A CDU helyettes frakcióvezetője szerint a Klubrádió leállítása újabb nyugtalanító fejlemény a magyar sajtószabadság ügyében, és a nagyobbik német kormánypárt teljesen világosan megmondta a Fidesznek, mit vár tőle ebben a kérdésben. Ami pedig a további együttműködést illeti, ideértve a magyar párt EPP-tagságát, az európai ügyekért is felelős Katja Leikert kiemelte: azt nem a nyilvánosság előtt szeretnék megvitatni. De egyúttal rámutatott, hogy ő a maga részéről már jó ideje elidegenedést tapasztal a német kereszténydemokraták, illetve a fiatal demokraták között. Kérdés, hogy ezek után lehetséges-e még az együttműködés.
Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője úgy nyilatkozott a lapnak, hogy az EU nem figyelheti ölbe tett kézzel, ami Magyarországon és Lengyelországban történik. Anyagi megtorló intézkedésekkel kell megvédeni az alapjogokat, illetve a demokráciát. A lengyeleknél még nem olyan súlyos a helyzet, mint a magyaroknál, de mindenképpen aggasztó. A Klubrádió sorsa igazolja, hová vezet az orbáni forgatókönyv: a sajtóban megjelenő tartalmak teljes kormányzati ellenőrzéséhez.
Hardy Mihály, a rádió hírfőnöke úgy érzékeltette, hogy Oroszországban újságírókat ölnek meg, Magyarországon viszont inkább a rádiót nyírják ki. Előbb megvonták tőle az állami hirdetéseket, utána elvették a regionális hullámsávokat, majd végül ugrott a sugárzási engedély is. Ebből az következik – mutat rá Hardy -, hogy már nem számít a jogállamiság.
Hozzátette ugyanakkor, hogy igen sok újságíró roppant csalódott a német kormány álláspontja miatt. Berlinnek ugyanis a jelek szerint a kereskedelmi érdekek fontosabbak, mint a sajtószabadság. A főszerkesztő-helyettes úgy véli: Magyarországon újra kell kezdeni a dolgokat, ahogy az a rendszerváltás után történt. Csak most nem a gulyáskommunizmust, hanem a kaszárnya-kapitalizmust kell meghaladni, mert a Fidesz már mindenhová kiterjesztette a csápjait.
Közben az orbáni módszereket már átvette Lengyelország, amely nem cenzúrával, hanem különadóval próbálja megzabolázni az önálló médiát. De hogy ez hová vezethet, ahhoz elég egyetlen pillantást vetni Magyarországra – írja a német jobboldali újság. Ott már bevált a demokrácia-ellenes számítás. Varsó ugyanezt szeretné elérni. Ami ellen az újságírók egynapos sztrájkkal tiltakoztak. Ilyen egységes fellépésre legutóbb 1981-ben, a rendkívüli állapot elrendelése után volt példa, amikor Jaruselski szét akarta verni a Szolidaritást.
A PiS célja, hogy anyagilag megrendüljenek a kormánykritikus szerkesztőségek, utána megfelelő üzletemberek felvásárolják azokat. Vagy maga az állam. Bartosz Wielinski, a liberális Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese aggódva nézi a magyarországi változásokat, mert közismert, hogy Orbán és Kaczynski rendszeresen egyezteti stratégiáját. És nagyon erősen az a benyomás, hogy a magyar sajtó már nagyjából kétvállra került a küzdelemben.
A Bizottság alelnöke elismerte, hogy az EU hibákat követett le a demokrácia és a médiaszabadság ügyében, és hogy a közösségi jogszabályok nem nyújtanak megfelelő védelmet a független sajtónak. Jourová úgy fogalmazott a bécsi magyar nagykövetség tőszomszédságában lévő Concordia Presseclub on-line rendezvényén, hogy naívak voltak. A demokrácia ugyanis nem perpetuum mobile, nem képes magát megvédeni.
Kiemelte, hogy főként Európa középső és keleti részén veszedelmes irányzat bontakozik ki, amit a szlovák újságíró-gyilkosságon kívül alátámaszt a Klubrádió bezárása, a tervezett lengyel médiaadó, valamint a szlovén kormány kísérlete a kritikus szerkesztőségek megfélemlítésére.
