Előfizetés

Csütörtökön landol a NASA marsjárója a vörös bolygón

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.15. 17:58

Fotó: Adrien Nowak/Hans Lucas / AFP
A Svábhegyi Csillagvizsgáló közösségi oldalán élőben közvetítik a Perseverance leszállását. Az újgenerációs robotot, amely hét hónap utazás után érkezik meg, arra tervezték, hogy az élet nyomait keresse.
Az űrkapszulába „csomagolt” asztrobiológiai labor hét hónapja tartó utazást követően érkezik meg a Marshoz, hogy végrehajtsa a misszió szempontjából kulcsfontosságú, veszélyes manővert. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közösségi oldalán élőben közvetítik csillagászok a Perseverance landolását. A Perseverance óránként 19 300 kilométeres sebességgel érkezik be a marsi légkörbe - ez a hang földi terjedésének 16-szorosa. Miközben ejtőernyője által lelassítva önállóan áthalad a Mars légkörén, perceken át rádiójeleket fog kiadni, ám mire ezek eljutnak a missziót irányító szakértőkhöz a 204 millió kilométerre lévő Jet Propulsion Laboratoryba (JPL), a NASA bolygókutató intézetébe, addigra a Perseverance már leszáll a Marson - remélhetőleg egy darabban. A hatkerekű marsjárónak várhatóan hét percre lesz szüksége ahhoz, hogy a Mars légkörének felső rétegéből leereszkedjen a felszínre. Ezt a meglehetősen torokszorító ereszkedési periódust a JPL munkatársai „a rettegés hét percének” tartják. Al Chen, a JPL ereszkedésért és landolásért felelős csoportjának vezetője szerint ez a 2,7 milliárd dolláros misszió legkritikusabb és legveszélyesebb része. „A siker sohasem biztos. Ez különösen igaz, amikor a valaha épített legnagyobb, legnehezebb és legösszetettebb rovert próbáljuk lejuttatni a legveszélyesebb területre, ahol valaha landolni próbáltunk” – mondta Chen. A landolás sikere egy összetett eseménysorozat zökkenőmentességén múlik: hogy gond nélkül nyíljon ki a hatalmas, szuperszonikus ejtőernyő, hogy megfelelően működjön az a sugárhajtású „égi daru”, amely leereszkedik egy biztonságos landolási ponthoz és a felszín felett lebeg, miközben leereszti a talajra a rovert. A Perseverance mindezt önállóan végzi, a földi irányítás ebben az időszakban nem tud segíteni – mondta Chen.
A Mars-járó landolását csütörtökön este 9 órától élőben közvetítik csillagászok a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook-oldalán. Szabó Norton csillagász, aki három kollégájával együtt élőben kommentálja majd a landolást, elmondta: magyar idő szerint csütörtökön este fél tíz után kezdődik meg a Perseverance rover 7 percig tartó ereszkedése a bolygó ritka légkörében. Mint hozzátette, bár a Mars-járó kamerái felveszik majd az ejtőernyős landolást, ez élőben nem lesz követhető, mert időbe telik, amíg ezeket visszasugározza a Földre. „A landolás után egy-két nappal érkeznek meg a felvételek, az azonban várhatóan már csütörtökön este 10 órára kiderül, hogy sikeres volt-e a marsi leszállás” – mondta. Az élő közvetítés itt érhető majd el.         Az újgenerációs robot marsjáró egy kisebb autó méretű, arra tervezték, hogy ősi mikrobiális élet jelei után kutasson a vörös bolygón, tanulmányozza klímáját és földrajzát, kőzet- és talajmintákat gyűjtsön, és utat nyisson a bolygó felfedezésében az emberek számára. Az 1040 kilogrammos marsjáró a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amelyben 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tó hullámzott a bolygó felszínén. A robot egy teljes marsi évet - 687 földi napot - tölt el a Marson. Adatgyűjtő munkája során a Perseverance furatmintákat gyűjt a vörös bolygó kőzetéből, amelyeket a tervek szerint a NASA két jövőbeli misszió során az Európai Űrügynökséggel együttműködve hoz majd vissza a Földre elemzésre. A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel. Ha minden jól megy, az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül - onnan száll föl és oda is száll le.
A marsjáróval a felszínre juttatnak egy olyan kísérleti eszközt is, amely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.       Szabó Norton kiemelte, a Mars-járó a Naphoz viszonyítva jelenleg elképesztő, közel 77 ezer km/h-s sebességgel száguld az űrben, ez körülbelül 25 kilométer megtétele másodpercenként. Amint elér a Mars légkörének felső részéhez eseménydús ereszkedés kezdődik - benne a Nap felszíni hőmérsékletével azonos forrósággal, szuperszonikus ejtőernyő-nyitással és az első, teljesen önálló marsi leszállással. A küldetéssel számos olyan technológia is utazik, ami már a jövő marsi felfedezéseire készül. A csillagász elmondta, hogy a leszállóegységen található műszereket fényképek segítségével mutatják be a közvetítés közben.      „A Perseverance marsjárót az előző küldetések tapasztalatával alaposan felvértezve építették, így nem csak bővíteni fogja a már megszerzett tudásunkat a bolygóról, de az emberiség legizgalmasabb kérdéseire is választ keres: vajon hogyan alakulhatott ki az élet a Földön - vagy akár más bolygókon, illetve összegyűjti a majd egyszer a Földre visszaérkező mintákat. A mintákat a NASA az európai űrhivatal, az ESA segítségével készül visszahozni a Földre, a tervek szerint még 2031 előtt” – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló hétfői közleményében.

