehéz lenne stabil kabinetet életre hívni.
Az M5S vezetése, benne a populista politikai erő alapítója, Beppe Grillo kezdetben ellenségesen fogadta Draghi kinevezését. Ám a párt felmérte, hogy az új kabinet elutasításával igen nehéz helyzetbe hozná magát. Egyrészt mert egy előrehozott választással eleve rengeteg mandátumot veszítene, másrészt a támogatottsága tovább csökkenne, ha nemet mondana a rendkívül népszerű Draghi miniszterelnöségére. Így aztán Grillo álláspontja is megváltozott, kivált azután, hogy a kinevezett kormányfő ígéretet tett az „ökológiai fordulat” elnevezésű tárca létrehozására.
Az M5S vezetői még így sem merték vállalni, hogy nyíltan Draghi mellé álljanak, így végül salamoni döntést hoztak: a párt Rousseau nevű internetes rendszerén regisztráltakat szavaztatták meg a kormányzati szerepvállalásról, s a csütörtök este zárult voksoláson a résztvevők 60 százaléka amellett döntött, hogy az Öt Csillag Mozgalom is a széleskörű nagykoalíció része legyen. Mario Draghi így már a hétvége folyamán bemutathatja a kormánylistát.
Ezzel mindenképpen új korszak köszönt Olaszországra, hiszen olyan kormány jön létre, amelyet a jobboldali populista Ligától kezdve Silvio Berlusconi Forza Italiáján és Matteo Renzi exkormányfő liberális Italia Viváján át a baloldali PD-ig, illetve a baloldali populista M5S-ig minden párt támogat.
Nehéz is elképzelni ezen pártok együttműködését egy olyan országban, ahol sokszor a közös platformon lévő tömörülések sem képtelenek zavartalan együttműködésre. De bármilyen hihetetlen is, most minden esély megvan arra, hogy az új kabinet elvezesse Olaszországot a következő, 2023 márciusában esedékes parlamenti választásig - még abban az esetben is, ha az egyes pártokban lehetnek „lázadók”, akik végül mégsem támogatják a kabinetet. Draghi ugyanis integráló személyiség, aki köztiszteletnek örvend, másrészt a társadalom nem támogat egy előrehozott választást. Ha valóban stabil viszonyok alakulnának ki, akkor az uniós helyreállítási alapnak köszönhetően végre sikerülhet új alapokra helyezni az olasz gazdaságot.