Az újság rámutat, hogy Brüsszel 75 millió euróval kívánja segíteni az önálló sajtó, illetve az újságírók védelmét egy új akció terve keretében. Jourová azonban megismételte, hogy a legtöbbet az érintett országok polgárai tehetik, mert az urnáknál ők szabják meg a további irányt. És csak a társadalom képes feltartóztatni az erőszakot.
Az eseményen az Európai Újságírók Szövetségének elnöke szintén arról beszélt, hogy Európában egyre nagyobb nyomás nehezedik az újságírókra. Az osztrák Lahodinsky, aki hat év után távozik tisztségéből, megemlítette, hogy a koronafertőzés csak ront a helyzeten. Egyre fontosabb a megbízható tájékoztatás, ám közben mind rosszabb körülmények közé kerül a média. Visszaesnek a reklámbevételek, és a sajtómunkások közül is sokan vesztik el állásukat. A hatalom egyre több helyen alkalmazza a média ellen a mézesmadzag és korbács-módszert.
Egy neves osztrák szakértő úgy látja: a Klubrádió ügye csupán a legutóbbi példa arra, miként bánik az állam a független médiával: vagy beállítja őket a sorba, vagy elhallgattatja a neki nem tetsző orgánumokat. Andreas Pribersky, aki a Bécsi Egyetem Politológia Tanszékén oktat, emlékeztet arra, hogy még a HVG is támogatást kér az olvasóitól, mert az önálló kiadványok ma már annyira függnek az adományoktól, hogy anélkül könnyen a senki földjén találják magukat.
Pont odakerült már a Klubrádió, a folyamatban lévő fellebbezést jórészt teljesen hasztalannak lehet tekinteni. Hogy kiszorul az éterből, az megint csak azt világítja meg, hogy jó ideje megy a kormány hadjárata a független orgánumok ellen. Korlátozásokkal, ellenséges átvétellel, kényszerű bezárásokkal. A rádió esetében olyan döntés született, amely nem egyeztethető össze a sajtószabadsággal, viszont jellemzi, hogy a hatóságok és a bíróságok politikai megfontolásokból járnak el önálló szerkesztőségekkel szemben.
Az állam már 2010 óta előszeretettel lép fel a legnépszerűbb orgánumok ellen. Lépésről lépésre vagy befolyása alá vonja, vagy kiiktatja azokat. Lásd a Népszabadságot. A megyei lapok már egy kézbe kerültek és azóta egységes tartalommal jelennek meg. Sokatmondó, hogy amikor már nem lehetett tovább titkolni Biden győzelmét, az ún. szakértők, pl. az államilag finanszírozott 21. Század Intézettől, Soros és a Clintonok által pénzelt és szervezett hatalomátvételt emlegettek.
De hogy a magyar sajtó már milyen mértékben áll a hatalom irányítása alatt, azt jól példázza a Klubrádió frekvenciaengedélyének a megvonása. A kör bezárult.
A Riporterek Határok Nélkül osztrák tagozatának vezetője arra figyelmeztet, hogy ha minden sajtótermék ugyanazzal a hivatalos szöveggel tömi a közönség fejét, akkor oda a tájékozódás szabadsága, és az emberek puszta propagandát kapnak, de hogy ez mit eredményez, azt jól érzékelni Magyarországon és Lengyelországban, amely már tekintélyuralmi vonásokat mutat.
A lap rámutat, hogy Magyarországon és Lengyelországban veszélyben van a média szabadsága, a PiS a Fideszt koppintja. Ugyanakkor megfigyelők meglepőnek tartják, hogy Orbán éppen most csapott le a Klubrádióra. Balogh Éva pl. azt fejtegette előzőleg a Hungarian Spectrumban, hogy a kormányfőt sok pofon érte odahaza és külföldön is, ezért aligha kockáztat meg még egy botrányt.
Csakhogy a politikus alighanem a számítottnál is jobban elbizonytalanodott. A Szabad Európa szerint a Klubrádiónak több hallgatója van, mint a Kossuth Rádiónak, ahol rendszeresen elhangzik a péntek reggeli interjú a politikussal. Balogh szerint jövőre választások lesznek és a Klubrádiónak az tette be, hogy a jelek szerint Orbán fenyegetésnek tartja.