Hamarosan lejár a Tarnói Gizella emlékdíjra való jelentkezés határideje

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.15. 16:38

Fotó: Shutterstock
A gazdasági újságírás területén kiemelkedőt alkotó újságírók elismerésére létrehozott díjat tizenkettedik alkalommal írták ki.
Ezen a héten lejár az Élet és Irodalom munkatársai által alapított Tarnói-díj beadási határideje. A gazdasági újságírás területén kiemelkedőt alkotó újságírók elismerésére létrehozott díjat tizenkettedik alkalommal írták ki. A pályázatnak kötelező formai kellékei (űrlap, formanyomtatvány, igazolás, pályázati díj stb.) nincsenek, a pályázati anyagot a szerkesztőség címére kell eljuttatni (1450, Budapest, pf. 84.). A díjat alapítók fenntartják a jogot, hogy a kuratórium, melynek tagjai Bokros Lajos, Losoncz Miklós és Várhegyi Éva, pályázatot be nem nyújtó újságírót is díjazhasson. A pályázatoknak legkésőbb jövő hétfőig, február 22-ig kell beérkezniük. A díjazott százezer forintot és feLugossy László egy alkotását kapja. 

Az idős szervezet is meg tudja védeni magát, ha jól működik az immunrendszer

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.15. 15:23

Fotó: Anouk de Maar/Cultura Creative / AFP
A szervezet általános állapota befolyásolja, hogyan reagál a szervezet egy fertőzésre vagy az oltásra.
Az életkor előrehaladtával az emberi testben számos jelentős változás zajlik a sejtek, a szervek és a szervrendszerek szintjén, az immunrendszerünk azonban időskorban is jól működik – mondta Domján Gyula, a Semmelweis Egyetem Szent Rókus Klinikai Tömb Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ egyetemi tanára. Kiemelte, bár az úgynevezett sejtes és antitestes immunitás az életkor előrehaladtával már nem olyan, mint egy fiatal esetében,
mégis megfelelően tudja védeni a szervezetet.

A szervezet általános állapota befolyásolja az immunfolyamatokat, így azt is, hogyan reagál egy fertőző betegségre, egy vírusinfekcióra vagy akár az idős emberek számára feltétlenül javasolt koronavírus elleni oltásra.  Az olyan betegségek, mint például az érelmeszesedés, a krónikus bronchitis, vagy a tartós gyulladásos panaszok rontják a védekezőképességet és az immunrendszert. A mostani, vírusos időszakban különösen törekedni kell arra, hogy ezek a kórképek megfelelő kezelést kapjanak. A szervezet általános védekezése szempontjából kiemelten fontos, hogy rendben legyen a vérnyomás és az emésztés, illetve ne legyenek kezeletlenek a légzőszervi betegségek – tette hozzá a professzor. Az idősgyógyászat egyik lényeges eleme, hogy az embert a maga teljességében nézze, mert a speciális életkor különleges ellátást kíván. Kihívást jelent, hogy gyakran számos krónikus betegséget kell együtt kezelni, amelyek egymás hatását képesek tovább rontani – mondta Besenyei Attila, a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központjának főorvosa. Hozzátette, a geriáternek az az egyik fontos feladata, hogy a különböző társbetegségek áttekintése után átgondolja a kezelés legfontosabb céljait, mérlegelje annak kockázatának és hasznának arányát, majd az egyén állapota és szokásai alapján optimalizálja a terápiát, és ha lehetséges, csökkentse a gyógyszerek mennyiségét.  A következő Semmelweis Egészség Napokon a szakemberek – a konzultációs lehetőséggel egybekötött előadások alkalmával – arra is felhívják a résztvevők figyelmét, hogy az idős korosztálynak mindenképpen törekednie kell az egészséges életmód, a helyes táplálkozás és a megfelelő mennyiségű mozgás fontosságára, ezek ugyanis mind befolyásolják az immunrendszerük hatékony működését. „Az időskor nem betegség” című rendezvénysorozat interaktív, lakossági, népegészségügyi programjának február 25-i eseményén az előadások ingyenesek, de regisztrációkötelesek. A részletes program ide kattintva érhető el.