Tudomány;NASA;Mars;Marsjáró;

2021-02-15 17:58:00

Csütörtökön landol a NASA marsjárója a vörös bolygón

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közösségi oldalán élőben közvetítik a Perseverance leszállását. Az újgenerációs robotot, amely hét hónap utazás után érkezik meg, arra tervezték, hogy az élet nyomait keresse.

Az űrkapszulába „csomagolt” asztrobiológiai labor hét hónapja tartó utazást követően érkezik meg a Marshoz, hogy végrehajtsa a misszió szempontjából kulcsfontosságú, veszélyes manővert. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közösségi oldalán élőben közvetítik csillagászok a Perseverance landolását.

A Perseverance óránként 19 300 kilométeres sebességgel érkezik be a marsi légkörbe - ez a hang földi terjedésének 16-szorosa. Miközben ejtőernyője által lelassítva önállóan áthalad a Mars légkörén, perceken át rádiójeleket fog kiadni, ám mire ezek eljutnak a missziót irányító szakértőkhöz a 204 millió kilométerre lévő Jet Propulsion Laboratoryba (JPL), a NASA bolygókutató intézetébe, addigra a Perseverance már leszáll a Marson - remélhetőleg egy darabban.

A hatkerekű marsjárónak várhatóan hét percre lesz szüksége ahhoz, hogy a Mars légkörének felső rétegéből leereszkedjen a felszínre. Ezt a meglehetősen torokszorító ereszkedési periódust a JPL munkatársai „a rettegés hét percének” tartják. Al Chen, a JPL ereszkedésért és landolásért felelős csoportjának vezetője szerint ez a 2,7 milliárd dolláros misszió legkritikusabb és legveszélyesebb része.

„A siker sohasem biztos. Ez különösen igaz, amikor a valaha épített legnagyobb, legnehezebb és legösszetettebb rovert próbáljuk lejuttatni a legveszélyesebb területre, ahol valaha landolni próbáltunk” – mondta Chen.

A landolás sikere egy összetett eseménysorozat zökkenőmentességén múlik: hogy gond nélkül nyíljon ki a hatalmas, szuperszonikus ejtőernyő, hogy megfelelően működjön az a sugárhajtású „égi daru”, amely leereszkedik egy biztonságos landolási ponthoz és a felszín felett lebeg, miközben leereszti a talajra a rovert. A Perseverance mindezt önállóan végzi, a földi irányítás ebben az időszakban nem tud segíteni – mondta Chen.

A Mars-járó landolását csütörtökön este 9 órától élőben közvetítik csillagászok a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook-oldalán. Szabó Norton csillagász, aki három kollégájával együtt élőben kommentálja majd a landolást, elmondta: magyar idő szerint csütörtökön este fél tíz után kezdődik meg a Perseverance rover 7 percig tartó ereszkedése a bolygó ritka légkörében. Mint hozzátette, bár a Mars-járó kamerái felveszik majd az ejtőernyős landolást, ez élőben nem lesz követhető, mert időbe telik, amíg ezeket visszasugározza a Földre. „A landolás után egy-két nappal érkeznek meg a felvételek, az azonban várhatóan már csütörtökön este 10 órára kiderül, hogy sikeres volt-e a marsi leszállás” – mondta. Az élő közvetítés itt érhető majd el.

       

Az újgenerációs robot marsjáró egy kisebb autó méretű, arra tervezték, hogy ősi mikrobiális élet jelei után kutasson a vörös bolygón, tanulmányozza klímáját és földrajzát, kőzet- és talajmintákat gyűjtsön, és utat nyisson a bolygó felfedezésében az emberek számára. Az 1040 kilogrammos marsjáró a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amelyben 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tó hullámzott a bolygó felszínén. A robot egy teljes marsi évet - 687 földi napot - tölt el a Marson. Adatgyűjtő munkája során a Perseverance furatmintákat gyűjt a vörös bolygó kőzetéből, amelyeket a tervek szerint a NASA két jövőbeli misszió során az Európai Űrügynökséggel együttműködve hoz majd vissza a Földre elemzésre.

A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel. Ha minden jól megy, az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül - onnan száll föl és oda is száll le.

A marsjáróval a felszínre juttatnak egy olyan kísérleti eszközt is, amely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.

     

Szabó Norton kiemelte, a Mars-járó a Naphoz viszonyítva jelenleg elképesztő, közel 77 ezer km/h-s sebességgel száguld az űrben, ez körülbelül 25 kilométer megtétele másodpercenként. Amint elér a Mars légkörének felső részéhez eseménydús ereszkedés kezdődik - benne a Nap felszíni hőmérsékletével azonos forrósággal, szuperszonikus ejtőernyő-nyitással és az első, teljesen önálló marsi leszállással.

A küldetéssel számos olyan technológia is utazik, ami már a jövő marsi felfedezéseire készül. A csillagász elmondta, hogy a leszállóegységen található műszereket fényképek segítségével mutatják be a közvetítés közben.     

„A Perseverance marsjárót az előző küldetések tapasztalatával alaposan felvértezve építették, így nem csak bővíteni fogja a már megszerzett tudásunkat a bolygóról, de az emberiség legizgalmasabb kérdéseire is választ keres: vajon hogyan alakulhatott ki az élet a Földön - vagy akár más bolygókon, illetve összegyűjti a majd egyszer a Földre visszaérkező mintákat. A mintákat a NASA az európai űrhivatal, az ESA segítségével készül visszahozni a Földre, a tervek szerint még 2031 előtt” – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló hétfői közleményében.