Ivo Mijnssen, a Neue Zürcher Zeitung kelet-európia tudósítója úgy látja: a Fidesz a szalámitaktika mellett döntött, hogy belefojtsa a szót az önálló médiába. Így előbb a hatalom szócsövévé változtatta a köztévét, majd az állami hirdetéseket átirányította az engedelmes szerkesztőségekhez. Ezt a független orgánumok közül csak kevesen élnek túl és az ő tömegbefolyásuk erősen végen.
Ugyanakkor Zgut Edit, a Varsóban dolgozó félig magyar, félig lengyel politológus azt fejtegette Riporterek Határok Nélkül rendezvényén, hogy Kaczynskinak nehezebb a dolga, mint Orbánnak, mert a lengyel sajtó sokrétű, nagyobb, is nincs annyira központosítva, mint a magyar. Ráadásul a Gowin vezette kisebbik koalíciós partner jelezte, hogy nem szavazza meg médiaadót, így ahhoz nincs meg a többség.
Bár Gulyás Gergely fake news-nak minősítette, a hírügynökség kitart amellett, hogy az uniónak alapvető kifogásai vannak a magyar közbeszerzési törvények miatt, mert úgy ítéli meg, hogy azok alkalmat nyújtanak a módszeres csalásra. De lehet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben, az azt részletező levél még nem érkezett meg Budapestre. Mindenesetre a Reuters most úgy módosította korábbi jelentését, hogy az EU alapvető változást akar a magyar szabályozáson, és ameddig az nincs meg, addig nem utalja a korona segélyalapból járó pénzt. Vagyis még nem tájékoztatta álláspontjáról Budapestet.
De hogy pontosan mi a helyzet, azt nem lehet tudni, mert az Orbán-kormány nem válaszolt a távirati iroda érdeklődésére. Viszont az biztos, hogy a dokumentum január 15-án megszületett, és főként az adatok átláthatóságát, illetve azt sürgeti, hogy azokhoz könnyebben hozzá lehessen férni, mert ez sokat javítana az állami pályázatok tisztaságán. A tét 6,3 milliárd euró.
Magyarország az egyik ékes példa arra, hogy rosszindulatú kormányok visszaélnek az álhírek terjesztésének megakadályozását szolgáló törvényekkel, azok örvén a kellemetlen igazságokat próbálják feltartóztatni. A Covid-19 persze nagy mértékben elősegítette, hogy özönlenek a téves információk. De rá hivatkozva a sajtószabadság olyan őrei vonultak hadba, mint Putyin, Orbán és Duterte.
A hatalmak persze mindig is szabályozták a szabad beszédet és valóban fel is kell lépni a hazug jelentések ellen, de ezt nem szabad a szólásszabadság visszanyesésére felhasználni. A járvány kapcsán hozott idevágó intézkedések egy része átmeneti, ám akik meghozták azokat, azok nem sietnek a hatályon kívül helyezéssel. Orbán pl.tavaly júniusban feloldotta a márciusban elrendelt szükséghelyzetet, benne, hogy öt évig terjedő szabadságvesztéssel lehet sújtani azt, aki téves híreket tesz közzé, de már novemberben visszaállította, mivel jött a fertőzés 2. hulláma.
Ezek a szabályok persze csak még nehezebbé teszik az újságírók munkáját, Magyarországon ily módon még nagyobb akadályokkal kerültek szembe a sajtómunkások. A források egyre kevésbé hajlandóak megszólalni. Az Átlátszó három jogászt is alkalmaz, nehogy a cikkek olyasmit tartalmazzanak, amibe a hatalom bele tud kötni. A kormány egyre kevésbé hajlandó tájékoztatni, főként ha független szerkesztőségektől próbálják szóra bírni. Operatív törzset hozott létre a beérkező kérdések megválaszolására, ennélfogva immár nem lehet közvetlenül a kórházakhoz, iskolákhoz vagy önkormányzatokhoz fordulni.
Ilyen helyzetben egyes újságírók jobbnak látják, ha külföldre költöznek, mások az öncenzúrát választják. Az elnyomás miatt bizonyos orgánumok inkább az interneten működnek. A magyaroknál ugyanakkor sok kiadványt már a hatalom ellenőriz. Ezek a ragály során nem győztek áradozni a betegség megállítására tett intézkedésekről, mondja Bodody Tamás, az Átlátszó szerkesztője. Ők viszont beszámoltak az ellentmondásokról, ezért úgy gondolja, hogy éppen ezért ugrott meg az olvasottságuk. Az emberek ugyanis érdemi információkat akarnak és nem propagandát. És ebben semmiféle törvény nem akadályozhatja meg őket.
Az unión belül elsőként Magyarország látott hozzá, hogy orosz vakcinával oltsa be az embereket, jóllehet az EU Gyógyszerügynöksége még nem vizsgálta be a szert. De a magyar gazdaság bajban van és jövőre választások lesznek. A védekezés beletartozik a kormány stratégiájába, amely mindent bevet, hogy feltartóztassa a kórokozót, miután korábban egy sor ballépésével elősegítette annak terjedését.
A szélsőjobbos Orbánnak nem sok lehetősége van a gazdaság újraindítására, mivel nem hajlandó érdemi segítséget adni a nehéz helyzetben lévő polgároknak, illetve vállalatoknak. Ezért most minden tétjét arra teszi, hogy mindenki kapja meg az oltóanyagot. Emellett jó pontokat tud szerezni az EU-val szemben a választások előtt, miután úgy tüntetheti fel, hogy a szervezet túlterpeszkedik, ám hatástalan.
Andrzej Halicki, aki a lengyel konzervatív Polgári Platformot képviseli az EP-ben, úgy véli, hogy a magyar kormányfő alattomos játékot űz a készítménnyel az unió meggyengítésére, illetve szétverésére. Oroszország pedig azon van, hogy megtorpedózza a tagállamok közös stratégiáját. Ugyanakkor a Bizottság idáig még nem kifogásolta nyíltan a magyar politikát.
Orbán arra hivatkozik, hogy Brüsszel tetvészkedik, de a késlekedés csak decemberre vált nyilvánvalóvá. Magyarországról ugyanakkor már az előző hónapban kiderült, hogy mit akar, amikor Szíjjártó Moszkvában a Szputnyik megvásárlásáról tárgyalt. Krekó Péer szerint a minisztelnök azért lépett, mert gyorsabbnak és hatékonyabbnak próbált látszani, mint az EU. Emellett igyekszik feledtetni, hogy a halottak nagy számába alaposan belejátszott a Fidesz több, balul elsült intézkedése.
Falus Ferenc szerint a magyar politika több szempontból is teljesen elhibázott. Az elején nagy hiányosságok voltak a kontaktkutatásnál, mi több azok meglőtték az egész védekezést. Azután nem tették ingyenessé a tesztelést, ez viszont megtévesztette az embereket a veszély nagyságát illetően. Végül pedig súlyos hiba volt a nyáron kezdett lazítás, mert ijesztő mértékben megugrott az áldozatok száma.
Magyarország a szokásos út megkerülésével engedélyezte az orosz oltóanyagot, amelyet még sehol másutt nem adtak be az EU-n belül. Ily módon viszont Orbán szembemegy a 27-ek közös stratégiájával. Az igaz, hogy az unióban a magyar vezetés a leginkább Moszkva-barát, viszont az orosz szer még messze van attól, hogy megszerezze az európai hatóság áldását. Ugyanakkor az oltás megszervezése meglehetősen nehézkesen halad a magyaroknál. Komáromi Zoltán háziorvos arról számolt be, hogy az ő körzetében nem találtak senkit, aki hajlandó lett volna magának beadatni a Szputnyik V-t.
De semmi kétség sincs afelől, hogy a nacionalista Orbán képes lesz úgy beállítani az egész világ előtt: neki van igaza. A helyzet azonban kaotikus. Nem jönnek a megígért milliós tételek, mert az oroszok a szűk kapacitással küszködnek. Úgy hogy a miniszterelnök a múlt év végén közölte is, hogy inkább máshol kereskedik, de minden megváltozott, amikor Szíjjártó elment Moszkvába, mindössze három nappal azután, hogy ott letartóztatták Navalnijt.
Mindenesetre a magyar oltási tervek gigantikusak, olyan számok röpködnek, amelyekről az EU vezetői csak álmodhatnak. Igaz, ők aprólékosan tartják magukat az európai szabályokhoz. Viszont Orbán erős nyomást gyakorolt a magyar hatóságokra az orosz készítmény jóváhagyására. Az azután meg is lett, meglehetősen gyors és homályos eljárás eredményeként. Komáromi Zoltán szerint azért itt bőven volna mit kifogásolni.
De már jön a kínai vakcina is, miután az engedélyt a Sinopharmra szabták. Viszont nem biztos, hogy geopolitikai győzelme tudatában Orbán megengedi, hogy a magyarok döntsék el, melyik szert akarják. Egyelőre azt mondta, hogy aki ugrál, az visszaállhat a sor végére.
Magyarország továbbra is a maga külön útján halad a Covid-19 kapcsán. Orosz és kínai szerrel igyekszik megálljt parancsolni a brit mutáns terjedésének, csak éppen eltart egy ideig, amíg megérkeznek a keleti szállítmányok. Ugyanakkor érdemi eredmény egyelőre nem mutatkozik a járvány elleni harcban. Továbbra is sok az új megbetegedés, bár már megkezdték az orosz készítmény beadását, noha abból egyelőre csupán 2800 adag áll rendelkezésre. A többi három hónapon belül jön meg.
A kínai vakcina esetében a jelek szerint lemondtak a szokásos engedélyezési folyamatról, mondván, hogy a Sinopharm készítménye sikeresnek nevezhető az eddigi adatok alapján. Ám mivel közben befutnak az EU által megrendelt ellenszerek is, a nyár elejéig fokozott ütemben olthatják be a lakosságot. Csak ahhoz még a kormánynak meg kell győznie a közvéleményt, amely nemigen kér a Szputnyik V-ből. Pont ezért indul az új nemzeti konzultáció, amit az ellenzék a maga részéről bohózatnak minősít.
A járvány miatt Orbán Viktor még inkább vörös szőnyeget terít Kína lábai elé. Azaz csak felgyorsul a keleti nyitás. Jön a Fudan Egyetem, amelynek létesítésére hatalmas összeget szán a magyar kormány. Akkora intézmény létesül, amely mellett elhalványul a CEU, amelyet a a hatalom kipiszkált az országból.
De a vendégszeretet Pekinggel szemben egyáltalán nem meglepő, noha itt nem egyenlő felekről van szó. Ám a kétoldalú kapcsolatok kitűnőek, és a jelek szerint a miniszterelnök el van szánva arra, hogy hídfőállást képez Kína számára Európában. Ezt bizonyítja, hogy a hatóságok felgyorsították a kínai vakcina engedélyezését. Ezt csak elősegíti az EU bénázása, amiben Orbán újabb jelét látja annak, hogy gyenge a liberális demokrácia, illetve az unió, továbbáúgy tekinti, hogy geostratégiája beigazolódott.
Persze, hogy ez a politika eredményre vezet-e, az még bizonytalan. Kína mindenesetre forszírozza az együttműködést és a magyar kormány fenntartás nélkül támogatja az új selyemút irányvonalát. Lelkes híve a 17+1-es fórumnak, amelytől Közép- és Kelet-Európa azt várja, hogy a transz-atlanti térség perifériájáról átkerül az eurázsiai régió középpontjába. Viszont Magyarország az árucsere jó háromnegyedét továbbra is az uniós partnerekkel bonyolítja le.
Ugyanakkor nem szabad eltúlozni a kínai befolyás jelentőségét. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy Peking idáig mindössze két milliárd euró értékben vásárolt gazdasági érdekeltségeket Magyarországon. Matura Tamás a Corvinusról azt mondja, a politikai szándék megvolna mindkét részről, csak éppen a törekvéseknek útját állja a magyar gazdaság kicsinysége.
A kínai kapcsolat viszont nem túl népszerű az Egyesült Államok szemében. Még az előző külügyminiszter, Pompeo is arra emlékeztette a magyar vezetést, hogy Oroszország és Kína nem kifejezetten a kis nemzetek szabadságának a szószólója és veszélyes, ha Peking ugródeszkának használhatja az országot. És a viszony várhatóan csak romlik Biden alatt.
